Ráckeve, Keresztelő Szent János (r. katolikus) templom

(Pest megye) 

Írta és fényképezte: Bajkó Ferenc 

 A mai barokk templom elődje, a középkori Szent Kereszt-templom 1517-ben épült. Háromhajós belsejében négy oltár volt. A Szt. Kereszt-főoltáron feszület volt, mellette Szent Katalin és Szent Domonkos szobra állt. A Szent Szűznek szentelt oltárra Ferrerei Szent Vince és Szt. Domonkos szobra került. A harmadik Szt. Rókus, Szt. Rozália és Szt. Sebestyén tiszteletére, a negyedik Nepomuki Szent Jánosnak volt szentelve. Az épületet temető övezte. A harangok a 18. század derekáig fatoronyban, később haranglábban laktak. A templomnak elbontásakor 4 harangja volt: 397 kg (Szentháromság és Szt. Donát tiszteletére), 168 kg (Szent Szűz tiszteletére), 84 kg (Szt. Kereszt és Szt. Szűz tiszteletére), 50,4 kg (Szt. Kereszt és Boldogasszony tiszteletére). Az épületet - meglehetősen rossz építőanyaga miatt- a XVIII. században összesen 10 alkalommal kellett renoválni. Az 1777-es felújítás után született meg az elhatározás, miszerint új, nagyobb, időállóbb istenházat épít magának az egyházközség. Erre a pénzhiány miatt csak 15 évvel később került sor. Az új templom építési engedélyét 1778-ban kapta meg az egyházközség Mária Teréziától, a fehérvári püspök (aki ekkor Prohászka Ottokár volt) kérésére.

A református templommal közös téren, tőle jobbra, észak-déli tengelyben áll az 1791 és 99 közt épült, későbarokk és copf elemekkel rendelkező római katolikus templom. A Szt. Kereszt-templom bontását 1791-ben kezdték meg. Az olasz származású katolikusok 1799. június 30-án vették birtokba új templomukat. Külsején azóta, kétszáz éve sem változtattak. Belső hossza 32 méter, szélessége 10 méter, a belső magasság 14 méter. A főhomlokzat síkjába illeszkedő, négyemeletes torony 39 méter magas.

Az épület összes ablaka és ajtaja szegmensíves. A homlokzati tornyos főhomlokzaton, a bejárat két oldalán 1-1 fehér, függőleges sáv van, a bejárat felett vakablak, efölött pedig ovális ablak van. A harangházablak vékony rácsai között jól be lehet látni a harangokhoz. A tornyot lizénák szegélyezik. A toronyóra az 1950-es évek óta működik, jelenleg teljes felújítás alatt áll. A lizénák az órapárkánynál jón díszítéssel végződnek. A torony díszes sisakkal zárul. Az oldalhomlokzatokon 1-1 befalazott és 3-3 szegmensíves üvegablak van. A szentély melletti sekrestye kétszintes. A templom szentélye szögletes. A torony keresztjét 1814-ben egy szélvész ledöntötte, a mai 1843-ra készült el, ekkor be is aranyozták.

Belsejének mostani szépsége a hívek és a plébánosok összefogásának eredményességét tükrözi. Az egyhajós belső két részre, a szentélyre és a hajóra tagolódik. A bejárat fölötti karzaton a 2 manuálos, 12 regiszteres Rieger-orgona található, mely 1923-ban készült. A hangszertől jobbra és balra egy-egy boltíves árkádablak van. A templom ablakai közül csak a Nepomuki Szt. János oltára feletti nem színes. A további öt Szűz Mária, Szent Erzsébet, Szent István, Szent Imre herceg és Szent Margit alakját vetíti elénk.

A templomban három oltár van. Főoltára egyszerű, copf stílusú, Jézus megkeresztelkedését ábrázolja. 1799-ben Falkoner József festette. Mai formáját az 1850-es felújítás alkalmával nyerte el. Azt ábrázolja, amint Keresztelő Szent János megkereszteli Jézust a Jordán-folyó vizében. Az oltáron Jézus és Szűz Mária Szent Szíve-szobor van elhelyezve. Mellette 76 cm magas gyertyatartók állnak, ezek az 1770-es évekből származnak. Minden gyertyatartón két-két térdeplő fehér és arany angyalszobrocska van. Az angyalszobrocskák 1810-ben készültek fából. A főoltár szentségtartójának domborműveit 1963-ban Sugár Gyula készítette, ezek a Szentháromságot és a Szent Családot ábrázolják. Az oltárba 1799-ben, a templom felszentelésekor Szent Pius és Szent Vince ereklyéit helyezték el. A szentélyben 200 éve világít az örökmécses.

