Az Eucharisztikus Világkongresszusra való készület jegyében Varga László kaposvári megyéspüspök zarándoklatra hívta egyházmegyéje híveit. Hazánk egyik legrégebbi kegyhelyére, Bátára október 28-án érkeztek a kaposvári egyházmegye zarándokai.

KÉPGALÉRIA – Klikk a képre!

A Klastrom-dombon, a bátai templom előtti téren már álltak a sátrak, az ostorfák és gesztenyefák alatt pedig padok, asztalok. A Kaposvári Egyházmegye zarándokközösségeit várták ide ezen a késő őszi napon, akik napsütésben, de már hideg, viharos szélben gyülekeztek a szentmisére. Sokan szentgyónásra vártak, mások Sümegi József kegyhelyismertető vetített képes előadását hallgatták.

Első ízben keltek útra az egyházmegye egész területéről a plébániák közösségei, akik a Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszusra készülnek azt a kegyhelyet felkeresve, ahol az 1938-as kongresszus után építettek újra templomot a török hódítást követő teljes pusztítás után. Ma Báta az egyetlen, ámde évszázados múltra visszatekintő eucharisztikus kegyhelyünk. Egykor a királyok tették naggyá, és hívek sokasága imádkozott itt Jézus Szent Vérének tiszteletét éltetve. Ma, a kegyhelygazda Pécsi Egyházmegye sok oldalról megújításán fáradozik, hogy újra erőforrás legyen a magyar egyház számára. A templom fehérre festett falainak díszítésében meg-megjelenő piros szín a lényegre irányítja a figyelmet: az Eucharisztiában jelen lévő Krisztusra.

A szentmise kezdetén a Bátaszéken és Bátán szolgáló diakónus, Sümegi József köszöntötte az egyházmegye közösségét. A köszöntő szavakra válaszként Varga László megyéspüspök örömének adott hangot, hogy egyházmegyéjében ilyen sokan elfogadták a hívást, és együtt ünnepelhetnek. „Azért ajánlom fel a szentmisét, hogy mindenki növekedjék a szeretetben” – hangsúlyozta a főpásztor. Elmondta, 2020-ig minden évben szerveznek az egyházmegye közösségeit hívó zarándoklatot, és felkeresnek egy-egy eucharisztikus kegyhelyet.

Az ember azzal a vággyal megy zarándokolni, hogy másképp menjen haza, mint ahogy jött. Ha engedjük, hogy Krisztus megérintse szívünket, be is következik ez a változás. „Tekintsünk a kereszten átszúrt Krisztusra” – irányította a figyelmet szentbeszédében Varga László a szenvedő Jézusra. Mit kezdünk Krisztus szenvedésével, mit jelent számunkra a szenvedés és maga a szenvedő ember? Látjuk-e bennük a szenvedő Krisztust?” A főpásztor arra figyelmeztetett, nem mehetünk el a szenvedő ember mellett, fontos, hogy szíven találjon minket a fájdalma. A püspök megismételte: „Azért ajánlom fel a szentmisét, hogy növekedjünk a szeretetben. Mértéke Krisztus szeretete, aki önmagát adta értünk, emberekért. Nekünk keresztényeknek ehhez kell felnövekednünk, és az a feladatunk, hogy tanúságot tegyünk erről a szeretetről, amire oly nagy szüksége van a világnak. A püspök szavai útmutatást jelentettek, hogyan mélyülhetünk el a szívünket átalakító szeretetben. Az Eucharisztia szemlélésére buzdított: Kapcsolódjunk be, legyünk részesei Krisztus szeretetének, fogadjuk be, és adjuk át neki az irányítást nemcsak tetteinkben, de gondolatainkban is. Legyen minden vágyunk ez a szeretet, és meg fogjuk élni mindennapjainkban a békét, derűt. Így az a kérdés vezet majd bennünket, hogyan tudunk itt és most jobban szeretni. Konfliktusainkban pedig nem győzni, hanem szeretni vágyunk majd mindenáron.”

A püspök egy történettel mutatta meg, hogy ez lehetséges: egy asszonynak Dél-Amerikában először a férjét, majd a fiát kínozták majd ölték meg. Megbukott a hatalom, a gyilkosok bíróság elé kerültek. Az asszony a vádat képviselte, szavától függött fia és férje gyilkosa sorsa. „Egyetlen kérésem van. Légy fiam, a fiam helyett. Költözz hozzám, úgy szeretlek majd téged, mint a fiamat. A férfi elájult a lábai előtt. Ez az asszony felnőtt ahhoz a szeretethez, amit a kereszten szemlélünk – mutatott rá a püspök. Ha engedjük, hogy Isten szeretete megérintsen, mi is képessé válunk a növekedésre. A megyés főpásztor azt a bizonyosságot fogalmazta meg, hogy ebben nem vagyunk a magunk erejére utalva, hiszen Isten Lelke bennünk lakik. A Lélek erejével növekedni fogunk tudni.”

A zarándoklat imádságos együttléttel folytatódott. A hívek végigimádkozták a fájdalmas rózsafüzér útját, keresztutat jártak, és a királyok útján ismerkedtek a kegyhely történetével. Bátához számos magyar uralkodó, Szent István, Szent László, Nagy Lajos, Mária királyné (Nagy Lajos lánya), Zsigmond, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, II. Ulászló, II. Lajos, Szapolyai János kapcsolódik, az ő emlékükre létesült a királyok útja.

Fotó:Lambert Attila

Trauttwein Éva/Magyar Kurír