Kilenc felekezet képviselője imádkozott együtt a nagyváradi székesegyházban január 21-én, az ökumenikus imahét nyitóeseményén.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A megjelenteket Böcskei László megyéspüspök köszöntötte, és felhívta a figyelmet arra, hogy a keresztények egységéért végzett imahétnek minden évben egy szentírási rész a mottója, mely szakaszból merítve, az üzenetére építve hatékonyabbak tudnak lenni imáink, miközben mennyei Atyánktól az egység ajándékát kérjük. Az idei mottó – „Jobbod, Uram, dicső az erőtől…” / „Uram, a jobbod kitűnik erejével…” – egy felkiáltás, Izrael népének győzedelmi éneke, mely akkor csendült fel, amikor Egyiptomból szabadulva, a fáraó serege elől menekülve Mózes vezetésével száraz lábbal átkelt a Vörös-tengeren, megbizonyosodva Isten szabadító erejéről és hatalmáról.

Az üzenetnek kettős értelme van. Az egyik az ellenségre emlékeztet, amely fogva tart, és melytől nehéz megszabadulni, mert kísértő hatalmát a közelünkben érezzük. Isten gyermekeiként azonban nem lehetünk érzéketlenek a világ realitásaival szemben, nem hagyhatjuk magunkat a veszélyektől megtéveszteni és becsapni, amikor az igazi célunk elérésének útján haladunk, hanem alázattal és befogadó lélekkel arra kell törekednünk, hogy átélhessük az egymásra találás örömét – fogalmazott a nagyváradi főpásztor.

Az üzenet másik értelme pedig a helyes önértékelés fontosságát nyomatékosítja – folytatta –, melyre mindannyian rászorolunk, hiszen hajlamosak vagyunk arra, hogy önmagunkat felértékeljünk, megfeledkezve Isten karjának felemelő erejéről. Közösen imádkozzunk tehát azért, hogy ne ragaszkodjunk a múltban minket elválasztó falakhoz, inkább a jövőnek építsünk hidakat, és a jelenben örömmel vágjunk neki egymás felfedezésének, megismerésének!

Virgil Bercea nagyváradi görögkatolikus püspök a Leviták könyvéből elhangzott olvasmányra, illetve a Szent Máté könyvéből felolvasott evangéliumi részletre utalva azt emelte ki, hogy állandóan mozgásban levő modern világunkban velünk lakó idegeneknek számítanak a hajléktalanok, a fogyatékkal élők és a menekültek is, akik, ahogy az Úr mondta Mózesnek, olyanok kell, hogy legyenek számunkra, mint a közülünk valók, és akiket úgy kell szeretnünk, mint saját magunkat.

Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke szerint a bűnbánat abban fogalmazódik meg, hogy gondolkodunk azon, hogy az évtizedek óta emlegetett és szorgalmazott egység vajon megvalósult-e?

Amikor pedig – különösen most, amikor Európára és a keresztény világra halálos nyomás nehezedik – esetleg kétségeink támadnak, hogy van-e értelme ennek az egész összefogásnak, hálaadó szívvel nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy Isten a tehertételek közepette is a javunkat akarja, és olyan keresztényekként, akik a győzedelmes Krisztust látják maguk előtt, nem szabad rettegnünk vagy aggódjunk, mert Urunk mindig kinyújtja jobbját felénk, és megóv, megvéd bennünket – biztatott a református püspök.

Mátyás Attila evangélikus lelkész felekezete aznapi útmutatása szerint Saul megtérésének pillanatára emlékeztette a megjelenteket, azt hangsúlyozva, hogy Isten mindig milyen csodálatos módon avatkozik közbe az életünkbe. Ahhoz tehát, hogy az egység megvalósuljon, szükség van az ő csodatevő erejére, arra, hogy alkalmassá tegyen minket erre.

Molnár Imola unitárius lelkésznő azt emelte ki: Isten jobbja az Ő igazságának, az igazak iránti szeretetének a jele is, nekünk pedig a hitéletünk gyakorlásával arra kell törekednünk, hogy méltók legyen e kéz védelmére.

Nagy Dávid, a Messiás-hívő Zsidó Hitközség vezetője arról beszélt, hogy a mi Istenünk nem azonos egyetlen más Istennel sem, hiszen ő az egyetlen, aki a Fiát értünk áldozta fel.

Az imaesten felszólalt továbbá az ortodox egyház képviselője, valamint a Tábor és Bethesda pünkösdi gyülekezetek pásztorai.

Forrás és fotó: Nagyváradi Egyházmegye

Magyar Kurír