Amióta ember az ember, ha egészségügyi problémái adódnak, orvosságot keres rá. De ezt megfigyelhetjük az állatvilágban is: a macskák és a kutyák füvet esznek, természetesen csak olyat, amely megfelel nekik.

Ma egy hihetetlenül fejlett iparág fejleszt ki orvosságokat minden betegségre, olykor még a nem létezőkre is. Ahhoz, hogy egy orvosság valóban hatékony legyen az ember életében, fontos, hogy tudjuk, mi is a bajunk. A jó helyzetfelmérés vagy diagnosztika után, ha betartjuk az orvos által előírt szabályokat, csodát tehet egy orvosság. Ehhez még hozzáadhatjuk, hogy vannak olyan szerek is, amelyek erősítik a szervezetünket, például vitaminok, különböző ásványfélék: nem vagyok beteg, de jobban érzem magam, ha rendszeresen használom őket.

A keresztény ember életében is vannak ilyen orvosságok és a keresztény voltunkat erősítő ajándékok.

Bűneinkre, esendő természetünkre a gyónást, a bűnbánatot szoktuk orvosságként említeni és remélem, használni is. Az egyházatyák – akik az első századokban éltek Krisztus után – az Eucharisztiát az új ember (a megkeresztelt emberre gondoltak) táplálékaként méltatták, Antióchiai Szent Ignác pedig az Efezusiakhoz írt levelében (20,2) az Eucharisztiát „a halhatatlanság orvosságának” nevezi. Milyen fenséges gondolat! Egy olyan „orvosság”, amely nem csak kezeli a tüneteket, hanem kifejleszti bennünk azt, amire a jó Isten teremtett minket: az örök életet már itt a földön, halálunk után pedig mindörökre. Az Eucharisztia Krisztus ajándéka, nem a „tökéletes” keresztények eledele, hanem minden esendő embernek szól.

Hagyományos adventi füzetünk az idén az Eucharisztiával foglalkozik. Fiser János padéi plébános, általános helynök vezet minket az adventi napokon elmélkedésre alkalmas gondolatokkal, lelki iránytűvel.

Adja a jó Isten, hogy mindenki, aki a kezébe veszi ezt a kis füzetet, megtalálja benne „lelke és teste orvosságát”, amely az örök életbe vezet minket.

Kegyelmekben gazdag adventi időt kívánok mindenkinek!

Német László SVD

Forrás és fotó: Nagybecskereki Egyházmegye

Magyar Kurír