Nagyboldogasszony ünnepére, a nagyváradi székesegyház búcsújára készülve augusztus 14-én a városon átvezető katolikus körmenetet, este a bazilikánál Mária-szerenenádot, majd szentségimádást és szentmisét, augusztus 15-én templombúcsút tartottak – tájékoztat az egyházmegye és a Bihari Napló.

KÉPGALÉRIA - klikk a képre!

A nagyváradi római katolikus székesegyház és a görögkatolikus ferences kolostor búcsújának ünnepére készülve ebben az évben is Virgil Bercea görögkatolikus és Böcskei László római katolikus püspök vezetésével tartották meg augusztus 14-én, pénteken a Mária-körmenetet, amely az egykori olaszi temetőtől a római katolikus székesegyház felé vezetett. Fodor József általános helynök fogadta a zarándokokat a római katolikus székesegyházban, ahol imádsággal és énekkel köszöntötték a Mennybe Fölvett Szűzanyát, közbenjárását kérve az egyházmegyék, a város és a családok életére.


A római katolikus székesegyházban a búcsús előkészület pénteken este 10 órától a Szűzanya tiszteletére szerenáddal és a bazilika előtt gyertyás körmenettel folytatódott, majd szentségimádást tartottak. Éjfélkor Pék Sándor nagyvárad-újvárosi plébános mutatott be szentmisét, szentbeszédet Kuzmányi István állandó diakónus, a Magyar Kurír főszerkesztője mondott. Beszédében a Magnificatra utalva arra buzdította a jelenlévőket, hogy kövessék Máriát, vegyék át örvendező és szolgáló lelkületetét: „Így teljesítsük a Szent Szűz legfontosabb kérését, hogy vele együtt menjünk, és imádjuk Fiát. (…) Kérjük közbenjárását, amint az a szerenádkor a népénekben is felcsendült, mint a »bűnösök kegyes szószólója«, és vigyázzon ránk mint édesanyánk.”

Nagyboldogasszony ünnepén, augusztus 15-én, szombaton a délután hat órakor kezdődött búcsús szentmisét Böcskei László megyéspüspök mutatta be, szentbeszédet mondott Kovács Zoltán, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye prímási irodaigazgatója, angyalföldi plébános.


Az ünnepi szentmise bevezetőjében Böcskei László megyéspüspök arra hívta fel a figyelmet, hogy a Szentírás tanúsága szerint a Szűzanya életét két magatartásforma határozta meg. Egyrészt a hallgatás, az elmélyülés, a figyelés és az odafigyelés, melyek révén elfogadta Isten akaratát, tervének megvalósulását az ő életében, másfelől pedig az elindulás és az úton levés. Így látjuk őt menni idős rokona, Erzsébet felé, valamint Egyiptomba tartva, mentve gyermeke életét, majd Jézust követve, és a keresztfa tövénél is. Mikor pedig a mennybevételére gondolunk, az igazi célba érés vágya kell, hogy megfogalmazódjon bennünk, a máriás életre való elköteleződés, vagyis hogy Máriához hasonlóan ne zárkózzunk magunkba, hanem alázattal elfogadva Isten tervét induljunk el mi is, hogy Jézus kíséretében találkozzunk testvéreinkkel, azokkal, akik szenvednek, az élet terheit hordozzák, kitaszítottak, magányosak, és szükségük van a mi támogatásunkra.


A búcsús szentmise szónoka, Kovács Zoltán homíliájában – melynek fő motívuma szintén az útra kelés, az úton levés, a haza-, illetve visszatérés gondolata volt – arra kereste a választ: Miért szeretjük és tiszteljük a Szűzanyát? Csupán szokásból vagy valódi meggyőződésből vágyunk az Istennel és a vele való találkozásra? Úgy fogalmazott: a világtörténelem talán első Mária-tisztelete akkor nyilvánult meg, amikor egy egyszerű asszony, Erzsébet köszöntötte Máriát, kimondva a lényeget, vagyis hogy áldott a méhének gyümölcse. Ezer évvel ezelőtt pedig Szent István ismerte fel, hogy Mária, égi édesanyánk az a személy, aki a legközelebb áll Krisztushoz. Tudnunk kell nekünk is, hogy ő az a ragyogó hajnalcsillag, akihez mindig bátran fordulhatunk, mert reményt és vigaszt nyújt számunkra, de csak akkor, ha lelkileg megújulunk, hogy a kegyelmi élet újraéledjen bennünk. Kitárjuk a szívünket Krisztus előtt, és engedjük, hogy a mi életünkben is megmutatkozzon, hiszen „a 21. század szentjeinek nekünk kell lennünk” úgy, hogy Isten felé fordulunk, és visszatérünk őhozzá – hangsúlyozta a prímási irodaigazgató.


A méltó ünnepléshez a bazilika Szent László Ének- és Zenekarának játéka is nagymértékben hozzájárult, Kristófi János vezényelt.

Nagyváradnak mindmáig négy felszentelt székesegyháza volt. A mai székesegyház alapkőletételére 1752-ben került sor, felszentelésére pedig 1780-ban. 1991-ben kapta a kis bazilika – basilica minor – kitüntető címet.

Fotó: Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye

Magyar Kurír