Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Szent Antal a segítő szent. Sokan kérik segítségét, rajta keresztül sokat segítenek a szegényeken adományaikkal. Minden prédikáció erősít abban, hogy őrizzük hitünket, és segítsünk másokat a jézusi úton.
Rövid életrajz a zsolozsmáskönyvből:
A portugáliai Lisszabonban született a XII. század vége felé. Előbb az
Ágoston-rendi kanonokok közé lépett be, majd pappá szentelése után a
ferencesekhez ment át, hogy Afrika népei között hirdesse az
evangéliumot. Franciaországban és Itáliában vándorprédikátorként
gyümölcsözően tevékenykedett, sok eretneket megtérített, és rendjében
elsőként tanította hittudományra a testvéreket. Tudománytól és
kedvességtől átjárt beszédeket írt. Páduában halt meg 1231. június
13-án.
PÁDUAI SZENT ANTAL 1195-ben született Lisszabonban, Portugália
fővárosában. A Ferdinánd nevet kapta a keresztségben. Apja előkelő lovag
volt, anyja pedig igen jámbor nő. Iskoláit a helyi káptalani iskolában
kezdte meg, koraérett, világoseszű és erősakaratú volt. Mint ifjú
diadalmasan uralkodott minden szenvedélyén. 15 évesen már ágoston-rendi
kanonok, majd pappá szentelése után ferences szerzetes lett.
1220 nyarán ugyanis Marokkóból Koimbrába hozták öt ferences vértanú
földi maradványait. A látvány indította őt a szegénységre, és
ébresztette fel vágyát a mártíromság iránt. Afrikában szeretett volna
misszionárius lenni. Remete Szent Antal nevét vette fel. Tudatosan
elnyomta tudományos ambícióit is, pedig nagyon ismerte a Szentírást, ezt
a tudását azonban évekig titkolta. Afrikába indult, de betegen szállt
partra.
Kissé felerősödve haza akart térni, ám egy vihar Szicilia partjára
sodorta. Itt értesült rendje 1221-es egyetemes káptalanjáról, így
Assisibe indult. Innen remeteségbe vezényelték. Tanultságát
alázatosságból most is sikerült eltitkolnia. Amikor parancsra
helyettesítenie kellett egy szónokot, a rögtönzött szentbeszéd mindenkit
ámulatba ejtett. Tudatlannak nézték eddig, de most tanújelét adta nagy,
alapos és széleskörű ismereteinek, csodás hatású szónoki képességének.
Franciaországban és Itáliában volt vándorprédikátor. Az eretnekek
térítésében nagyon eredményes volt. Elsőként tanította rendjében
rendtársait hittudományra. Még a romagnai rendtartomány főnökségét is
rábízták. Pár év után sikerült ettől a megbízatástól megszabadulnia.
Ettől kezdve Páduában apostolkodott egészen haláláig. Tömegek
hallgatták, főpapok, kereskedők, még álruhás banditák is, főképp azonban
az egyszerű emberek. Antal mindenkit szeretett, a gazdagok iránt
részvéttel volt, a szegényekért azonban minden lehetőt megpróbált.
Elhasznált szervezete, szívbaja idő előtt elnyűtte, a kényszerű pihenés
sem használt, érezte halála közeledtét. Páduában szeretett volna
meghalni, menni már nem tudott, a sietség miatt az utolsó útszakaszt egy
rozzant taligán tette meg. 1231. június 13-án, fiatalon, 36 évesen halt
meg Pádua elővárosában, Szent Klára leányainak Arcella nevű
kolostorában. A Páduai Maria Maggiore-templomban temették el. Már
életében szentként ("Il Santo") tisztelték. IX. Gergely pápa már 1232
májusában szentté avatta. 1263-ban átvitték az ő tiszteletére emelt
hatalmas bazilikába. Ekkor felnyitották koporsóját, és testét
elporladva, de nyelvét épségben találták. 1946. január 16-án XII. Piusz
pápa Szent Antalt egyháztanítóvá tette.
IV. Béla 1253-as házioltára (a diptichon) az Árpád-ház szentjei közt
együtt ábrázolja Szent Ferencet és Szent Antalt, mivel a király
testvére, Erzsébet szinte egyszerre lett szentté avatva Ferenccel és
Antallal. XIII. Leó pápa Szent Antalt a világ szentjének nevezte.
1946-ban XII. Piusz pápa az egyházdoktorok közé iktatta.
Temetése napját, a keddi napot tisztelői azóta is Szent Antal
tiszteletére szentelik. A koldusok pártfogója, de közbenjárását szokás
kérni elveszett tárgyak megtalálásáért és mindennapi bajokban is. Az
utasok, szobrászok, agyagmunkások és porcelánkészítők védőszentje.
