Szent Benedeket VI. Pál pápa ötven évvel ezelőtt nyilvánította Európa védőszentjének „Pacis nuntius” kezdetű brévéjével. Az évforduló alkalmából ünnepi megemlékezéseket tartottak a hétvégén a Montecassinói Apátságban.

Október 24-én a montecassinói bazilikában ünnepi szentmisét mutattak be az európai bencés apátok. Másnap, október 25-én délután ünnepi vesperásra került sor Pietro Parolin bíboros, vatikáni államtitkár vezetésével, az európai bencés apátok részvételével, az olaszországi európai nagykövetek és a vatikáni nunciusok jelenlétében

Parolin bíboros államtitkár homíliájában emlékeztetett arra, hogy VI. Pál pápa üötven évvel ezelőtt október 24-én délelőtt feljött Montecassinóra, ahol az 1944. február 15-i pusztító bombázás után újjászületett a bencés monostor. A bazilika újraszentelésekor mondott homíliájában ezeket mondta: „A sok benyomás között, amelyet ez a béke háza felkelt lelkünkben, és amely uralkodik a többi felett: a békét szülő erény… Itt a béke igaznak és élőnek jelenik meg, tevékenynek és termékenynek. Nyilvánvalóvá lesz képessége az újjáépítésre, újjászületésre, újjáalakításra. Erről tanúskodnak ezek a falak. A béke hozta az újjászületést.”

Tovább elemezve Montini pápa kapcsolatait Montecassinóval és a bencés szellemmel, Parolin bíboros idézett a pápa számos bencésekhez intézett beszédéből. Egyesekben felidézte fiatalkori tapasztalatait is: a bencések liturgiáit, gregorián énekeit hallgatva szinte elragadtatásba esett. VI. Pál szerint az ima és az istenszolgálat formálta a szellemi Európát, amelynek kettős alapja a hit és az egység, vagyis az európai népek lelki egysége, amelyet az evangélium ereje szilárdított meg, Jézus Krisztusé, akiről Szent Benedek azt állította, hogy semmit sem szabad elébe helyezni.

Itt van a fő indíték, amiért VI. Pál Szent Benedeket Európa fővédőszentjévé akarta nyilvánítani: „hogy a mai embereknek legyen szinte kitapintható és szent Európa spirituális egységének eszménye, és ehhez ne hiányozzék nekik a fentről jövő segítség, hogy ezt a gyakorlatban is tervszerűen megvalósítsák.” Szent Benedek, Európa védőszentje a béke hírnöke volt, „Pacis nuntius”, a pápai bréve kezdőszavaival. Ebből a brévéből idézett a bíboros: Szent Benedek szerzetes fiai megtérítették Európa népeit a kereszttel, a könyvvel és az ekével, így vetették meg Európa egysége alapjait.

A kereszttel, vagyis Krisztus törvényével, a humanizmust tanítva a közélet rendezéséhez, elsőbbséget biztosítva az istentiszteletnek, a liturgiának. A könyvvel, vagyis a kultúra terjesztésével, átadva az antik és a humanista örökséget az utókornak. Harmadszor az ekével, megtanítva a népeket a földművelésre az „Ora et labora” bencés jelmondat szellemében.

Parolin bíboros homíliájában még emlékeztetett rá, hogy a Szentatya két nappal ezelőtt a montecassinói területi apátságra alkalmazta VI. Pál 1976-ban kiadott „Catholica Ecclesia” kezdetű motu proprióját, és ezentúl az eddig 53 plébániát magába foglaló apátság fennhatósága csak az apátsági templomra, a monostorra és a közvetlen hozzá tartozó területre terjed ki: az apát vállairól így levette az új egyházmegye intézésének gondjait, hogy inkább a monasztikus közösséggel törődjék.

A vesperás után  megemlékező konferenciát tartottak „Európa önazonossága és keresztény gyökerei” címmel, ezen szintén részt vett Pietro Parolin bíboros, vatikáni államtitkár.

Forrás: Vatikáni Rádió

Kép: Mek.oszk.hu

Magyar Kurír