Az Ibériai-félsziget sok jeles magyar szenttel büszkélkedhet. Közülük egyiknek, Portugáliai Szent Erzsébetnek az emléknapját július 4-én tartjuk meg.

Egy szent születése

Portugáliai Szent Erzsébet (1277-1336) Európa egyik leghíresebb női ideáljának, Árpád-házi Szent Erzsébetnek másodunokahúga volt, még nevét is az ő emlékére kapta, bár a helyiek inkább Izabellának ismerik. Nagyapja az Aranybullát kiadó II. András király volt. Anyja, a szent életű Jolánta, apja, Aragóniai Péter király, a portugál trón várományosához, Déneshez adta feleségül.

Küzdelmes évek

Dénes nem volt mintaférj, felesége mellett is kicsapongó életet élt. Erzsébet alázatos szívvel tűrte férje mulatozásait és folyamatosan imádkozott a férje megtéréséért, sőt odáig is elment jóságában, hogy a király törvénytelen gyermekeit is szeretettel felnevelte. Akkor sem mondott le férjéről, amikor egyszer Dénes egy távoli faluba száműzte. A magyar királyi sarj sohasem feledkezett meg a keresztényi szeretről, életének legnehezebb napjaiban is betegeket gondozott, szegényeket ruházott, táplálta őket, gyakran szegény lányokat házasított ki, csakhogy megvédje őket. Élete példáján át a jámborság és az emberszeretet mintaképe lett.

Megbékült házasok

Példamutató élete végül férjére is jó hatást gyakorolt, és Erzsébet miatt Dénes annyira megváltozott, hogy végül a nép "igazságosnak nevezte el. A halálos ágyán a király magához rendelte feleségét, hogy megbánja az ellene elkövetett súlyos bűnöket. Férje halála után az özvegy javait a szegényekre hagyta és belépett a ferencesek harmadrendjébe.

Békét teremtő szent

Erzsébet nemcsak a családjában, hanem a szomszéd népek között is békét szeretett volna teremteni. Előbb Portugália, Kasztília, Aragónia között járta ki a fegyvernyugvást, majd elérte, hogy Nápoly és Szicília se hadakozzanak egymással. Zárdájából is megpróbálta békére inteni a háborúskodó hispániai hatalmakat és egyezségre rábírni fiát és vejét. Egyik alkalmommal Erzsébet reményekkel telve indult el, nem tudva, hgoy ez lesz élete utolsó földi útja. Útközben belázasodott és már nem élte meg a békekötést. 1336. július 4-én Estremosban hunyt el menye és fia karjaiban. A portugáliai coimbrai klarissza zárdában temették el.

A halálos ágyán az örök fogadalmat is letette, azért csak ekkor, mert korábban akadályozta volna a jótékonykodásban a szegénységi fogadalom. Sírjánál folyamatosak voltak a csodás gyógyulások. Nyughelyéhez halála után zarándokok ezrei inultak, akik csodás gyógyulásokról számoltak be. 1612-ben sírját felbontották és testét teljes épségben találták. 1625-ben avatta szentté VIII. Orbán pápa.