Rózsafüzért imádkozók találkozóját tartották a százéves Rózsafüzér Királynője-templomban Október 3-én tartották a Rózsafüzért Imádkozók VI. országos találkozóját a budapesti Rózsafüzér Királynéja-templomban. Ez a nap egyúttal a templom felszentelésének századik évfordulója is.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Nagy Károly pápai káplán, esperes, a templom plébánosa emlékeztetett rá: a templomot a Rózsafüzér Királynéja országos szentélyeként szentelték fel, s ebben a minőségében egyetlen Magyarországon. Az ünnepre az ország minden területéről és a határon túlról is nagy számban érkeztek zarándokok, így a templom zsúfolásig megtelt.

Az ünnepség Mohos Gábornak, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkárának elmélkedésével kezdődött. Kifejtette: az elmélkedés több az előadásnál, azt jelenti, hogy elmélyedünk Isten titkaiban, mindennapjainkat az Úr fényében szemléljük. Beengedjük a lelkünkbe, a szívünkbe Istent, és ezáltal az életünk is egészen más lesz. Az elmélkedés lényege, hogy legyünk nyitottak a Szentlélek felé, engedjük, hogy a harmadik isteni személy alakítsa az életünket. Mindennél nagyobb szükségünk van arra, hogy Isten mindenkor jelen legyen a döntéseinkben, mert egyedül kevesek vagyunk az élet kihívásaival szemben.

A püspöki konferencia titkára kiemelte: a templom védőszentje Szűz Mária, és a centenáriumi évforduló különösen alkalmas arra, hogy hálát adjunk Istennek. Emlékeztetett rá: Rózsafüzér Királynője ünnepének bevezetése a lepantói tengeri csatához kötődik: 1571. október 7-én, II. Szelim török szultán idején a Szent Liga hajóhada győzelmet aratott a Müezzinzade Ali pasa vezette török flotta fölött. Mivel az ütközet előtt rengetegen imádkozták a rózsafüzért, V. Piusz pápa (1566-1572) Szűz Máriának tulajdonította a győzelmet, és annak napjára rendelte el Mária e jeles ünnepét, először Győzelmes Boldogasszony tiszteletére.

Mohos Gábor hangsúlyozta: a háborúk családok, egyének életét teszik tönkre, de nemcsak fegyverekkel, hanem szavakkal is lehet ellenségeskedést, gyűlöletet szítani. A világban a jó és a rossz küzdelme zajlik, és nem mindegy, ki mellé állunk. A kérdés: igent mondok-e Isten hívására, ami egyenlő a szeretettel, a békességgel, a megbocsátással, vagy a rosszat követem, és így én is hozzájárulok a békétlenség eluralkodásához. A Rózsafüzér imádkozása segít minket abban, hogy felnyíljon a szemünk a jó megismerésére és követésére. A püspöki kar titkára leszögezte: nem csupán a földi világban, hanem természetfeletti szinten is zajlik a jó és a gonosz közötti küzdelem, Istennek, de az ördögnek is vannak seregei. A Rózsafüzér fegyver, de békés fegyver ebben a küzdelemben. Ott van a kezükben, mindig kérhetjük a Szűzanyán keresztül Isten segítségét.

Gyakran megmaradunk a felszínen, gondolataink szétszórtak, ezért nem tudunk összeszedetten imádkozni – mutatott rá Mohos Gábor. – Ám a Rózsafüzérnek még így is van hatása. Isten azonban többre hív bennünket, hogy ne csak a szavainkkal imádjuk őt, hanem a szívünkkel is, hűen a főparancshoz: „Szeresd Uradat, Istenedet, teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből” (Mt 22,36). Ennek elérése nem megy könnyen, csak küzdelmek révén, mivel a gonosz minden erejével azon van, hogy eltántorítson bennünket Istentől. Isten arra hív bennünket, hogy küzdjünk meg az ördög alattomos és ravasz támadásaival. Ezért fontos, hogy az imádságnak elsődleges helye legyen az életünkben, hogy összeszedetten imádkozzunk, figyeljünk Istenre, hogy kegyelméből feltöltődve végezzük feladatainkat a földi világban. Legyünk közösségben Istennel. A Rózsafüzérben együtt imádkozhatunk Máriával. Az ima nem róla szól, hanem Isten nagy titkairól, műveiről. Mária nagyon közel van ezekhez a titkokhoz, segít felismerni azokat, hogy változtassunk az életünkön. Engedjük be Istent az életünkbe, hagyjuk, hogy működjön bennünk.

