Az 1882-ben kezdődött építkezés napjainkig is csak részben készült el. Ez a Stefan Haupt forgatta Sagrada – el misteri de la creació című film kiindulópontja. A filmet a napokban mutatják be Ausztriában. 

Stefan Haupt filmjében összefonódnak a külső és belső képek. A nagyváros hektikájából kiszakadva lép be az alkotó a katedrális titokzatos világába, és kezdi meg felfedezőútját. Időt szakít, hogy megálljon, szétnézzen, hallgasson, érzékeljen és elmélyüljön.

Az alkotó a kulisszák mögé enged bepillantást, szokatlan és gyakran nagyon látványos szemszögből mutatja meg a véget nem érő építkezést, megszólítva a közreműködőket. Bemutatja a már elkészült szakaszokat, a 90 méter hosszú főhajót, a 75 méter magas zárófödémet, melynek megkoronázása a még befejezésre váró 170 méter magas „Krisztus-torony”. A külső felvételeket Haupt helikopterből és darura erősített kamerával vette fel. Ugyanakkor nem az volt a célja, hogy turistacsalogató képeket alkosson, hanem azokkal kezdeményezett párbeszédet, akik részt vesznek a Gaudít évtizedeken át mozgató vállalkozás folytatásában.

A 125 éve épülő a katedrális, a Sagrada Familia talán az utolsó a maga nemében. Ki volt az ember, aki elkezdte építeni? Mi vitte előre? Kik a követői, akik ma a beteljesülést szolgálják? Mi mozgatja őket? A film ezekre a kérdésekre keresi a választ. A mai építők tudásáról, tapasztalatáról, kulturális gyökereiről szól a film. Arról az alkotóerőről, mely a munkájuk révén testet ölt.

A filmben megszólal a 80 éves Jordi Bonet, a főépítész, aki bátran mondja ki: nem fogja megérni a mű befejezését, de minden elképzelhető fórumon küzd a befejezés lehetőségéért. Testvére, Lluis Bonet atya szentmisét mutat be az egyetlen teljesen elkészült térben, a kriptában. Joan Vila-Grau üvegfestőt, aki a középkori alkotók nyugalmával dolgozik, munka közben láthatjuk. Megszólal a japán származású keresztény hitre tért szobrász, Etsuro Sotoo, aki már harminc éve dolgozik a Sagradán, valamint Josep Subirachs, a sokak által megkérdőjelezett alkotó, aki agnosztikusnak vallja magát.

A film zenei betétje Bach h-moll miséje, amit a katalán sztárzenész, Jordi Savall vezényel. Jordi Savall arról elmélkedik, milyen értelmezési lehetőségeket adnak művek, függetlenül attól, hogy azokat partitúrából vagy tervekről olvassák. Anna Huber, az ismert svájci táncosnő az alkalmi útitárs a megismerés felfedezőútján.

A többszörös díjazott Stefan Haupt Szembenézni a halállal című dokumentumfilmjével lett híres. Haupt a Kathpressnek nyilatkozva elmondta: számára a film „visszatérését jelent gyökereihez”. Metodista családban nőtt fel, gyerekkorában sokszor látogatottak gótikus katedrálisokat. Fiatalként nagy hatással volt rá Taizé, de később eltávolodott a vallástól. A Sagrada forgatása közben döbbent rá, mennyire megszólítják az ember nagy kérdései és az ezekre adott keresztény válaszok. Közelebb került gyerekkori hitéhez, a székesegyházakban felelevenedik benne az otthonosság érzése.

A film fő témája Gaudí nyomán az ember örök keresése a lét gyökerei után, a honnan hová keresése és az emberi alkotóerő mibenléte, annak irányulása.

Kathpress/Sagrada Familia/Magyar Kurír