A Szombathelyi Egyházmegye mintegy háromezer fős zarándokcsoportja Császár István egyházmegyei kormányzó vezetésével Esztergomba látogatott május 1-jén. A zarándokok zsúfolásig megtöltve a bazilikát, Erdő Péter bíborossal ünnepelték a szentmisét.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

84 busz parkolt le Munkás Szent József ünnepén Esztergomban a Szent Adalbert Központ parkolójában. Mintegy 3000 zarándokot hoztak szentmisére a bazilikába. A Szombathelyi Egyházmegyében – hívek és a teljes papság – Veres András korábbi megyéspüspök kezdeményezésére minden évben útnak indulnak május 1-én. Az egyházmegye minden részéből, Kőszegtől, Jánosházán át Körmendig, Celldömölkig, Szentgotthárdig, de Zalából, így Zalaegerszegről, Lentiből, Salomvárról jöttek Császár István egyházmegyei kormányzó vezetésével.

Esztergomba 200-240 kilométer tettek meg Vas és Zala megye falvaiból, hogy Mindszenty bíboros születésének 125. évfordulójának évében megéljék közösségük összetartozását. Az útra az egyházmegye zarándokfüzetet állított össze, hogy a többórás úton imádságos lelkülettel készülhessenek a hívek. A füzet az énekek, imádságok mellett Esztergom történetét, látnivalóit is ismerteti, továbbá Szent Adalbert, Mindszenty József és Brenner János életrajzát, Mindszenty bíboros néhány szentbeszédét, valamint a Brenner János Emlékévben az egyházmegye vértanú papjához kapcsolódó írásokat is.

Az énekpróbával kezdődött imádságos összejövetelen Császár István egyházmegyei kormányzó köszöntötte a híveket és Romanek Etelkát, Esztergom polgármesterét.

A zarándoklat szentmiséjének főcelebránsa és szónoka Erdő Péter bíboros, prímás volt. A hívek számára meglepetés volt, hogy az ország prímásával, Esztergom-Budapesti Főegyházmegye vezetőjével ünnepelhették együtt a szentmisét.

Esztergom, a város, ahol Szent István született és ahol megkoronázták, mely őrzi Szent Adalbert vértanú püspök emlékét, szeretettel fogadja a Szombathelyi Egyházmegye híveit és papságát. Közbenjárásuk vezessen minket is, legyen életünk optimistává, derűssé és erőt sugárzóvá - köszöntötte Erdő Péter bíboros a nagy számú zarándokokat a prímások városában.

Szentbeszédét teljes terjedelemben közöljük. 

Főtisztelendő Kormányzó úr! Kedves paptestvérek! Krisztusban kedves testvérek!

Szent János evangéliuma minden eseményt úgy beszél el, hogy a külső történések mélyebb üzenetét kutatja. De felbukkan benne számos olyan utalás is, amely magukat az eseményeket teszi kézzel foghatóvá, amely a történés valóságát érzékelteti. Az emberek észreveszik, hogy csak egy bárka volt a parton, mikor a tanítványok elindultak. Jézus nem szállt fel arra a hajóra. Hogyan juthatott át a tó túlsó partjára?

A kenyérszaporítás után az emberek magatartása elég felületes. Kíváncsiság látszik belőle, meg az az egyszerű öröm, hogy kaptak valamit. Nem volt elég a tömeg figyelmét felhívni a különös eseményekre. Irányítani is kellett gondolkodásukat, hogy abból, amit tapasztaltak, helyes következtetésre jussanak. Maguktól a kenyérszaporítás után arra gondoltak, hogy valóban Jézus a messiás, tehát királlyá kell tenni őt, hogy megszabadítsa a népet az idegen elnyomástól.

Jézus azonban magasabbra emeli a tekintetünket. Olyan táplálékot kell keresnünk, amely az örökkévalóságra szól. A kenyérszaporítás tehát nem öncélú esemény volt, hanem jel. Nem az volt a fő célja, hogy csillapítsa az emberek földi éhségét, hanem annál sokkal több. Valami olyan titokzatos valóság, amit a körülállók nem értettek meg. Az egész jelenet az Eucharisztiára irányul. Jézus egyes számban beszél a kenyérről. Olyan kenyérről van szó, amely egyrészt az Isten akarata szerinti életet erősíti bennünk, másrészt ha így éljük le az életünket, az örök boldogságot szerzi meg nekünk.

De mit kell tennünk az életben, hogy ezt a célt elérjük? Erre válaszol Jézus a mai evangélium utolsó mondatában. A cselekedet, amelyet végeznünk kell, maga a hit. Hit abban, akit Isten küldött.

A keresztény hit ugyanis egyszerre Isten kegyelmi ajándéka és emberi cselekedet, amelyből értelmünk és akaratunk egyaránt kiveszi a részét. Vagyis a hit és a tettek nem ellentétei egymásnak. Sőt igazán el sem választhatók, hiszen Jézusban hinni annyit tesz, mint elfogadni őt urunknak és mesterünknek és vállalni, hogy követjük tanítását és parancsait. Tehát az igazi hit maga is cselekedet, Isten és az ember csodálatos találkozása.

