A magyar származású szent életű skót királyné napját a 17. század óta születésnapján, június 10-én ünneplik. Az Árpád-házi származású, de élete  javát külföldön élt Margit kultusza nálunk nem terjedt el széles körben, Skóciában viszont az egyik leghíresebb történelmi és egyházi alakok közé  sorolják. 

Mecsekből Skóciába

Durmferline-i Theoderich szerzetes írta meg Margit életrajzát. Tőle tudjuk, hogy a skót királyné 1047. június 10-én született a mai mecskenádasdi (akkori nevén: Resk) Réka várban, ahová apja, Edmund, az angol királyi ház tagja a trónviszályok elől menekült még 1043-ban akkor trónját egy bitorló, Kanut szerezte meg. Szent István királyunk nemcsak befogadta, hanem egyik lányát, Ágotát is hozzáadta feleségül. 1057-ben, amikor Margit tíz éves volt, a családot visszahívták a szigetországba és Edmundot királlyá koronázták. Az új uralkodó azonban néhány év múlva meghalt és ekkor Angliában újra fellángolt a trónviszály. Az apa után Margit testvérét, a kiskorú Edgárt választották királlyá, de az országot nem tudták megvédeni a normann Hódító Vilmostól. 1066-ban a hastingi csatavesztés után elszállt Ágota királyné királyságról szóló reményei és újra menekülniük kellett. Egyetlen esélyük Skócia volt, ahol akkoriban III. Malcolm uralkodott. A kegyetlenkedéseiről híres uralkodó nemcsak befogadta őket, hanem megkérte a szépséges Margit kezét, aki csak családjának sürgetésére igent mondott a házasságra. 1069-ben Skócia királynőjévé koronázták. Így a messzi Brit-sziget északi felének sorsa egy anyai ágon Árpád-házi királyné kezébe került. 

A kegyes királyné

 Skóciai Szent Margit nemcsak kiváló feleség és anya volt, hanem jó hatással volt dühöngő férjére. A történeti feljegyzések szerint Malcolm az asszony hatására megszelídült és véres csaták helyett az országban templomok és kolostorok épültek, ahol ellátták a szegényeket és nélkülözőket. A szent életrajzírója szerint a legnemesebb családból származó nő bölcsességének és jámborságának hatására az egész skót királyi udvar átalakult, még egy csúnya szó sem hagyta el az udvarban élők száját. A királyné még egyházi kérdésekhez is hozzá tudott szólni. Akkoriban éles viták folytak arról, hogy a bűnösöknek szabad-e Krisztus testét magához vennie. Szent Margit azon a nézeten volt, hogyha valaki meggyónt és megbánta bűneit, akkor már elégtételt adott és hittel járulhat a szentáldozáshoz, hiszen a Szentírás legnagyobb erénye a megbocsátásban rejlik. Az Árpád-házi származású Skóciai Szent Margit tanításait és bölcsességét átplántálta Angliába is, leánya, Matild ugyanis Hódító Vilmos legkisebb fiának, I. Henriknek lett a felesége. Legkisebb fia, I. Dávid pedig átvette az apai örökséget és a skót trónra ült. A királyné máig úgy él a skótok tudatában, mint kegyes és bölcs asszony. A legkülönlegesebb, hogy az étkezések után Szent Margit-áldást róla nevezték el. Valószínűleg az ősi szkíta-hun eredetű áldomást meghonosította Skóciában.  Margit 1093. november 16-án halt meg, néhány nappal férje és idősebb fia után, kik z angolok elleni csatában estek el. A nép már halála után azonnal szentként kezdte tisztelni, az egyház hivatalosan csak 1261-ben nyilvánította azzá.

Csodás tett

 A szentté avatás alkalmával felnyitották a királyné sírját és a maradványokat egy ezüst ravatalra helyezték, hogy a templom szentélyébe vigyék át. A menet éppen Malcolm király sírboltja előtt haladt el. Az ereklyevivőknek meg kellett állniuk, mert nem bírták továbbvinni a nehéz terhet. Nem tudták mire vélni ezt a különös eseményt. Akkor egy öregember azt tanácsolta, hogy emeljék ki Malcolm csontjait és helyezzék Margit mellé. Miután egyesítették a csontokat, a menet folytathatta útját.

Margit csontjai idegen földön, Spanyolországban nyugszanak. A reformáció idején a katolikusok oda menekítették a féltve őrzött maradványokat. A királyné emlékét más emlékhelyek is őrzik. A skót fővárostól, Edinburghtól tizenöt mérföldnyire található Dunfermline apátsági templomának romjai, a helyet még III. Malcolm szemelte ki királyi udvarának. A középkori folyamán az volt a skót királyok rezidenciája. A romok árnyékában évszázados sírkert húzódik, korábban ott nyugodott Margit királyné is. Az egykori apátsági központban lévő barlang igazi kultuszközpont, a hagyomány szerint az előtt imádkozott Szent Margit. Edinburghban a várkápolna szintén Margit nevét viseli, sőt ő tekint le a betérőkre a színes üvegablakról is. A vár történeti kiállításán a skót királyok sorában is ott szerepel a magyar származású királyné.