Tíz éve tartanak rendszeresen régi rítusú szentmiséket a belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánián. Az évforduló alkalmából november 11-én Varga Lajos váci segédpüspök mutatott be ünnepi főpapi szentmisét a római rítus rendkívüli formája szerint a Szent Mihály-templomban.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Nem sokkal azután, hogy XVI. Benedek pápa 2007-ben Summorum Pontificum kezdetű motu propriójával engedélyezte a régi rítusú szertartások püspöki engedély nélküli, nyilvános ünneplését, Budapesten rendszeressé váltak a római rítus rendkívüli formája szerint bemutatott szentmisék. A heti rendszerességgel megtartott szentmisének eleinte a Nagyboldogasszony Főplébániatemplom, majd 2015-től a Szent Mihály-templom ad otthont.

Az évfordulóra Erdő Péter bíboros is üdvözletét küldte, melyet Osztie Zoltán, a Nagyboldogasszony Főplébánia plébánosa olvasott fel. „Értesültem róla, hogy a plébánián tíz éve működik olyan közösség, amely szívesen vesz részt a római rítus rendes formájában ünnepelt szentmiséken is, de különös bennsőséggel ünnepli a római rítus rendkívüli formájában tartott liturgiát – szól az üzenet szövege – Kérem plébános atyát, tolmácsolja a közösség felé, hogy imádkozom és Isten áldását kérem mindnyájukra, hogy továbbra is tisztelettel és szeretettel megélve az összes katolikus hívővel való közösséget, merítsenek gazdag kegyelmi ajándékokat a liturgia emelkedett, hittel és szeretettel végzett ünnepléséből. Legyen a plébánia egész hívő közössége továbbra is az egység jele, őrizze meg az egyházias lelkület ajándékát, legyenek befogadói és továbbadói testvéreik és a világ felé az evangélium örömhírének. Kérem, hogy imádkozzanak értem és szolgálatomért! Örömmel adom mindnyájukra főpásztori áldásomat.”

Homíliájában Varga Lajos kifejtette, hogy nemcsak a rendkívüli forma szerint bemutatott szentmisék közössége ünnepli létrejöttének tizedik évfordulóját, hanem az első esztergomi székesegyház felszenteléséről is ezen a napon emlékezik meg a magyar egyház. Születésnapot ünnepelünk, de nem a test és vér szerinti születésről, nem az ember biológiai eredetéről emlékezünk meg, hanem arról, hogy a keresztény ember Istenből született új ember Jézus Krisztus mintájára. Ezt mindannyian elnyertük a keresztség szentségében, és tápláljuk a szentmise által: a liturgiában kincseket találhatunk, ami alakítja az embert, hogy egyre inkább Krisztus képmása legyen.

Varga Lajos arra is kitért, hogy gondolatrendszerét és teológiai tartalmát tekintve nincs különbség a régi és az új liturgia között, hiszen mindkettőt a kinyilatkoztatás és a Szentírás nyelvezete alapján alkották meg. Az évfordulójáról emlékező közösség lelkiségből élő közösség: nemcsak az emberi kapcsolatok tartják össze, hanem a lelkiség is, tagjait a liturgia közös végzése hozta össze. Varga Lajos azt is hangsúlyozta, hogy a liturgia nemcsak Isten, hanem egymás felé is kinyitja szívünket, ami a szegényekről való gondoskodásban is megjelenik. Egy mondás szerint a szegények „a mennyország kapusai,” hiszen kinyitják az ember előtt a mennyország kapuját, mivel a szolidaritás az a viselkedésmód, amit Jézus közvetít.

A szentmisét agapé követte a Szent Kinga Otthonban, ahol Kovács Ervin Gellért premontrei szerzetes, a közösség lelkivezetője köszönetét fejezte ki a híveknek és segítőinek az elmúlt tíz év közös munkájáért. 

Fotó: Merényi Zita

Benke Zsuzsa/Magyar Kurír