A magyarországi székesegyházakban is összegyűlt nagycsütörtökön, április 2-án délelőtt az egyházmegyék papsága, hogy főpásztorukkal együtt ünnepeljék az Oltáriszentség és az egyházi rend alapítását. Délután szentmisében emlékeztek meg országszerte az utolsó vacsoráról. Egyházmegyéink beszámolói.

A debreceni Szent Anna-székesegyházban délelőtt Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi püspök főcelebrálásával mutattak be olajszentelési szentmisét az egyházmegye papjai. A szertartás keretében a főpásztor megszentelte a keresztelendők, a betegek olaját, valamint a bérmáláshoz használatos krizmát. A szentmisén a jelen lévő lelkipásztorok megújították szenteléskor tett ígéretüket.

Bosák Nándor megyéspüspök homíliájában elmondta: az Oltáriszentség és az egyházi rend alapításának ünnepén arra emlékezünk, hogy Jézus megváltói művét belerejtette egy szertartásba, egy szentségbe az utolsó vacsorán, amellyel ezt a művet állandóvá, élővé és mindenki számára hozzáférhetővé tette a világban. Jézus az anyagi világból való kenyeret és bort vette a kezébe, és Isteni szavakat mondott el fölötte: „Ez az én testem, amelyet értetek adok. Ezt tegyétek az én emlékezetemre.” (Lk 22, 19) Ezek teremtő szavak, létrehozzák azt, amit kifejeznek – fogalmazott a megyéspüspök.

Jézus az oltáriszentség alapításával a papság szentségét is megalapította – tette hozzá Bosák Nándor. – A pap szentségi fölhatalmazást kap, hogy ezt az isteni művet hordozza, képviselje és megvalósítsa. Ehhez az embernek mindig hozzá kell tennie a maga szavát, életét, a papi elkötelezettséget, megújítva ezt a szándékot.

Ezután a főpásztor utalt a szertartásban elhangzó papi ígéret megújítására, amelyben kérik a híveket, hogy imádkozzanak papjaikért, valamint a püspökükért, hogy betölthesse feladatát. Ezután hozzátette: számára – immár 22 éve – a nagycsütörtöki együtt imádkozás, együtt ünneplés mindig különös élményt és ajándékot jelentett, mert megerősítette őt a feladatában. Személyes szolgálata emberi számítás szerint lassan véget ér, ezért ezt az imát hálaadásként ajánlotta fel, és legfőképpen arra hívta fel a figyelmet, hogy imádkozzanak a következő főpásztorért.

* * *

Ternyák Csaba érsek az egri bazilikában bemutatott krizmaszentelési szentmisén homíliájában rámutatott: „Amikor a II. vatikáni zsinat az Eucharisztiára a csúcs és forrás kifejezéseket használja, akkor ezek kimondottan igazak a szent három napra, amikor is Jézus szenvedésére, halálára és feltámadására emlékezünk”, de azt is hozzátette, ez nem csupán visszagondolás. A szentségek valóban meg is jelenítik azt, amit jeleznek, így emlékezésünk az első húsvét jelenvalóvá tétele.

Nem a saját, hanem az Isten akaratából lettünk papok, ezért soha ne veszítsük el annak tudatát, hogy az Úr Lélekkel kent föl bennünket – fordult a papság felé az érsek. – Ha ezt tesszük, akkor a csüggedés és a reménytelenség érzése nem vesz erőt rajtunk – mondta.

A szentbeszéd után a papi fogadalomtétel megújítása következett, majd a diakónusok az oltárra helyezték a keresztelendők, a betegek és a papságra készülők olaját, amelyet a főpásztor megáldott.

* * *

Pápai Lajos megyéspüspök főcelebrálásával került sor olajszentelési misére  a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban. A liturgia elején a püspök atya köszöntötte a koncelebráló papságot és az összegyűlt híveket, szentbeszédében pedig a papi hivatás értékéről, szépségéről és kihívásairól elmélkedett. A napi evangéliumot alapul véve kijelentette, mindannyian meghívottak vagyunk a papságra: ki általános módon, ki az egyházi rend kötelékében. A szónok Apor Vilmos alakját példaként állította minden keresztény hívő elé.

A szertartás során Pápai Lajos megszentelte a betegek kenetére, a bérmálásra és a keresztelésre szolgáló olajat. A liturgián a székesegyház Palestrina kórusa énekelt.

