A tisztaság témája áll a Nagymarosi Ifjúsági Találkozó idei, május 16-án megrendezésre került lelki napjának középpontjában. Hodász András a szexuális forradalom végzetes következményeire figyelmeztetett, a Gloviczki házaspár a döntés és szabadság kapcsolatáról beszélt a délelőtt folyamán.

KÉPGALÉRIA - Klikk a képre!

A Nagymarosi Ifjúsági Találkozót a hagyományokhoz híven közös reggeli ima nyitotta meg. Idén az áhítatot a Budai Ciszterci Szent Imre-plébánia gitáros kórusa vezette.

A tisztaság egész életünkre kiterjed, nemcsak a testet jelenti, hanem egész személyünket áthatja – ezekkel a szavakkal kért nyitottságot a közös éneklést követően Marton Zsolt a nap mottóját idézve: „Boldogok a tiszta szívűek, mert meglátják az Istent” (Mt 5,8). A tisztasággal foglalkozó találkozó az evangéliumi tanácsokat feldolgozó tematikus ív harmadik állomása, a tavaly tavaszi Krisztussal szembeni engedelmességet, valamint az őszi evangéliumi szegénységet középpontba állító lelki napok után.

Hodász András egyházmegyés pap A szexuális forradalom és annak következményei címben határozta meg előadása témáját. 

Elsőként arról beszélt, mi biztosította a „biológiai előzményeket” az 1968-as diáklázadással a világszerte elterjedő szexuális forradalomhoz. Amint rámutatott: a huszadik század vívmánya az az orvosi felfedezés, ami biztosan megakadályozza a gyermekáldást. Ezzel nyílt meg az út. Eltűntek a szexuális tabuk, széttörtek a keretek, szabaddá vált az együttlét. Ma mindenhonnan ez folyik, bombázza a fiatalokat ez a szemlélet.

A szex a közös örömszerzésről szól – hirdette a szexuális forradalom, elsőrendűen a nőket célozva meg, azt ígérve nekik, „felszabadulhatnak a termékenység rabszolgasága alól”. Voltak próféták, akik már akkor szótak: ebből baj lesz. Carle Zimmerman az 1957-ben család és civilizáció témában írt könyvében elővételezte a következményeket: a promiszkuitás kialakulását, a válások számának növekedését, a gyerekek elhanyagolását és ezzel a család krízisét. VI. Pál Humanae vitae című 1968-as enciklikája ugyancsak figyelmeztetett, teljes elutasításba ütközve. Korunk statisztikái egyértelműen őket igazolják – mutatott rá Hodász András. Két drámai adatot emelt ki: 51% a válások aránya, a gyerekek 41%-a házasságon kívül születik.

Mára mindenki érintetté vált, saját bőrünkön tapasztaljuk a szexuális forradalom következményeit.

Mit kaptak a nők? Korábban elképzelhetetlen szabadságot? Boldogok ők ettől, tisztelik őket a fiúk? Találnak párt? – sorjáztak a kérdések. A valóság az, hogy a testükkel kell fizetniük a párkapcsolatért. Gyakorlatilag megzsarolják őket, belemennek a játékba, mert félnek, hogy egyedül maradnak. A szabadság útjának további vonatkozásait elemezve – mennyire biztos a fogamzásgátlás –kérdésre a Pearl-indexre utalt: nincsen száz százalékos védelem, az együttlétben benne van, hogy jöhet a baba, és az 18 évesen tényleg „para”.

A szexuális forradalom következményei a fiúk életét is átalakították: felszabadultak a felelősségvállalás, az önállósodás alól, elhúzódó kamaszkort élnek meg.

A szexuális forradalom megmérgezte a párkapcsolatokat  – fogalmazta meg Hodász András. Egy szexuálpszichológus tapasztalata alapján arra mutatott rá az előadó, hogy a túl korai szex megszünteti a kommunikációs csatornák építését, mert akik a békülést a szexben találják meg, nem tanulják meg a kommunikáció eszközeivel rendezni konfliktusaikat.

Majd hangsúlyozta: a szerelmet Isten alkotta, jónak alkotta. A szexualitás is jó, akkor tud jó lenni, ha a helyén élik meg. A nászéjszaka nem attól lesz szép, hogy több gyertyát és illatosítót gyújtunk, hanem ha tudjuk odaajándékozni magunkat. A világ arra buzdít, ne várj, ragadd meg. Azonnal, itt és most. Isten azonban arra kér, hogy ne megragadni akard, hanem odaajándékozni – erre hívta Hodász András egyházmegyés pap a találkozó fiataljait.

A Gloviczki házaspár, Eszter és Zoltán tanúságtétellel folytatták a tisztaság témájának kibontását. A sürgősségi orvosként dolgozó Eszter, valamint Zoltán, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Társadalom- és Bölcsészettudományi Karának dékánhelyettese bemutatkozásuk középpontjába a döntés kérdését helyzeték.

