Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök a debreceni Szent Anna-székesegyházban mutatott be szentmisét Nagyboldogasszony ünnepén.

„Íme, mostantól fogva boldognak hirdet minden nemzedék, mert nagyot tett velem a Hatalmas, és Szent az ő neve” (Lk 1,48–49) – hallottuk az evangéliumban. „Mária valóban boldog volt, pedig nem volt könnyű élete. Már az angyali üdvözlet után bizonytalanság lett úrrá rajta, mert nem tudta, áldott állapotához mit szól József, a jegyese. Majd átélte a születés nehéz körülményeit, az Egyiptomba meneküléskor a hajléktalanság érzését, Jézus nyilvános működésekor azt a szomorúságot, hogy az emberek visszautasították Szent Fiát, végül Jézus keresztrefeszítésének fájdalmát is. Mi tehát a boldogság forrása? – tette fel a kérdést homíliájában a főpásztor. – Annak a hite, hogy beteljesedik mindaz, amit Isten üzent nekünk. Az üzenet pedig így szól: Én szeretlek téged, és azt akarom, hogy boldog légy.”

A megyéspüspök hangsúlyozta: ezért nagy jel számunkra Mária, mert ennek a boldogságnak a hordozója és példaképe. Bármilyen nehéz a mi életünk is, ha elhisszük, hogy beteljesedik mindaz, amit Isten mondott nekünk, akkor mi is részesülünk ebben a boldogságban, amely már most elkezdődik – mint ahogyan Erzsébet mondta Máriának: „Boldog, aki hitt annak a beteljesedésében, amit az Úr mondott neki!” (Lk 1,45)

„Mária tehát kezdettől fogva boldog, mert elhitte, és igent mondott az Isten akaratára, arra, amit rajta keresztül művelni akar. Mindezt pedig csodálatos mondatával erősítette meg: »Történjék velem szavaid szerint« (Lk 1,38), amely számunkra is azt az üzenetet közvetíti, hogy a mi életünk főszereplője sem mi vagyunk, hanem maga Isten. Mária ezért is jel, példakép számunkra, mert ő teljesen rábízza magát Istenre, aki vigyáz ránk, szeret bennünket és azt akarja, hogy a mi életünk is boldogság- és üdvösségtörténet legyen. Azt akarja, hogy már most is boldogok legyünk, de ehhez az kell, hogy az ő útján járjunk. Mária egész élete Jézus Krisztusról szólt, és nem Máriáról” – tette hozzá Palánki Ferenc.

Nagyboldogasszony ünnepén Máriát, a valóságos emberként Istenanyát ünnepeljük. „Mária mint valóságos ember különleges szerepet kapott az üdvösségtörténetben, a feltámadás sorozatának a második tagja lett” – emelte ki a főpásztor, majd Szent Pál szavait idézte: „Amint ugyanis Ádámban mindenki meghal, úgy Krisztusban mindenki életre is kel. Mindenki, amikor sorra kerül” (IKor 15,22–23).

„Mária már sorra került; megkezdődött a folyamat, amelynek mindannyian részei leszünk – mondta Palánki Ferenc. – Ezért már most boldogok vagyunk, mert hisszük, hogy beteljesedik mindaz, amit Isten nekünk ígért a Szentírás, a kinyilatkoztatás által. Mária testestül, lelkestül a mennyben, az isteni lét, a mindenütt jelenlét állapotában van. Bárhol a világon szólhatunk hozzá, mert mindenütt ott van, és mindenhová boldogságot tud hozni. Égi születésnapján is örömet, lelkesedést, vidámságot hoz nekünk. Ahol Mária megjelenik, odaviszi a kegyelem forrását, a teljességét, méhének és életének gyümölcsét, Jézust.”

Palánki Ferenc püspök zárásként a következő kérdésre kereste a választ: „Mi a mi éltünk gyümölcse? Tudunk-e igazán jól szeretni, Jézust vinni embertársaink életébe? Mária ebben is példakép, mert rámutat Jézusra, a kegyelem, az öröm, a boldogság forrására, nekünk pedig az a dolgunk, hogy életünkkel megszólítsuk embertársainkat, hogy mások is megismerjék Isten rájuk vonatkozó akaratát, hogy elhiggyék, az Isten ígérete az életükben is beteljesedik, ami már most boldoggá teheti őket.

***

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Szűz Mária mennybevételének ünnepén Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek mutatott be szentmisét Esztergomban, a Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyházban.

A bíboros szentbeszédében rámutatott: „A Teremtő képmásai vagyunk, mert értelemmel és szabadsággal ajándékozott meg minket. Ha felismerjük, hogy életünk és a világ története nem puszta véletlen, hanem egy nagyszerű, értelmes és jóságos projekt része, ha eszerint igazítjuk a magunk és közösségünk életét, optimizmus, állóképesség, tenni akarás tölt el minket. Így kerülünk igazán összhangba a világmindenséggel, benne az élővilággal, amely »él és élni akar«.