* * *

A székesfehérvári bazilikában a délelőtti olajszentelési szentmisén Spányi Antal megyéspüspök a papság küldetéséről beszélt az egyházban és a világban. Ennek kapcsán a püspök három szempontra hívta fel különösen is a figyelmet.

A papi hivatás Isten ajándéka – mondta. – Erre az ajándékra akkor válik a pap méltóvá, ha tettein, szavain, liturgikus szolgálatának gesztusain keresztül tanúságot tesz arról, hogy az Úr hívta meg, és az igehirdetést, az igaz tanítás képviseletét az egyház bízta rá. Hirdetnie kell az igazságot, akár örömmel hallgatják, akár ellene mondanak, mint Szent Pálnak, aki benső tűztől hevítve adta át azt, amit Jézustól kapott. „Felelősek vagyunk azért, hogy a hit hogyan jut el az emberekhez, hogy az egyházról milyen képet alkotnak azok, akik sokszor felületesen tájékozódnak, és előítéleteik határozzák meg gondolkodásukat. Ránk bízta az Úr a világ és benne a hívek megszentelését. Ez a szolgálat igazi papi feladat” – mondta a főpásztor.

A pap az imádság embere, ezáltal teljesíti szolgálatát. Megszentelő szolgálata méltó az Istenhez, méltó az örök életet hordozó lélekhez, méltó az egyházhoz kéréssel forduló emberhez – hangsúlyozta Spányi Antal püspök.

A pap feladata az is, hogy szervezze a rábízott közösséget. Alkalmat kell találnia arra, hogy a megszentelt helyen kívül is megmutassa a hit erejét, bátran lépjen a világ elé, hogy meglássa, felismerje a világban jelen lévő egyházat – zárta elmélkedését a főpásztor, majd a híveket arra kérte, imádkozzanak papjaikért és a jövőbeli papi hivatásokért is.

* * *

Nagycsütörtök este az utolsó vacsora emlékére bemutatott misén a székesfehérvári székesegyházban a lábmosás szertartását Spányi Antal megyéspüspök végezte.

A főpásztor homíliájában leírta ennek az estének a körülményeit: sejteni, tudni lehetett, hogy ez búcsúzás. Az eltávozás feszültsége, a hiány fájdalma volt jelen, de Isten szeretete túlnyúlik a távozás szakadékán is. Nem hagyja magára népét. Életünk forrása az Oltáriszentség, melyben Jézus testét és vérét, jelenlétét adta nekünk – tette hozzá a püspök, felhívva a figyelmet: a papi renden keresztül is Ő válik jelenvalóvá számunkra; ezért is fontos a papjainkért mondott imádság és új hivatások kérése.

A szentáldozás után következett az oltárfosztás, az Eucharisztiát pedig az altemplomban helyezték el; a tabernákulum üresen maradt. A résztvevőket félhomály várta a virrasztáson, amelyen Korb Tamás vezetésével fiatalok és kispapok zsoltárokat énekeltek, valamint Bibliából származó, illetve szentek írásaiból vett részleteket olvastak föl.

* * *

A szombathelyi székesegyházban bemutatott olajszentelési szentmisén Veres András megyéspüspök homíliájában elmondta: nagycsütörtök a szeretet napja. Minden közösség megünnepli az utolsó vacsorát, az Oltáriszentség alapítását. Jézus szeretetének még egy utolsó jelét hagyta itt nekünk, mielőtt szenvedett. Ezért az egyház megünnepli a szentmise, az Eucharisztia megalapítását, és szentségimádásban fejezi ki háláját Jézusnak, hogy itt maradt közöttünk a kenyér és a bor színe alatt. De Isten irántunk való szeretetét ünnepeli az egyház a nagycsütörtök délelőtti szentmisében is – fűzte hozzá a főpásztor, utalva arra, hogy az ilyenkor megáldott olajok a szentségek kiszolgáltatásának eszközei lesznek.

A lelkipásztorok a nagycsütörtöki szentmisében megújítják papi fogadalmukat is, ezzel is hálát adva a meghívás kegyelméért. Nem mindenkit hív Isten papi szolgálatra – hangsúlyozta a megyéspüspök. – Csak akkor tudnak a papok megfelelni a küldetésnek, ha egészen Isten népének szolgálatára szentelik magukat.

Fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye, Egri Főegyházmegye, Ács Tamás/Győri Egyházmegye, Lakata Pál/Székesfehérvári Egyházmegye, Szombathelyi Egyházmegye

Videó: Szent István Televízió, Szombathelyi Egyházmegye

Magyar Kurír