Ünnepe: Március 9.
Született: Róma, 1384.
Meghalt: Róma, 1440. március 9.

Ínséges időkben született Franciska, amikor a pápa nem tartózkodott Rómában, és amikor a nő annyira szegény volt, hogy még mécsest sem tudtak gyújtani Páter-Pál ünnepén, a Péter sírnál.

Apja anagni származású nemes Paolo Bussa de'Leoni, édesanyja Jacobella de'Roffredeschi volt. Egy nővére (Perna) és egy öccse (Simon) volt. A kódexmásolók negyedében nőtt fel, így, hamar megtanult olvasni.
Az olivetánus bencésekhez tartozó Antonio de Monte Savello atya harmincöt éven át volt Franciska lelki vezetője.

Apja akarata előtt meghajolva, 13 évesen férjhez ment Lorenzo Ponzianihoz. Házasságukból 6 gyermek született, közülük 3 még csecsemőkorban meghalt, másik kettő 7 és 6 évesen haltak meg. Egyedül Giovanni Battista gyermekük élte meg a felnőttkort.

Durazzói László 1404--1410 között három alkalommal is betört a városba a pápa ellen harcolva.  Férje megsérült ugyan de Franciska ápolása után felépült. Egy újabb támadás még súlyosabban érintette a családot: Lorenzo ugyan megmenekült, a testvérét azonban elfogták, fiát, Giovannit pedig túszként hurcolták el. Házukat fölgyújtották, és amit csak találtak, elrabolták. Amint elült a harc, Franciska a ház épen maradt részében kórházat rendezett be, és a sebesültek és betegek ápolásával enyhített a sok szenvedésen. Férje a pápai seregben szolgált mindaddig, amíg vége nem lett az egyházszakadásnak. Mire hazatért, megfáradt, öregember lett belőle.

Franciska 1425. augusztus 15-én alapította meg a bencés obláták kongregációját, a bencés harmadrendet. Hasonló gondolkodású asszonyokat és özvegyeket fogott össze a társulat. Mindehhez a bencés regulát fogadták el szabályzatul. 1433-ban a Capitolium mellett kolostort alapított azoknak a nővérek, akik nem voltak családjukhoz kötve.

Franciska csak férje halála után (1436) csatlakozott hozzájuk. Templomul a fórumon lévő Santa Maria Nova-templomot választotta, amelyet gyermekkorától fogva nagyon szeretett. Amikor szentté avatták, róla nevezték el a templomot, és mind a mai napig ez a Római Szent Franciska-templom.
Franciska 1440. március 9-én halt meg családja házában. V. Pál pápa avatta szentté, s ünnepét már a következő évben fölvették a római kalendáriumba.

Franciska sajátossága a szentek között az, hogy különleges kegyelemként harminchárom éves korától fogva haláláig szinte állandóan maga mellett láthatta az őrangyalát. Ő maga így beszél róla: ,,Alakra olyan, mint egy kilenc év körüli gyermek. Megjelenése egyszerre szeretetreméltó és tartózkodó. Tekintetének isteni tisztaságát emberi szó ki nem mondhatja. Arca általában derűs, és pillantása a lélekben tüzes áhítatot gyújt. Ha ránézek, nyilvánvalóvá válik előttem az angyali természet fensége és emberi természetünk gyarlósága.''

Szerkesztette: