Péliföldszentkeresztről továbbindulva a murvás úton átvágunk az épületek között, aztán balra térve leereszkedünk egy sétányon a dombról. Néhány perces menettel jutunk el a szépen kiépített Szent-kút forrásaihoz és a Lourdesi barlanghoz.

Az itteni forrásoknak csodatévő hatást tulajdonítanak. Ezek állandó, bővizű víznyerő lehetőségek, még a legforróbb nyarakban is számíthatunk rájuk!

Péliföldszentkereszt - Szent-kút   A források tisztását egy kertkapun keresztül hagyjuk el, egy szurdok bal partján kapaszkodik fel az ösvényünk egy erdőfolton keresztül az Öreg-kő lábainál elterülő mezőkre.

Az erdő szélén keréknyomokra térünk, ezek a kerítés mentén emelkednek egyre feljebb, előttünk ismét feltűnik az Öreg-kő erdős oldala, de innen már jól látható a keleti oldal függőlegesen leszakadó sziklafala is.

Odáig kell majd felkapaszkodnunk. A kerítéssarkon jobbra fordulunk, és száz-százhúsz lépés után egy kapuhoz érkezünk. Kilépünk rajta és a mögötte kezdődő keréknyomokon ballagunk tovább. Folytatódik az emelkedő, nagyjából negyedóra alatt jutunk fel a sziklák tövében lévő erdei pihenőhely padjaihoz, asztalaihoz és az esővédő házikóhoz.

 
Bekerített mező szélén a Bajóti Öreg-kő felé

Az erdei pihenőtől egy egyre meredekebb ösvény vezet a sziklák lábához, ahonnan egy jól kiépített beton lépcsősoron tudunk felkapaszkodni a Jankovich-barlanghoz és a mellette lévő kilátópontra. A barlangot csak megfelelő felszereléssel érdemes meglátogatni, de szép innen a kilátás a Dunára és Esztergom felé is.

 
Kilátás a Bajóti Öreg-kőről a Dunára és a távoli Esztergomra

Az erdei pihenőnél élesen jobbra törik az utunk, egy néhol meglehetősen szűk ösvényen indulunk tovább, és ereszkedünk le a hegyoldalból a keresztező keréknyomokra. Balra fordulunk, és ezeken indulunk tovább. Egy idő után az erdőből ligetes részre érünk ki, itt inkább csak bokrok szegélyezik az utunkat. Földutak kereszteződésében jobbra fordulunk, és ismét belépünk a fák közé.

A Gyertyános oldalában vezet az utunk szintezve, enyhén emelkedve. Utunk során egy, a fák között húzódó szántóra érünk ki, ennek tulajdonosa rendszeresen beszántja a földjén átvezető keréknyomokat, de nyugodtan vágjunk bele a talán százlépésnyi útba, mert a túlsó felén, a fák között folytatódnak a nyomok. A szántóról jobb felé tekintve egyébként nagyon szép panoráma nyílik a Gerecse dombvilágára, érdemes egy perc figyelmet szentelni neki!

 
Kilátás a naplementében a gerecsei dombokra

A keréknyomok hamarosan egy balkanyarral beletorkollanak egy macskaköves útba, ezen balra, meredeken ereszkedve indulunk el. Nagyjából öt perc múlva kiérünk az erdőből és megpillantjuk a lejtő alján Mogyorósbányát.