Mária igent mondott az isteni tervre, bár még nem értette. Nem csupán a teremtés tervét fogadta bizalommal, hanem a Krisztusban elérkező megváltás titkát is, amelyben neki is fontos szerepet szánt a Mindenható. A kegyelem rendjében igaz, hogy ha az első emberpár mintegy az egész emberiség nevében cselekedett, ha Éva, akit a Biblia »minden élők anyjának« nevez (Ter 3,20), utódai életének forrása, mintegy összefoglalója lett, Mária a krisztusi megváltásban részesülő, megújuló emberiség édesanyja. Az ő igenjében mondta ki az ember a feltétel nélküli elfogadás válaszát Isten hatalmas, boldogító tervére, mely a teremtés művét, a megváltás és az örök boldogság magasságába emeli. Az ő igenje ragyogtatja fel az új harmóniát, a teremtett és megváltott ember és a világmindenség között, mert újra megtalálja az összhangot Isten tervével.”

***

Miskolci Egyházmegye

A miskolci görögkatolikus székesegyházat százöt éve Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték. Az ünnepi Szent Liturgiát ebben az évben Orosz Atanáz megyéspüspök vezette.

A miskolc-belvárosi közösség ünnepi készülete Nagyboldogasszony vigíliáján virrasztással kezdődött, majd reggeli akathisztoszt imádkoztak. A búcsúra nemcsak a városból, hanem az egyházmegye más településeiről is érkeztek hívek. „Hogyan érthetjük magunkra az Üdvözítő mondását: Hát még azok milyen boldogok, akik hallgatják az Isten szavát, és meg is tartják?” – tette fel a kérdést az ünnep evangéliumának zárszavát idézve az egyházmegye püspöke.

Rohanó világunkban nem mindig találunk alkalmat arra, hogy (meg)hallgassuk Isten szavát, vagy éppen nem figyelünk rá eléggé, „pedig boldogságunk kulcsa ebben rejlik, hogy hallgassuk Isten szavát” – mondta a főpásztor. „Isten szava, amely megszólít, meghív, személyes válaszra késztet, ahogy az apostolokkal történt” – idézte Szent II. János Pál pápát. „Ha egy személyt igazán elér ez a Szó, akkor engedelmesség születik, a Szó meghallgatása a szófogadás, amely megváltoztatja az életet. Mária elöl járt abban, hogy engedelmesen hallgatta, elfogadta és megtartotta Isten szavát. Így lett hitünk példaképe és boldogságunk mintája” – emlékeztetett ünnepi homíliájában Orosz Atanáz püspök. „Székesegyházunkban naponta végzett zsolozsmáink is erre hívják fel a figyelmet, melyekben az Isten anyját, »az imádságban fáradhatatlanul buzgólkodó Istenszülőt« tekintjük mértékadónak, s jelenlétében közbenjárását is kérjük, hogy vezessen el bennünket is ahhoz a végcélhoz, ahová ő már eljutott. Az ő elszenderülése és mennybevétele alkalom arra, hogy földi zarándokutunk jellege és végcélja is eszünkbe jusson az apostol szava szerint: »A mi hazánk a mennyben van, ahonnan mint üdvözítőt várjuk az Úr Jézus Krisztust«” – mondta a püspök.

„De nemcsak hallgatjuk Isten igéjét, hanem fontos azt meg is tartanunk – tette hozzá. – Isten egymáshoz rendelt és egymásért is éltet bennünket. Nemcsak azt várja el, hogy a tilosba ne hajtsunk, hanem hogy jót tegyünk mindenkivel, különösen is hittestvéreinkkel. Nem létezhet tartós liturgikus közösség egymás fölkarolása, meglátogatása, vigasztalása nélkül.”

„Egy a szükséges: hogy Istent szeressük, útbaigazításait kövessük, és hogy végül Jézus édesanyjával együtt mi is a mennyországba jussunk! Ezt szerezze meg számunkra védőszentünknek, a legszentebb Istenszülőnek hatékony közbenjárása!” – kívánta homíliája végén a püspök.

A Szent Liturgiát követő körmenet során Orosz Atanáz megáldotta a székesegyházat körülvevő zárt, fali ikonsorozat új képeit. Az újabb ikonokkal teljessé vált a falfülkék díszítése, mely Makláry Zsolt festőművész alkotása. Folytatva az eddigi technikát, csupán egyetlen színt és ennek árnyalatait használva festette meg Szent István király, Hierotheosz püspök, Szent Piroska, Szent Kozma és Damján alakjait. A kőkerítés belső festményeinek létrejöttét most is egy-egy család anyagi támogatása tette lehetővé.