A főoltártól balra áll a Szent Anna-oltár, mely Szent Annát és Szent József halálát vetíti elénk. Szintén Falkoner József alkotása. Felszentelésének évszáma ismeretlen, az 1805-ös feljegyzésekben már szerepel, valószínűleg a templom építésével egy időben készült. A hajót a szentélytől elválasztó diadalív bal oldalán áll a szószék, melynek mellvédjén Szent Vendel látható, amint juhait a farkas ellen védi. Szintén baloldalt, nagyjából a tér felénél nyert elhelyezést az oszlopos Nepomuki Szent János-oltár, közkeletű nevén a "molnárok oltára", melyet a ráckevei Molnár Céh adományozott (1500 Ft.) 1830-ban. A Páduai Szt. Antal-szobrot 1899-ben Knezits Pál plébános állítatta, alatta persely van.

Rengeteg oltár került innen el más templomokba. Köztük a Mária-oltár, mely a molnárok oltára és a szószék között nyert elhelyezést, az 1796-ban készült Szentháromság-oltár. Ez egy 1805-ös feljegyzés szerint a bejárat mellett állt. A XIX. század elején Bukor Mátyás ácsmester 4 db. oltárképet ajándékozott (Megváltó, Jézus születése, Mária születése, Szűz Mária megtisztulása), közülük sajnos már egy sincs a plébániatemplomban.

A templom bejáratától balra kis mellékkápolna van berendezve az Üdvözítő tiszteletére. Ez az úgynevezett "szegényház". Oltárán Mária szobra látható, két oldalán két-két gyertyával és 4-4 db. virágvázával. A kápolna északi falán függ a Piéta (a keresztről levett Krisztust az ölében sirató Mária), ez valaha a molnárok oltára helyén állt, 93,76 centiméter magas.

A teljes belsőt 1994-ben Patay László, komáromi származású festőművész szekkókkal (száraz felületre festett falfestményekkel) kifestette. Ez az egyik legnagyobb 20. századi egybefüggő szekkó Európában, kb. 625 m². Fő témája Jákob álma. Így az addig jelentéktelen templomból turista látványosság lett. A régi freskók Szűz Mária Erzsébetnél tett látogatását, Keresztelő Szt. János pusztai prédikálását és fejvételét ábrázolták. Említésre méltó még az 1690-ből származó, tulipán és virágdíszítésű kehely, valamint a sekrestye copf szekrénye is.

Egy 19. század közepén kelt feljegyzés szerint öt harangja volt. Jelenleg három van. A nagyharang 1343,86 kilós, C hangú (dó), a Szentháromság tiszteletére szentelt, 1842-ben készült Budán, Schaudt András műhelyében, felszentelésére csak 1843-ban került sor. Külsején Boldogságos Szűz Mária és Keresztelő Szent János van kiöntve. Mély hangú. A kisharang 406 kilós, E hangú (mi). Közepesen magas hangja van. A Szent Család tiszteletére van szentelve. Asztalos Józsefné özv. Németh Mária adományából készült 1921-ben Budapesten, Szlezák László öntödéjében. A templom lélekharangja 50,4 kilós, vagyis 90 bécsi font súlyú, gisz (szó) hangú. A régi, középkori Szent Kereszt templomból maradt ránk. 1775-ben Johannes Kohl öntötte, 1776-ban Ferrerei Szt. Vince és Szt. Kereszt tiszteletére szentelték fel. Anyaga annyira masszív, hogy 225 éve nem repedt meg.

A harangok minden reggel, délben és este hallhatók. Szentmisék előtt két alkalommal szólalnak meg. A mise kezdete előtt fél órával csak a nagy, vagy a kicsi, kezdetkor pedig a nagy és kisharang együtt szól. A lélekharangot kizárólag gyászmisék és temetések alkalmával használják.

Ráckevén a lakosok több mint 60%-a római katolikus. A plébánia 1699-ben alakult meg. Mostani plébánosa Brezina Károly. Vasárnapi szentmisét 7, 19, 10