A püspöki kar titkára kifejtette: a keresztény élet nem egyszerű megtérést jelent, hanem azt, hogy megnyílik a lelkem Isten előtt, és nyitva is marad. Így Isten formálni tud engem, az ő célja, hogy kiteljesedjen az életem. Isten azonban nem kényelmes életre hív bennünket – Krisztus nem ígért számunkra könnyű életet –, hanem arra, hogy küzdjünk, aktívan működjünk vele együtt a világ jobbítása érdekében. Ebben segít a Rózsafüzér, amely egyszerű szavakból áll, de ha megérintik a szívünket, eljutunk Isten titkaihoz, megtapasztaljuk az Úr hatalmát, és azt, hogy soha nem hagy el bennünket. A Rózsafüzér egyszerű szavaival háborúkat, természeti katasztrófákat lehet megakadályozni, ha őszintén imádkozzuk. Szűz Mária mindig ott van velünk, gyengéd anyai szeretetével. Mária anyai szeretete nem mond ellent Isten szeretetének, hanem annak egyik megnyilvánulása. 

Mohos Gábor hangsúlyozta: nem véletlenül vagyunk éppen most és itt ezen a világon. Sokan aggódnak Európa jövője, és a világban mindenütt jelenlévő rossz hatalma miatt. Isten azonban nem azért hívott meg bennünket, hogy elkeseredjünk, hanem hogy ebben az erkölcstelen világban az ő üdvösségtörténetének legyünk a munkatársai, tegyük jobbá az emberiséget, cselekedetekkel, szavakkal és imádsággal. Nem kell semmitől tartanunk, attól sem, hogy ellenséges erők vesznek körül bennünket, mert Isten mindig velünk van. Ahogy azt Szent Pál is mondta: Ha Isten velünk, ki ellenünk? (Rom 8,31). Ha Istennel közösségben élünk, nincs okunk a félelemre, mert megszületik szívünkben a remény és a bizonyosság, hogy Isten soha nem hagy el minket. Ahogy a Szűzanya is mindig biztos volt ebben.

A püspöki kar titkára figyelmeztetett: a mai világban a kényelem és a megszokás a legnagyobb probléma. Pedig nem lehetünk kényelmesek, mivel folyamatosan zajlik a küzdelem a jó és a rossz között az emberi lelkekért. Ám aki mindvégig kitart, az üdvözül, ahogy Jézus megmondta. Soha nem szabad feladni a reményt, akkor sem, ha betegségek, fizikai fájdalmak és egyéb gondok gyötörnek. Lelkemben lehetek akkor is erős, ha fizikailag gyenge vagyok, mert éltet a tudat, hogy Isten mindenkor velünk van. Ennek tudatosításában segíthet minket a Rózsafüzér, és a hit Jézusban, aki azt mondta: „Ne féljetek, mert legyőztem a világot!”  (Jn 16,33).

Mohos Gábor elmélkedését követően Maczkó Mária énekesnő énekelt népi Mária-dalokat, majd tanúságtételek hangzottak el a Rózsafüzér lelkeket átalakító, megnyugtató és reményt adó erejéről.

Az ünnepi szentmise déli tizenkét órakor kezdődött és Alberto Bottari de Castello érsek, apostoli nuncius mutatta be. Az érsek külön köszöntötte a plébániai közösség egyik hölgytagját, aki a templom felszentelésének évében született.

A szentszéki diplomata figyelmeztetett: mindenkor bízzuk rá magunkat Jézusra és a Szűzanyára, hogy be tudjuk tölteni küldetésünket a világban. Kiemelte: a Rózsafüzér a szentek szeretetéből született, különösen Szent Domonkoséból (1170-1221), aki ezt az imát bevezette. A Rózsafüzér imádságára több mint száz pápai dokumentum is buzdít bennünket. A mai, sokféle bajtól szétszabdalt világban a Rózsafüzér segít bennünket abban, hogy életünk középpontjába Krisztust helyezzük, hogy átéljük az üdvtörténet legfontosabb eseményeit, különösen Jézus életét, szenvedését, kereszthalálát és dicsőséges feltámadását.

A nuncius arra kérte a híveket, legyenek hűségesek a Rózsafüzérhez, amely az áldás és a békesség eszköze. 

Fotó: Lambert Attila

Bodnár Dániel/Magyar Kurír