Papi lelkigyakorlattal és püspöki szentmisével ünnepelték a Könnyező Szűzanya-kegykép búcsúját a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban március 17-én. A rekollekció és a szentmise szónoka Snell György esztergom-budapesti segédpüspök volt – tájékoztatta szerkesztőségünket Paksa Balázs sajtóreferens.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A hívek már a kora reggeli óráktól kezdve imádkoztak, énekeltek a kegykép oltáránál, többek között a Pécsi Egyházmegyéből, a Veszprémi Főegyházmegyéből és határainkon túlról is érkeztek zarándokok. Az ünnepi szentmise elején a zsúfolásig megtelt bazilikában Pápai Lajos győri megyéspüspök köszöntötte a szertartás főcelebránsát, Snell György esztergom-budapesti segédpüspököt.

Csodálatosan szép ez a templom. Attól szép, hogy a díszeken kívül elsősorban a Mária-tisztelő zarándokok imádsága járja át – mondta szentbeszéde elején a győri bazilikáról Snell György, majd a 318 évvel ezelőtti könnyezés eseményét felidézve kiemelte, a csoda nemcsak a székesegyházat, hanem szélesebb értelemben a várost is kegyhellyé tette.

A főpásztor ezután az evangéliumok Mária-jeleneteinek elemzésén keresztül rámutatott, hogy a Szűzanya legfőképpen azért boldog, mert Isten anyja, azaz édesanya. Máriának ugyanakkor kijutott a szenvedésből is: gyakorlatilag hajléktalanként szülte meg egyetlen fiát, majd nemsokára menekülniük kellett Egyiptomba.

Ám egy édesanya mindig ott van gyermeke mögött szeretettel – sosem erőszakkal –, mindig gyermeke növekedését szem előtt tartva – hangsúlyozta Snell György. – S Mária boldog, mert ő az első keresztény, aki mindig mindenben teljesíti az Isten akaratát. Ahogy olvassuk: szavait „szívébe zárta, és el-elgondolkodott rajtuk”. A boldogságos Szűz azóta is anyánk maradt, hisz a kereszten mindnyájunk édesanyjául adta az Üdvözítő.

A szónok kiemelte, Mária többször is könnyezett a történelem során – itt, Győrben is –, mégpedig azért, mert az édesanya könnye a legdrágább könny: az a könny, amellyel övéiért sír. A Szűzanya ma is könnyezik: siratja a hitük miatt üldözött keresztényeket, ahogy három évszázaddal ezelőtt az ír népet vagy fél évezrede a török hódoltság alá került Magyarországot. Az anyai szeretet könnyei ezek.

Tudnak-e ma az édesanyák sírni és imádkozni akkor, amikor az unokák nem járnak hittanra, templomba? Tudnak-e sírni akkor is, amikor látják a legújabb generációt Isten nélkül felnőni? – tette fel a kérdéseket a főpásztor. – Mert Mária sír, amikor mindezeket látja: övéi miatt.

Imádkozzunk, hogy újra legyenek olyan édesanyák, mint amilyen Szűz Mária volt – háttérben maradó, imádkozó szeretettel gyermekei mögött álló édesanyaként –, buzdított Snell György, majd egy, a Könnyező Szűzanyához szóló imádsággal zárta szentbeszédét.

A szentmise áldozati részének elején a jelen lévő papság a Szentatya buzdítása nyomán közösen megújította papi fogadalmát, a liturgia végén pedig a hívekkel együtt imádkoztak a győri Könnyező Szűzanya közbenjárásáért.

Fotó: Ács Tamás

Magyar Kurír