KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A szentmise főcelebránsa emlékeztetett arra, hogy az Írországból származó kegyképen ábrázolt Szűzanya 320 éve, ezen a napon vérrel könnyezett. 

A nyugalmazott győri megyéspüspök szentbeszédét a napi olvasmányhoz kapcsolódva, az ószövetségi József történetének elemzésével kezdte. Jákob időskorában született fiát, Józsefet jobban szerette többi gyermekénél. Ezért Józsefet testvérei féltékenységből meggyűlölték. Egyszer József álmot látott, amit megosztott testvéreivel. Jákob fiai kévét kötöttek a mezőn, József kévéje felegyenesedett, a testvéreinek kévéi pedig körülvették az övét, és meghajoltak előtte. Józsefet testvérei gyűlöletből meg akarták ölni. Pápai Lajos kiemelte, hogy még a legsúlyosabb emberi bűnök sem tudják megakadályozni Isten tervét, azt, hogy gondviselése érvényesüljön. Amikor József Egyiptomban kormányzó lett, és testvérei a színe elé járultak, beismerte előttük, hogy nem az ő akaratukból, hanem Isten szándékából került az egyiptomiak földjére. A nyugalmazott főpásztor rámutatott arra, hogy József testvérei megvetése ellenére lett naggyá. Nem véletlen, hogy az egyházatyák Józsefben Krisztus előképét látták – tette hozzá a nyugalmazott püspök.

Isten kiválasztott egy népet, vezette, segítette, támogatta, elküldte hozzájuk prófétáit, hogy figyelmeztessék a népet: az Úr várja a megtérésüket, de nem hallgattak rájuk. Elküldte Egyszülött Fiát, azonban őt is elvetették. Az elvetetett kő – amelyről Jézus példabeszédben szól – ő maga, aki szegletkővé lett. Pápai Lajos rávilágított arra, hogy az évszázadok során Jézust sokszor akarták jelentéktelenné tenni magukat felvilágosultnak valló gondolkodók, diktatúrák. Ezek azonban eltűntek a történelem süllyesztőjében, és bizonyítást nyertek Péter apostol főtanács előtt mondott szavai: „nincs üdvösség senki másban, mert más név nem is adatott az embereknek az ég alatt, amelyben üdvözülnünk kell.” (Csel 4,12)

A Szűzanya, Jézus Krisztus és az Egyház édesanyja, véres könnyeivel ugyanezt hirdeti: egyedül a kereszt vezethet bennünket a feltámadás dicsőségére – hangsúlyozta Pápai Lajos. A nyugalmazott megyéspüspök a II. vatikáni zsinat Lumen Gentium kezdetű dogmatikus konstitúcióját idézve úgy fogalmazott, hogy a Szűzanya jele Krisztus győzelmének és Isten zarándok népének.

Pápai Lajos felidézte, hogy a Szűzanya Portugáliában megjövendölte Oroszország megtérését, amely a jelenés idejében, száz évvel ezelőtt elképzelhetetlen volt. A diktatúra bukása után a Fatimai Boldogságos Szűz Mária szobra eljutott Moszkvába, ahol tömegek imádkoztak előtte. „Isten görbe vonalakkal is egyenesen tud írni” – vonta le a tanulságot a szónok, aki arra buzdította a jelenlévőket, hogy kérjék a Könnyező Szűzanya közbenjárását, bízzanakk az Egyház és hazánk jövőjében, a megújulásban és Jézus Krisztus végső győzelmében.

Forrás és fotó: Ikker Eszter/Győri Egyházmegye

Magyar Kurír