Ökumenikus istentiszteletet tartottak az államalapítás ünnepének előestéjén, augusztus 19-én, pénteken Budapesten, a Szilágyi Dezső téri református templomban a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) szervezésében.

Az ünnepi liturgiában közreműködött Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyh

áz elnök-püspöke, Cserháti Ferenc, a külföldi katolikus magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott esztergom-budapesti segédpüspök, Steinbach József református püspök, a MEÖT elnöke, Fischl Vilmos, 

a MEÖT főtitkára és a MEÖT tagegyházainak vezetői.

„Azért jöttünk, hogy az ünnep előestéjén az Úr Jézus Krisztusra tekintsünk, aki azt mondta magáról, hogy ő az élet kenyere. Benne megerősödik szent és áldott önazonosságunk” – köszöntötte a magyarországi keresztény egyházak vezetőit, a megjelent á

llami méltóságokat és a gyülekezet tagjait Steinbach József dunántúli református püspök.

A MEÖT elnöke magyarságunkat ránk bízatott drága kincsnek nevezte, s hozzátette: először mindig azt kérik rajtunk számon, amit kifejezetten ránk bíztak. Mint mondta: Krisztusra tekintve reménykedhetünk abban, hogy van jövőnk, munkánk nem hiábavaló, s minden körülmények között gondoskodik testi szükségleteinkről, s az örök életre táplálja lelkünket.

„Fontosak a hidak” – Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök köszöntőjében arról beszélt, hogy az évente megtartott ökumenikus istentisztelet által szimbolikus híd épül a Duna szemközti partszakaszán álló Országház felé.

„Ugyanakkor az ünnep előestéje híd lehet a hétköznap és az ünnep között is” – tette hozzá. Mint mondta: jól tudjuk, mekkora szakadék tátonghat a kettő között, ha csak ünnepnapokon emlékezünk ezeréves keresztény gyökereinkre, de a hétköznapokon Isten nélkül cselekszünk.

Bogárdi Szabó István igehirdetésében arról beszélt: az államalapítás ünnepén emlékezni kell „Isten megtartó kegyelmére", hiszen Isten nemcsak megáldotta, hanem sokszor meg is szánta a magyar népet. Aki pedig Istenre és szabadításaira emlékezik, az keresni is fogja őt – tette hozzá.

A református püspök szólt arról, hogy az „ünnepben mindig a jövendőket is kutatjuk, de ha valami bizonytalan körülöttünk és bennünk, könnyen kapunk a magabiztos szó után".

Ma sokan vannak, akik megingathatatlanul tudni vélik, mi a teendő „életünk dolgaival, mit kellene tennie a országnak, a kontinensnek". Közülük néhányan még Istenre is hivatkoznak, anélkül azonban, hogy figyelnének rá, keresnék őt – jelentette ki Bogárdi Szabó István.

Csakhogy aki „nem keresi az Urat, annak lesznek ugyan szép és megtapsolható mondatai, de nem lesz kinyújtott keze, amelybe a fuldokló belekapaszkodhat". Lesznek általános igazságai az irgalmasságról, a könyörületről, de Isten nélkül ezek a mondatok könyörtelenné válnak – figyelmeztetett.

„Mi többnyire elvétjük dolgainkat, Isten az, aki megtart, megszabadít, kivezet és életet ad" – tette hozzá Bogárdi Szabó István.

Az istentisztelet végén Gáncs Péter megáldotta az új kenyeret, végül az egyházi vezetők áldást mondtak a gyülekezetre és a nemzetre.

Az istentiszteleten részt vett mások mellett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke.

Az 1943-ban alakult MEÖT a genfi székhelyű Egyházak Világtanácsának magyarországi szervezete, és társult tagja a szintén genfi székhelyű Európai Egyházak Konferenciájának, amelyen keresztül részt vesz az Európai Unió és az Európa Tanács mellett működő egyházi képviselet munkájában.

A szervezetnek 11 tagegyháza van, ezenkívül számos felekezet - köztük a Magyar Katolikus Egyház - együttműködő státussal vesz részt munkájában.

Forrás: MTI; Református.hu

Fotó: Evangélikus.hu; Református.hu

Magyar Kurír