Rómer Flórisra (1815–1889) emlékeztek a Nagyváradi Római Katolikus Püspökségen október 17-én. Az emlékülés keretén belül kiállításmegnyitót és kötetbemutatót is tartottak.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Az „Írtál és élet támadt a romok felett...” mottóval megrendezett nagyváradi konferencián bemutatták a Biharmegye kulturhivatását férfiasan emeljük… címmel megjelent, a bencés tudós szerzetes munkásságáról szóló kötetet.

Az előadások sorát Csécs Teréz, a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum könyvtárának vezetője nyitotta Szóval, tettel. A múzeumalapító Rómer Flóris címmel. Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága által meghirdetett Rómer-emlékév koordinátora bemutatta a magyar régészet atyja életének első szakaszát, amelyből kiderült, hogy tanulmányait Győrben és Bakonybélben folytatta, majd felszentelését követően Győrben és Pozsonyban tanított, és már ezen időszakban megnyilvánult tudományos érdeklődése. Gyűjtéseinek és modernnek számító oktatási módszereinek köszönhetően nagy mennyiségű anyagot halmozott fel, így létrehozhatta a győri múzeumot.

Debreczeni Droppán Béla, a Magyar Nemzeti Múzeum adattárának munkatársa Nagyvárad előtt. Rómer Flóris a Magyar Nemzeti Múzeumban címmel tartott előadást. Kitért a tudós kanonok életének következő, egészen nagyváradi kinevezéséig tartó szakaszára. Kiderült, ez idő alatt egy évtizeden át a Magyar Nemzeti Múzeum érem- és régiségtárának őre lett, ahol nemcsak gyarapította a gyűjteményt, hanem a tár tudományos rendszerezése is az ő nevéhez fűződik.

Az első szekció előadásait az Egy archeológus a művészettörténetben – Rómer Flóris és a Corvina könyvtár címmel Mikó Árpád, a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa és Zsuppán Edina, az Országos Széchényi Könyvtár tudományos osztályának főmunkatársa által közösen tartott beszámoló zárta.

Az előadók kiemelték, hogy Rómer Flóris az 1860-as években kezdett utazgatni, útjainak fő célja pedig az volt, hogy összeállítsa és bővítse a hiteles corvinák listáját. A leginkább archeológusként ismert Rómer Flóris a tárgyakhoz való kiváló érzékének köszönhetően kidolgozta a corvina-ismertetőjegyek rendszerét, kutatásaiban a miniatúráktól a kötésekig mindenre odafigyelt, így ezen kutatásai ugyanolyan jelentősek, mint a középkori falképekkel vagy a régi ötvösművekkel kapcsolatos vizsgálódásai.

A második szekcióban előadást tartott Kerny Terézia, a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Intézetének tudományos munkatársa Rómer Flóris és a nagyváradi székesgyház ásatásai címmel, majd Puskás Imre kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkár ismertette a Rómer Flóris Tervet, amely a határon túli magyar vonatkozású épített örökség értékeinek feltárására és megóvására irányul.

* * *

A tudós kanonokról az UNESCO által meghirdetett Rómer-emlékév keretében emlékeztek meg. Rómer Flóris 1877-ben kapta meg váradi kinevezését, és haláláig a város tudományos életét alakította és gazdagította. Lipovniczky István nagyváradi püspök megbízására Rómer Flóris kidolgozta a terveket a székesegyház kifestetlenül maradt boltozatai, illetve a püspöki palota egykor operaelőadások számára tervezett nagyterme díszítése számára.

Forrás és fotó: Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye

Magyar Kurír