Könnyű nektek, mert nektek sikerült! – kapja meg gyakorta az öt gyermeket 18 éve boldog házasságban nevelő pár. A két szélsőséget mutató gyerekkor ad választ arra, hogy ez a siker nem hullott csak úgy az ölükbe. Eszter öt gyermekes családból származik, testvéreivel azonban különböző apáktól származnak. Benne már korán megfogalmazódott a vágy, hogy egy embert szeretve akar élni, de gyerekévei mintha másra rendelték volna: 13 évesen napi egy csomag cigarettát szívott el, szabadidejét lakótelepi bandájával töltötte. Egyszer elkeveredett Káposztásmegyeren misére, amit templom hiányában a pártházban, egy „konyhaasztal” körül tartottak. Ez szólította meg, s vitte abba a közösségbe, ahol meghozta a döntést Jézus mellett.

Ezzel szemben Zoltán keresztény középosztálybeli családba született, papi, szerzetesi rokonsággal, elit gimnáziummal, „tuti” keresztény élettel, de belső elhatározás nélkül. Esztert megismerve találta meg és hozta meg a döntést. Mindig van honnan és mindig van hova – mutatott rá életük indulása alapján a házaspár. Isten nem generál olyan helyzetet, ahonnan ne tudna meghívni, és mindig lehet tovább menni.

Kapcsolatuk kibontakozása számukra is felvetette a tisztaság kérdését: Eszter édesanyja, ahogy ma azt főként barátnők teszik, azt sugallta, nem „normális” megtagadnia magát szerelmétől, mondván, nem fogja tudni megtartani a fiút. Ne higgyük el, hogy az a normális, ami átlagos. Valóban húszból tizennégynek nem sikerül. Az a normális, amire a szívünk mélyén vágyunk, a béke, biztonság, amit Isten elültetett bennünk – hangsúlyozta tapasztalatára támaszkodva.

Zoltán hozzátette: Isten szép életet készít az ember számára, de ehhez szükség van a döntésünkre, mindenben szabad és megnyugtató mellette dönteni. Kicsi és nagy döntéseken alapul bennünk a béke és biztonság. Minden döntésünk ugyanarra vezethető vissza: hogyan akarunk élni. Kénytelenek vagyunk így élni. Nem megyünk bele kiskapukba, nem keressük a kompromisszumokat. 

A tanúságtétel végén arra figyelmeztették a fiatalokat: az a szabad, aki dönt. „Őrizzétek meg a tisztasággal kapcsolatban a lehetőséget, hogy szabadon döntsetek. Kiskorunktól kezdve többé-kevésbé tanulunk dönteni. Akárhol tartunk, itt és most is elkezdhetjük, erre a kezdésre hívunk benneteket” – zárta Gloviczki Zoltán. Fogjuk meg Isten kezét minden reggel, és éljük az életünket, a valóság teológiáját – kérte a fiatalokat Eszter.

Az idei Nagymaros a fakultációk hagyományos és népszerű programjai mellett lehetőséget adott a találkozó témájának elmélyítésére. Folytatódhatott az eszmecsere a főelőadókkal, Gloviczki Eszter és Zoltán, valamint Hodász András várták a kérdéseket.

Isten-adta szexualitásunk. Hogyan tudjuk kiteljesíteni férfiként, nőként, házasként, egyedülállóként, szerzetesként? címmel a Parázs Pasztorális Központ munkatársa, Néma Attila és felesége, Tisztaság a párkapcsolatban – nehézség vagy kihívás? címmel pedig Hortobágyi Ágnes és Tibor hívták beszélgetésre az érdeklődőket, valamint az Oázis is várta a közös eszmecserében való részvételre vágyókat. Új elem volt ezen kívül az Iránytű kínálta imaműhely.

A hagyományokhoz híven Kerényi Lajos atya a keresőket várta a templomba, a Kálvária dombon Brückner Ákos, Várnai Péter és Somogyi Sándor atyák válaszoltak a résztvevők kérdéseire. Ismét volt biblikus műhely Radnóti Mária szociális testvér vezetésével, a Kálvária alsó kápolnájában pedig csendes szentségimádásra lehetett elvonulni.

A program a személyes találkozásokra lehetőséget adó ebédet követően közös szentségimádással folytatódik, amelyet a Ferences Szegénygondozó Nővérek vezetnek a plébániakertben, majd délután négy órakor Böcskei László nagyváradi megyéspüspök mutat be szentmisét.

A napot közös éneklés Sillye Jenővel, majd a Jászok együttes közreműködésével megvalósuló táncház zárja.

Fotó: Tibély Gergely

Trauttwein Éva/Magyar Kurír