Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
A
történeti források személyére vonatkozóan nem egyeznek minden
tekintetben. Iréneusz szerint Kelemen Szent Péter harmadik utóda volt
Rómában. Jeromos szerint Péter rendelte utódjául. A 4. században
Epiphaniosz a következőképpen próbálta összhangba hozni az egymástól
eltérő adatokat: Kelement valóban Péter rendelte utódjául, de ő a
békesség kedvéért Linus javára lemondott. A Kelemen-regény, amelynek
utolsó változata szintén a 4. századra tehető, azonosítja Római Szent
Kelement Domitianus császár unokaöccsével, Flavius Titus Clemensszel,
aki konzuli méltóságot is viselt. A Kelemen vértanúságára vonatkozó
adatok szintén a 4. századból valók. Origenész azonosnak tartotta a Fil
4,3-ban szereplő Kelemennel, s így nemcsak Szent Péter utóda, hanem
Szent Pál tanítványa és munkatársa is lett volna. Egyébként Origenész az
egyetlen őskeresztény szerző, aki Kelement zsidókereszténynek mondta.
Nem zárhatjuk ki annak lehetőségét, hogy ismerhette Szent Pétert és
Szent Pált; valószínűleg 92--101 között volt Róma püspöke.
Kelemen
minden bizonnyal előkelő római családból származott. Szülei elszakadtak
egymástól, s a család, amelyben még egy ikerpár született, teljesen
szétszóródott. Kelemen már felnőtt, amikor elindult, hogy megkeresse
övéit, de közben a bölcsességet kereste, mert kora gyermekkorától fogva
foglalkoztatták az élet értelmének kérdései. Végül elérkezett a
keresztényekhez, találkozott Szent Péterrel és csatlakozott hozzá
missziós útjain. A történet azzal végződik, hogy Kelemen Péter utódja
lett.
Római Szent Kelemen alakját valóságos Kelemen-irodalom
fonta körül az ókeresztény korban, de a neve alatt fennmaradt írások
közül csak egy tekinthető hitelesnek: a Levél a korintusiakhoz. Ez abból
az alkalomból íródott, hogy 96 körül a korintusiak egy része föllázadt a
presbiterek ellen, néhányat elmozdítottak tisztségükből, és újakat
iktattak be helyettük. A levél írója nem nevezi meg magát, de olyan
valaki, aki a római egyház nevében fordul a korintusi egyházhoz: "Isten
Rómában lakó egyháza Isten Korintusban lakó egyházának..."
Kelemen
szerzőségét nemcsak a 4. században író Euszébiosz tanúsítja, hanem már a
2. században is az ő levelének tartották. A korintusi püspök,
Dionüsziosz 170 körül ezt írta Szótér pápának: "Ma ültük meg az Úr szent
napját, ezen fölolvastuk leveledet, amelyet időnként továbbra is föl
fogunk olvasni épülésünkre, ahogyan Kelemen hozzánk írt levelét is
fölolvastuk.'' A korintusiak tehát a szentmise keretében olvasták föl
mind Kelemen, mind Szótér pápa levelét, ahogyan az apostolok leveleit
volt szokás. A Kelemen által írt levél így került be az apostoli
levélgyűjteménybe, s később innen másolták át a szentírási kéziratokba.
Ezért hosszú időn át sugalmazott írásnak tekintették.
A
Kelemen-regény azzal végződik, hogy Szent Péter utódává teszi Kelement,
és így beszél híveihez: "Mivel közel van már az én halálom napja,
Kelement teszem meg püspökötöknek. Rábízom a hivatalomat, átadom neki a
kötés és oldás hatalmát, hiszen ismeritek az Egyház rendjét. Reá
hallgassatok, és legyetek benne biztosak, hogy aki megszomorítja az
Igazság Tanítóját, Krisztus ellen vét, és megharagítja Mindenek Atyját.
...A püspöknek orvosnak kell lennie, azaz nem viselkedhet vadállat
módjára."
A legenda szerint Kelemen életének utolsó szakaszát
száműzöttként a Krímben töltötte egy márványbányában. Kétezer
keresztényt talált ott, akik hozzá hasonlóan kényszermunkára lettek
ítélve. Panaszkodtak, hogy nagyon messzire kell vízért járniuk. Ekkor
Kelemen a többiekkel együtt imádkozni kezdett vízért. S íme, meglátott
egy Bárányt, a lábával kapart egy helyen. Kelemen odament és a megjelölt
helyen szerszámát belevágta a földbe. Olyan bővizű forrás fakadt, hogy
patakként folyt tovább. A környék lakói úgy megrendültek az eseménytől,
hogy megkeresztelkedtek. Amikor ez a császár tudomására jutott,
elrendelte, hogy kössenek követ Kelemen nyakába és fojtsák a tengerbe.
Miután
vértanú lett, a legenda szerint a tenger több mérföldre visszahúzódott,
hogy a hívek a holttestét kivihessék a szárazra. A hullámok mint
márvány mauzóleum vették körül a szent testét.
Rómában hamarosan
kialakult a tiszteletét őrző hely is. Egy ősi háztemplomnak a
tulajdonosát Kelemennek hívták. A 4. században a két név viselőit
azonosították, s az egykori háztulajdonos eltűnt a szent pápa mögött.
Kelemen nevét a szentmise római kánonjába is fölvették. Ettől kezdve az
irodalom, az egyházi művészet és a liturgia együtt magasztalta a vértanú
pápát.
A középkor elején hazatértek ereklyéi is: Cirill és
Metód, akiket a bizánci császár 860-ban a Krím-félszigetre küldött
misszióba, Kerszonban megtalálták Kelemen maradványait, és később
magukkal vitték Rómába. A már meglévő bazilika fogadta be ereklyéit, és
így a szent sír-templomává lett. A bazilika mai altemplomában a
középkori freskók beszélik el a szent pápa történetét, ahogy a
hagyományban megformálódott.
A Kelemen-regény azzal végződik,
hogy Szent Péter utódává teszi Kelement, és így beszél híveihez: "Mivel
közel van már az én halálom napja, Kelement teszem meg püspökötöknek.
Rábízom a hivatalomat, átadom neki a kötés és oldás hatalmát, hiszen
ismeritek az Egyház rendjét. Reá hallgassatok, és legyetek benne
biztosak, hogy aki megszomorítja az Igazság Tanítóját, Krisztus ellen
vét, és megharagítja Mindenek Atyját. ...A püspöknek orvosnak kell
lennie, azaz nem viselkedhet vadállat módjára."
Forrás: katolikus.hu
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!