Február 17-én, pénteken 10 órakor a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke ünnepi szentmisét mutat be a Szent László-év megnyitása alkalmából.

A szentmisét követően, 11 órakor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának Boldog Özséb Színtársulata első alkalommal mutatja be Szent László király énekelt életrajzát, „Értünk támadt fényes csillag, Virág ország gyökerén” címmel. A művet Medgyesy S. Norbert művelődéstörténész, a PPKE egyetemi docense állította össze, amelyhez a hangszerkíséretet Dömény Krisztián népzenész, zeneszerző írta. A darab előadásában közreműködik a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszéke, a budapesti Bartók Béla Konzervatórium, valamint a győri Bartók Gyermekkórus, a Collegium Musicum Jaurinense, a győri székesegyház Palestrina Kórusa és a Prohászka Ottokár Orsolyita Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda kórusa.

Az ünnepi program a győri városháza dísztermében folytatódik, ahol 12.30-kor megnyitóbeszédet mond Veres András győri megyéspüspök, Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, valamint Borkai Zsolt polgármester. Ezt követően 13.20-kor Gaal Gergely, a Szent László-év Tanácsadó Testületének elnöke megnyitja Móser Zoltán fotókiállítását a városháza dísztermének folyosóján. A tárlaton megtekinthető tizenegy felvételen erdélyi, felvidéki és magyarországi templomok azon freskórészletei láthatók, amelyek az egyik legismertebb Szent László-legendát ábrázolják: a magyar lány megmentését a kun vitéztől.

* * *

A Szent László-év győri eseményeinek arculata

2017-ben a szent uralkodó trónra lépésének 940. évfordulójára emlékezünk. A győri püspökség az ez alkalomból meghirdetett Szent László-év mottóját Prohászka Ottokár püspök Szent Lászlóról szóló elmélkedéséből választotta, amelyben a szerző kifejti, hogy az államalapító Szent István művének megszilárdítója Szent László volt, aki a magyar életet, a magyar eszményt tette kereszténnyé és szentté. A logón megjelenő, vizet fakasztó szent király utóképe az ószövetségi Mózesnek, aki a pusztában vándorló, szomjazó és zúgolódó nép számára Isten segítségével egy sziklából támaszt forrást. Míg Mózes egy botütés által, Szent László ellenségei elől menekülve, lova ugratása nyomán fakaszt vizet. A víz a keresztény hagyományban nemcsak az enyhülést, hanem a bűntől való megtisztulást, és a keresztvíz révén a kereszténnyé válást jelenti.

Az arculat szerves része az az imádság, amely egy Győrött, az 1763-as fogadalomtétel idején készült kisnyomtatványban olvasható. A fogadalomtétel keretében az 1763-as földrengések után Győr városa Szent László királyt különleges pártfogójának választotta. A dokumentumot az Országos Széchényi Könyvtár Plakát- és Kisnyomtatványtára őrzi, a közlés engedélyezéséért a püspökség köszönetet mond Kopcsay Anna gyűjteményvezetőnek. Az imádság mellett az arculat másik fontos eleme a győri Nagyboldogasszony-székesegyház mennyezetfreskójának részlete, amely a mennybe emelkedő, az életszentségének jutalmát elnyerő Szent Lászlót ábrázolja. A freskót Franz Anton Maulbertsch osztrák festő készítette 1773-ban. A freskórészletről készített fotó, amely a Szent László-év kiadványain megjelenik, Szabó Béla fotográfus alkotása.

Forrás és fotó: Győri Egyházmegye

Magyar Kurír