A Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye húsvét 5. vasárnapján — idén április 29-én — hagyományosan ünnepi szentmisével, körmenettel egybekötött Szent László egyházmegyei zarándoklatot tart a nagyváradi Szent László-székesegyházban.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Az ünnepi szentmise főcelebránsa Palánki Ferenc, a szintén Szent László oltalma alatt álló Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye megyéspüspöke volt.

A hagyomány szerint erre a zarándoklatra érkeztek a Magyarországról induló Szent László gyalogos zarándoklaton résztvevők is Dénes Zoltán újirázi plébános vezetésével. A 110 km hosszú, négynapos zarándoklat Böcskei László, a Nagyváradi Egyházmegye püspöke kezdeményezésére indult el 2015-ben.

Palánki Ferenc megyéspüspök az ünnepi szentmise homíliájában Szent László példamutató életére és követésére helyezte a hangsúlyt. Kiemelte, a magyar uralkodót az Istennek való odaadottságában tudjuk követni, különösképpen a kettős szeretetparancs, az isten- és az emberszeretet parancsának megélésében.

Az istenszeretet parancsában a „teljesség” visszatérő kifejezés: „teljes szíveddel, teljes lelkeddel, teljes elméddel”. A püspök szerint sokszor félreértjük ezt a kifejezést. Azt gondoljuk, ha teljesen megfelelünk egy szabályrendszernek, aprólékosan betartunk minden előírást, csak a munkának élünk és mindent megteszünk a családunkért, akkor teljesen odaadtuk az életünket Istennek. De az élet teljessége nem ezt jelenti. A teljes szívből, teljes erőből, teljes elméből mindent odaadva, Istennek élni azt jelenti, hogy vannak olyan dolgok amiket, senkinek nem tennék meg csak Istennek. Kalkuttai Szent Teréz anyának mondta egyszer egy újságíró: „Teréz anya, azt, amit Önök tesznek, én azt semmi pénzért nem tenném.” Teréz anya erre azt válaszolta: „Pénzért én sem.”

Mi az, amit csak Isten iránti szeretetből teszünk meg? A főpásztor a fiatalok szemszögéből adott választ a feltett kérdésre, hiszen Ferenc pápa őket helyezte az idei év középpontjába a róluk szóló püspöki szinódus meghirdetésével. A fiatal kor ajándék, de egyben feladat és felelősség is. Nem mindegy, hogy hogyan éljük meg, képesek vagyunk-e elfogadni Istentől jött hivatásunkat: a papságot, szent szüzességet, vagy éppen a családanyaságot, családapaságot, keresztény hivatásunkat. El tudjuk-e fogadni, vagy pedig csak addig, amíg jól esik? Isten elvárja tőlünk a kemény küzdelmet, amiben ismételten Szent Lászlót követhetjük, mert harca nem róla szólt, hanem a rábízottakról, akiket megvédett, akiket el akart vezetni Istenhez. Aki a maga ügyéért harcol, a maga eszközeivel, az kudarcra van ítélve, még ha időről időre kisebb győzelmeket is arat. Ez olyan győzelem, mint megnyerni egy kártyapartit a süllyedő Titanicon. Az igazi küzdelem a jóért, a szeretetért, az Istenért való küzdelem határvonala a színünkben van.

Palánki Ferenc szerint a fiatalok előtt példaként áll Szent László „igen”-je az Isten hívására, az Ő akaratára. A megyéspüspök már több ezer fiatalnak szolgáltatta ki a bérmálás szentségét, amely során mindenkit megkérdezett: „Ígéred-e, hogy jó katolikus keresztény leszel?” Erre a kérdésre még senki sem válaszolt neki nemmel. Mindenkinek annyit ér az igenje, amennyire tud nemet is mondani mindarra, ami ezzel az igennel ellentétes. Ezért küzdeni, harcolni kell elsősorban saját magunk ellen, hogy a teljességre jussunk – tette hozzá a szónok. 

Szent László példáját kövessük az Istennel való kapcsolattartásban, az imában is. A vasárnapi keresztények–hétköznapi pogányok vasárnap elmennek a templomba és így imádkoznak: „Uram, elhoztam a terveimet és az összes problémámat, most leteszem, hogy segíts rajtam, és egy hét múlva újra eljövök. Uram addig te maradj itt.” Ők Isten nélkül élik az életüket. Szent László éjszakákat töltött imádsággal. Az imádkozás nemcsak a papok, szerzetesek dolga. Sokszor időhiányra, fáradtságra, kimerültségre, türelmetlenségre hivatkozunk. Hiába minden; a sok munka, szabályok maradéktalan betartása, ha a legfontosabbról, a jobbik részről, az Istennel való szeretet kapcsolatról megfeledkezünk. De ha Isten jelenlétében élünk, az kihat a hétköznapokra is és megtermi a szeretet gyümölcseit. Ezért nagyon fontos követnünk Szent Lászlót az imádságban – hangsúlyozta a megyéspüspök.

Milyen a mi istenkapcsolatunk? Néha-néha szólunk az Istenhez, amikor segítségre van szükségünk, vagy az Ő jelenlétében élünk egy olyan szeretet kapcsolatban, amely éltet és másoknak is gyümölcsöt hoz? Imádságainkban Istent kell megdicsőítenünk életünkkel azáltal, hogy az Ő akaratára rátaláltunk, választva, elfogadva hivatásunkat és hűségesek vagyunk a kimondott igenhez. Ez a teljes önkifejezés jelenti azt, hogy megtagadom magam, csak azért, akit szeretek. 

Az istenszeretet után a főpásztor az embertársi szeretet parancsáról beszélt, amely meghatározza a mindennapjainkat. Ez megmutatkozhat a keresztény szeretet alapján meghozott döntéseinkben is. Példaként említett egy házaspárt, akik arról vitatkoztak, hogy városban, vagy vidéken telepedjenek le. Mindkettő más-más érvet hozott fel saját elképzelése mellett. Végül a férj felhagyott vágyával, és azt mondta, legyen úgy, ahogyan a felesége szeretné, mert ott akar élni, ahol ő boldog lesz. Ez a keresztény szeretet és ez a teljesség, hogy ott akarok élni, ahol a másiknak jó, vagy ahol a másik szolgálatáért tudok tenni.

A korábbi ima helyett a következőt ajánlotta Palánki Ferenc: „Uram, itt vagyok, segítek, hogy a Te akaratod teljesedjék, a Te akaratod valósuljon meg az én életemben, a körülöttem lévők életében, mert tudom, hogy a szándékod az örök életet jelenti.” 

Jézus Krisztus feltámadt és legyőzte a halált, megtörte a bűn uralmát, és ha ezt elfogadom, szíven talált ember leszek, mint Szent László király, aki belenőtt ebbe a hitbe. Nekünk is ezt kell tennünk, átadni a hitünket, hogy a fiataljaink megtapasztalják, egyedül a szeretet teheti őket boldoggá, és nem az evilági dolgok élvezete. Ha beengedjük az életünkbe Jézus Krisztust, a szeretet forrását, és eszerint rendezzük be az életünket, akkor szentté válunk. Nincs más út, nincs más lehetőség. Vagy szentek leszünk, Istenhez tartozók, vagy elkárhozunk. Választanunk kell – figyelmeztetett a megyéspüspök. A szentek nem azt akarják, hogy ünnepeljük, hanem hogy kövessük őket  — tette hozzá Palánki Ferenc.

Forrás és fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Magyar Kurír