Példája:
Tehetségedet használd Isten nagyobb dicsőségére.katolikusradio.ro
Paduai Szent Antal a halaknak prédikál
Az áldott Krisztus, hogy bizonyságot tegyen hűséges szolgájának, Szent
Antalnak életszentségéről, továbbá, hogy megmutassa, milyen áhítattal
kell az ő prédikációját és tanításait hallgatni, egy alkalommal az
oktalan állatok, mégpedig a halak által rótta meg a hitetlen eretnekek
konokságát, mint ahogy régen, az ószövetségi Szentírásban a szamár szája
által szégyenítette meg Bálán tudatlanságát.
Az idő tájt Szent Antal Riminiben tartózkodott. Mivel a város tele volt
eretnekekkel, már jó néhány napja prédikált nekik, s vitázott velük
Krisztus tanításáról és a Szentírásról, hogy visszavezesse őket a hit
világosságára és az igazság útjára. Az eretnekek azonban csak nem
hajlottak szavára, sőt keményszívűségükben és megátalkodottságukban meg
sem akarták hallgatni őt. Ezért egyik nap Szent Antal Isten sugallatára a
tengerpartra ment, és megállva ott, ahol a folyó a tengerbe ömlik,
mintha szentbeszédet kezdene, Isten nevében így szólt a halakhoz: –
Tengernek és folyónak halai, halljátok Isten szavát, minthogy a hitetlen
eretnekek elfordítják tőle fülüket! – S ahogy ezt kimondta, a kisebb
nagyobb halaknak akkora sokasága úszott a part felé, hogy sem a
tengerben, sem a folyóban soha nem lehetett látni őket ilyen tömegben.
Valamennyi kidugta fejét a vízből, és szép rendben Szent Antal felé
fordult, mégpedig úgy, hogy elől a part közelében az apróbb halacskák,
mögöttük a közepes nagyságúak és beljebb, ahol már mélyebb volt a víz, a
nagy halak sorakoztak föl. Miután elhelyezkedtek, Szent Antal
ünnepélyesen prédikálni kezdett nekik:
- Testvéreim, kedves halak! Ti igen nagy hálával tartoztok a Teremtőnek,
aki ilyen nemes elemet rendelt számotokra lakóhelyül. Tetszésetekre
bízta, hogy az édes vagy a sós vizet választjátok, biztos
menedékhelyekről gondoskodott, ahol meghúzhatjátok magatokat a viharok
elől. Ő adta nektek a tiszta és átlátszó italt, valamint az eledelt,
amellyel táplálkoztok. Amikor megteremtett benneteket nagylelkű és
jóságos Alkotótok, meghagyta, hogy növekedjetek és szaporodjatok, és
rátok adta áldását. A vízözön idején pedig, amikor a többi állat
elpusztult, egyedül titeket óvott meg a veszedelemtől. Ezenfelül még
uszonyokkal is ellátott benneteket, hogy közlekedhessetek, amerre
tetszik. Isten rendeléséből ti menthettétek meg Jónás prófétát, hogy
három nap múlva épen és egészségesen partra tegyétek. Ti szolgáltattátok
a mi Urunk Jézus Krisztusnak az adópénzt, amit szegénysége miatt nem
tudott volna megfizetni. Ti voltatok az örök királynak, Jézus
Krisztusnak eledele halála előtt és csodálatos módon föltámadása után
is. Mindezekért dicsérni és áldani tartoztok a jó Istent, aki sokkal
több jótéteménnyel halmozott el benneteket, mint a többi teremtményt.
Szent Antal buzdító beszédére a halak tátogatni kezdték szájukat, és
mozgatni fejüket, és a tiszteletadás egyéb jeleivel, ahogyan csak tőlük
tellett, dicsérni kezdték Istent. Amikor Szent Antal látta, milyen
igyekezettel fejezik ki hódolatukat a Teremtő Isten iránt, szíve örömmel
telt el, és fölkiáltott: – Áldott legyen az örök Isten, aki megmutatta,
hogy jobban figyelmeznek szavára az oktalan állatok, mint a hitetlen
emberek. – Minél tovább prédikált, annál jobban növekedett a halak
sokasága, s egy sem mozdult el helyéről. A csoda hírére özönleni kezdett
a város népe, közéjük vegyülve az említett eretnekek is. Ezek a
bámulatos és nyilvánvaló csoda láttára megtörtek, odaborultak Szent
Antal lábaihoz, úgy hallgatták beszédét. Akkor Szent Antal a katolikus
vallásról kezdett prédikálni, s oly magasztosan szólt róla, hogy az
eretnekeket megtérítette, és visszavezette a hit igaz forrásához,
Krisztushoz, a hívőket pedig nagy vigasztalásukra megerősítette
hitükben. Miután befejezte beszédét, Isten áldásával elbocsátotta a
halakat, s a halak vidáman fickándozva, az emberek meg szívükben
örvendezve távoztak. Ezután Szent Antal még egy darabig Riminiben
maradt, és prédikációi dúsan gyümölcsöztek a lelkekben.
Krisztus dicséretére. Amen.
(Részlet a Fioretti cimű könyvből)
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!