Nagy öröm számomra, hogy ilyen hittel, zarándoklelkülettel érkeztetek a mai napon Esztergomba a Szombathelyi Egyházmegyéből. Az esztergomi bazilika valódi kegyhely. Nemzeti emlékhely is persze az esztergomi várhegy, hiszen itt volt Géza fejedelem palotája, itt keresztelkedett meg udvarával együtt. Itt született Szent István és itt építette fel uralkodásának első évtizedében ennek a templomnak az elődjét, a Szent Adalbert vértanú püspökről nevezett érseki székesegyházat. Ennek a Bazilikának a része a Bakócz kápolna is, az Esztergom vári Szűzanya kegyképével, amelyhez sok csodálatos gyógyulás és búcsú kapcsolódik. Legendás története az isteni gondviselés erejéről beszél. A képet ugyanis a hagyomány szerint a hosszú török uralom után a várost felszabadító keresztények találták meg a romok között. Ha sokszor úgy érezzük is, hogy a hitünk, a közösségi életünk sok történelmi csapás után romokban hever, néha a romok közül mosolyog fel ránk Isten szerető gondviselése.

Az esztergomi bazilikát sok szál fűzi a Szombathelyi Egyházmegyéhez. A legerősebb Isten Szolgája, Mindszenty bíboros úr emléke. Ő a Szombathelyi Egyházmegyéből indult el, itt az Esztergomi Bazilikában szentelték püspökké, majd másfél évre rá itt lépett hivatalba az ország prímásaként. Hűséges szolgálata, egyháza és hazája iránti szeretete példakép a magyarság körében és szerte a világon.

Kérjük a Boldogságos Szűz Máriának, Magyarok Nagyasszonyának közbenjárását a Szombathelyi Egyházmegyéért, egyházunkért és egész népünkért! Ámen!

* * *

A szentmise végén a hívek Erdő Péter bíboros vezetésével imádkoztak Mindszenty József boldoggá avatásáért, majd a papság az altemplomban imádkozott a hercegprímás sírjánál.

A zarándokok délutáni programjában múzeumlátogatás, városnézés szerepelt, majd a litánia elimádkozása után indultak vissza Szombathelyre.

Császár István egyházmegyei kormányzó számolt be a kezdeményezésről: Az egyházmegyei zarándoklatot Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke kezdeményezte 2006-ban, amikor Szombathelyre került megyéspüspöknek. Azzal a céllal indították el a zarándoklatot, hogy a hívek és papság jobban megismerjék egymást. Az út lehetőség arra, hogy az egyházmegye különböző településein élő hívek találkozhassanak egymással és papjaikkal. Minden évben május 1-jén indulnak útnak, mindig egy-egy Mária kegyhelyet keresnek fel. Az egyik évben az egyházmegyén belüli helyszínt választanak, a másikban azon kívül. Veres András számára az is fontos szempont volt, hogy olyan kegyhelyeket, melyek tisztelete kevésébe van benne a köztudatban, újra élő zarándokhellyé tegyék. A célpont kiválasztásában az idei év kivétel. Bodajkra mentek volna a Székesfehérvári Egyházmegyébe, de ott nem tudták őket fogadni. Így lett a cél Esztergom városa, Mindszenty bíboros születésének 125. évfordulója alkalmából.

A csehimindszenti hívek plébánosuk, Déri Péter vezetésével érkeztek. Számukra kiemelt jelentőségű, hogy Mindszenty bíboros emléke előtt tiszteleg a zarándoklat. A település minden hónap 29-én, Mindszenty bíboros születésének napján engesztelést tartanak, szentmisével és körmenettel. Így emlékezünk Mindszenty bíborosra – mondta Déri Péter.

A Zala megyei Bagodról és a környező hét faluból Farkas László plébános vezetésével érkeztek a hívek. Minden évben örömmel jönnek. A plébános híveivel imában emlékezett meg a Zala megyei születésű Lékai bíboros sírja előtt.      

Kiss György, Nova plébániai kormányzója is egy busznyi zarándokot hozott. A novai Nagyboldogasszony-templom különleges fizikai jelenséggel büszkélkedhet: „suttogó templom”, az egymástól nyolc-tíz méterre lévő szenteltvíztartó egyikébe belemondunk valamit, a másikban az tisztán hallható.

Celldömölk,„Kiss Mariazell” plébánosa, Kirner Zoltán maga is rendszeresen fogadja a kegyhelyükön a zarándokokat. Örömmel indultak most útnak, „jó kimozdulni”, és megélni, hogy együtt van az egyházmegye, hívei és papsága – mondta. 

Fotó: Lambert Attila

Trauttwein Éva/Magyar Kurír