* * *

Pécsi Egyházmegye

Mária mennybevételének ünnepi búcsúján Máriagyűdön, az ünnep napján pedig Pécsett tartott szentmisét Udvardy György megyéspüspök, aki Máriát példaként állította a hívek elé.

Máriagyűdön Nagyboldogasszony ünnepén a sérültek, a családok és a nyugdíjasok búcsúját tartották. A szabadtéri oltárnál bemutatott püspöki szentmisére több százan érkeztek, nemcsak a környékbeli településekről, de a budapesti Szent Mihály-plébániáról is. Jelen voltak a Pécsi Egyházmegye családtáborának résztvevői is.

„Mária bízott Istenében, hitt abban, hogy életre kelti fiát az Úr. Hitte, hogy az élet teljességét kapjuk meg mindannyian, hiszen az Isten ígéretei az életet jelentik nekünk. Látjuk, hogy az, aki ebben bízott, ott van az élet teljességében” – emelte ki a homíliában Udvardy György.

A szentmisét követően a hívek – a sérültek, a családok és az idősek egyaránt – a rózsafüzérsétányon járva imádkoztak a főpásztor vezetésével.

Augusztus 15-én, Mária mennybevételének napján a pécsi székesegyházban is több százan vettek részt az ünnepi szentmisén. A megyéspüspök megköszönte, hogy egy keddi estén ilyen sokan gyűltek össze a közös ünneplésre. Mint mondta, az a nemzet, amely elhagyja az ünnepeit, elhagyja a jövőjét is.

„Öröm van a szívünkben, mert Máriát ünnepeljük. Hisszük, hogy ő a földi pályája befejeztével elnyerte a dicsőség koronáját, és ott ül a Fia mellett a mennyben. Mária egész életét a hitben élte meg, számtalan döntést hozott: elfogadni az istenanyaságot, továbbadni fiának a kulturális (egyben vallási) hagyományokat, jelenléte a nyilvános működés alatt és a keresztnél – mind döntések a hitben. A hit Isten világába, Isten életébe vezet minket – Mária példája az, ami előttünk áll: ő elnyerte az Atya által kínált életet. Mária szerepe az üdvösségtörténetben egyedülálló, az ő példája nyomán képes átformálódni az életünk” – zárta gondolatait Udvardy György megyéspüspök.

* * *

Székesfehérvári Egyházmegye

Szűz Mária mennybevételének ünnepén Spányi Antal megyéspüspök tartott ünnepi szentmisét a székesfehérvári székesegyházban.

A főpásztor a szentmisében Máriáról mint a mindig Isten jelenlétében élő, értünk szüntelenül imádkozó Égi Pártfogóról beszélt. A szentmisén részt vettek a város vezetői is, hogy a fehérváriak Szent István királyt követve együtt ünnepeljék Nagyboldogasszony napját.

Ha az ember meg akarja élni a maga vallását, hozzátartozik az életéhez, hogy imádkozzon. Sokféle módon és különböző időpontokban fohászkodnak sokan Istenhez, kérve Őt mindenféle ügyükben. Van az imádságnak egy olyan módja is, amikor nem beszélünk, hanem szemléljük hitünk titkait. Ilyen Mária személye is, aki Krisztus keresztje alatt mindannyiunk Anyja lett – kezdte beszédét a főpásztor.

Mária örök tanítást ad minden kor emberének – hangsúlyozta a főpásztor, mert soha életében nem szakadt el Istentől, egész életét Őhozzá igazította. Így értjük meg az angyali üdvözletkor elhangzott igenjét, és akkor is, amikor halott gyermekét kezében tartotta. Hittel bízott mindent Istenre, ma is azt üzeni nekünk, amit egykor a kánai menyegzőn: Tegyétek, amit a fiam mond!

A megyéspüspök arról is beszélt, hogy a keresztény ember sokféle jelzővel illeti Jézus Anyját: családok anyja, betegek gyógyítója, bűnösök oltalma és menedéke. Mária számunkra Magyarok Nagyasszonya, a keresztények segítsége. Égi Anyánkat minden élethelyzetben követhetjük, mert Ő Krisztus felé visz bennünket, általa Istenhez jutunk. Nagyboldogasszony ünnepén mint támaszunkra tekintsünk Máriára, aki imádkozik értünk életünk minden pillanatában – fejezte be beszédét a főpásztor.

Augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony ünnepét Szent István király is megülte. A mennybe felvett Szűzanyát kezdettől fogva tisztelte Székesfehérváron, 1038-ban ezen az ünnepen hunyt el. Halála előtt rábízva magát Máriára, országát és koronáját a Ő oltalmába ajánlotta.

Forrás és fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye; Esztergom-Budapesti Főegyházmegye; Miskolci Egyházmegye; Pécsi Egyházmegye; Székesfehérvári Egyházmegye

Magyar Kurír