A felvidéki Százd Szent Miklós-templomának szentélyfreskói az Anjou-kor legértékesebb mesterművei közé tartoznak a Kárpát-medencében, de a hajó is rejthet meglepetéseket. A templomon belüli régészeti feltárás pedig még mindig várat magára – írja a Műemlékem.hu magazin.

A szentély déli fala

„A nagyon közeli jövőben sort kellene keríteni a templomon belüli régészeti kutatásra, amihez azonban ki kell költöztetni a jelenleg még bent álló padsorokat és anyagi forrásról is gondoskodni kell hozzá. Igaz, a templom jelenleg sem alkalmas a hitéletre, hiszen inkább építési területhez hasonlít” – mondta el a magazinnak Srna Zoltán, Százd polgármestere, aki évek óta a Szent Miklós-templom kutatásának és helyreállításának legfőbb szorgalmazója.

„Eddig mindössze egy kutatóárkot ástak az épületen belül, abban egy olyan csontváz feküdt, amely nem volt a keresztény hagyománynak megfelelően tájolva, így a szakemberek feltételezték, hogy a sír a templom felépülése előtti, s a templom építői nem is tudtak róla. A helyi elbeszélések szerint kell lennie egy kriptának is, de annak sem találta az ugyancsak korlátozott kutatás a nyomát.”

Szent Ferenc stigmatizációja

Egy templomon belüli feltárás nyilván sok mindent tisztázhatna az épület múltjáról, akadna azonban kutatnivaló az épületen kívül is. Az eddigi adatok szerint a 13. század végén, a Búr patak völgye fölé magasodó Morda hegy oldalába épült templomtól néhány lépésnyire északkeletre két méter mélységben kváderköves alapozás nyomaira bukkantak korábban. Ez a feltételezések szerint akár egy lakótorony maradványa is lehet, azonban a részletes kutatás hiánya miatt ezt nem lehet igazolni. Szintén lehatárolásra vár a templom körüli középkori temető.

Szent Pál

A százdi Szent Miklós-templomnak azonban már most is vannak látható értékei, mégpedig a szentélyben már restaurált falképek. Az ábrázolások túlzás nélkül európai jelentőségűek, a 14. századi képzőművészet kimagasló alkotásai. Az elkészítésükre a művészettörténeti kutatás szerint akkor került sor, amikor Szerecsen Jakab, I. Lajos király udvari gyógyszerésze kapta meg a százdi birtokokat. A patikus életének sok részletét nem ismerjük még, nem tudjuk, mikor született és halt meg, származása is vitatott – a legtöbben itáliainak, azon belül padovainak tartják – és az sem ismert, hogy miért lett a király kegyeltje. Szerecsen Jakab a gyógyszerészeten kívül az államigazgatásba is belekóstolt: több ízben harmincadispán, majd a kamarahaszna ispánja volt, az általa vert pénzeken szerecsenfej látható. A király kegyeltjeként két adriai szigetet is kapott adományul.

Előrajzolt falkép a hajóban

A Szent Miklós-templom szentélyében látható egész alakos szentábrázolások készítőjének személyét még nem sikerült azonosítani, de feltehetően a mai Észak-Olaszországból, valószínűleg Lombardiából érkezett. Szerecsen Jakab számára a pénz valószínűleg nem jelentett akadályt, meg tudott fizetni másutt már bizonyított, kvalitásos alkotót. A szentélyben egykor a tizenkét apostolt ábrázolhatták (négy teljes egészében, hat pedig töredékesen látható), statikus alakjaikkal éles ellentétben áll Szent Ferenc stigmatizációjának ábrázolása a diadalíven – a másik oldalon Szent Antal alakja sajnos sérült állapotban maradt fenn. A falképek legalább két periódusban készülhettek.

„A hajóban eddig folytatott szondázó kutatás azt bizonyítja, hogy az is ki volt festve, vagy legalábbis elkezdték, a déli falon például egy újrarajzolt kép feltehetően a gyermek Jézusnak a templomban való bemutatását ábrázolja” – tette hozzá Srna Zoltán.

Évtizedekkel korábban, egy templom melletti középkori sírból került elő a gyűrű

A százdi templom – bár az egyik keleti pillére már évszázadok óta statikai problémákat okoz, ezért is volt szükség a szentély vasbeton megerősítésére – komolyabban sohasem sérült meg. Tűz sem pusztította, a feltehetően néhány évtizeddel később, a 14. században épült sekrestyéjének a boltozata is eredeti. A 16. századtól a templom jó időre a protestánsoké lett, akik lemeszelték és ezzel akaratlanul megvédték a kifestését. A freskókra csak a 20. század elején bukkantak rá. Az épület felújítása az 1990-es években kezdődött el, de nagyobb lendületet csak nemrég vett. Idén a déli homlokzatot állították helyre, részben a magyar állam Rómer Flóris Terve kétmillió forintos támogatásából.

Forrás és fotó: Műemlékem.hu

 

Magyar Kurír