Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Boldog Sándor István vértanú, szalézi szerzetes szobrát avatták fel szeptember 1-jén, hétfőn Szolnokon, a Szentháromság téren, a városnapi rendezvénysorozat és a születésének századik évfordulóját ünneplő emlékév részeként - tájékoztat az MTI.
A Katolikus Egyház, a szalézi rend és a szolnoki önkormányzat összefogásával készült egész alakos bronzszobor Pogány Gábor Benő helyi szobrászművész munkája. Boldog Sándor István egy feszületet tart a kezében, jelképezve, hogy a vallás által találta meg életének reményét, boldogságát.
Ábrahám
Béla szalézi tartományfőnök az avatáson elmondta: „Sándor István szobra
arra hív bennünket, hogy megtaláljuk helyünket a világban, megtaláljuk a
hivatásunkat, életünk értelmét.” A tartományfőnök kiemelte, a szobor
megállít és elgondolkodtat minket, keresztényeket, illetve reményét
fejezte ki, hogy a helybéliek és az erre járó turisták figyelmét is
felkelti majd. A szobor kezében lévő kereszttel kapcsolatban
megjegyezte, Sándor István hivatása beteljesítéséhez, boldogságához ez a
kereszt vezetett, hiszen végül életét adta a rábízott fiatalokért. A
hivatással küzdelmek sorozata és kereszthordozás jár együtt, ami nem
önmagában való szenvedés, hanem beteljesít, elvezet a föltámadásra, így a
szobor tulajdonképpen már azt a reményt is megjeleníti, hogy az életünk
a föltámadáskor, Krisztus kegyelmében valósul meg.
A
tartományfőnök atya hangsúlyozta: ezt az alkotást a szaléziak mindenhol
a világon látni fogják, hiszen ahogy a boldoggá avatást megünnepelték
Makaóban, Sanghajban, Buenos Airesben, úgy a szobor képe a szalézi
nemzetközi hírügynökségen keresztül eljut most Rómába a rendfőnök
atyához, a szalézi kisdiákok iskolájába vagy éppen a Távol-Keletre. Így
Boldog Sándor István közvetítésével a szolnokiak közössége bekerül a
szaléziak nagy nemzetközi családjába.
Szalay
Ferenc polgármester arról beszélt, hogy a városban a rendszerváltás
előtt a hitélet – finoman szólva – nem volt divat. Most viszont újra
erősödik a gyerekeken, fiatalokon, cserkészeken, szülőkön és
nagyszülőkön keresztül, akik templomba járnak, érzik a hit erejét.
„Ennek szellemében a város méltó módon fogja ápolni Sándor István
emlékét” – emelte ki a polgármester, majd hozzátette: tavaly október óta
egy belvárosi közterület is őrzi a nevét.
A
szobrot Varga Lajos váci segédpüspök áldotta meg, valamint a szalézi
atyákkal és egyházmegyés paptestvéreivel együtt szentmisét mutatott be
Sándor István tiszteletére. Szentbeszédében kiemelte, mindenki annak a
feladatnak az elvégzése által szentelődik meg, amelyre az Úristen
meghívta őt. Ha az ember jól hallotta meg Isten hívását, és ennek
engedelmeskedett élete folyamán, akkor az isteni kegyelem hősies
cselekedetekre vezetheti őt.
A szeretet akkor válik teljessé, amikor áldozatot is hoz – ez vonatkozik a szülőkre, a papságra és a szerzetességre is, lényege, hogy önmagából ad valamit az ember, mégpedig visszavonhatatlanul. Az tudja elvégezni a nevelés feladatát, aki a saját életét megosztja másokkal, Sándor István pedig ezt tette. Akkor is folytatta tevékenységét, amikor az államhatalom megtiltotta a rendek működését, mivel szerzetesként Istennek tett fogadalmat, ami még akkor is érvényes, ha az államhatalom ezt nem tartja tiszteletben. Szeretete nemcsak beszéd volt, hanem valóság, hiszen annyira ragaszkodott Istentől rendelt hivatásához, hogy még az életét is feláldozta.
Az ünnepség végén Boldog Sándor István életkorára utalva az ünneplők 39 mécsest és 39 szál piros gerberát helyeztek el a szobor talapzatánál.
Sándor István 1914 októberében Szolnokon született, ott végzett fémipari szakiskolát, majd – immár szerzetesjelöltként – a szaléziak újpesti nyomdájába került. 1941 és 1945 között kisebb megszakításokkal híradós katonaként szolgált a hadseregben. A világháború után nyomdászmester lett, oktatta a fiatalokat. Nem politizált, a hit vezérelte tetteit.
1950 tavaszán betiltották a rendek működését, de Sándor István magánházakban összejöveteleket szervezett, hittant tanított. 1952 júliusában letartóztatták illegális tevékenysége miatt, és a hadbíróság halálra ítélte. 1953. június 8-án végezték ki, majd valószínűleg a rákoskeresztúri köztemető 301-es parcellájában hantolták el. 2013. október 19-én avatták boldoggá. Születésének százéves évfordulójához kapcsolódva 2014. március 30-án Ábrahám Béla szalézi tartományfőnök megnyitotta a Boldog Sándor István-emlékévet.
Fotó: Szaléziak.hu
Magyar Kurír
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!