„Ferenc pápa a Szűzanya nagy tisztelője, ezért saját kérése volt, hogy Csíksomlyóra is ellátogathasson romániai útja során. Nagy megtiszteltetés volt számunkra, és örömünkre szolgált, hogy itt találkozott a Romániában élő magyar katolikus hívekkel. Ráadásul Szent Péter utódaként hálája és elismerése jeléül aranyrózsát ajándékozott a Mária-kegyszobornak” – elevenítette fel a június elsejei történelmi eseményt Urbán Erik, az Erdélyi Ferences Rendtartomány vezetője, a csíksomlyói kegytemplom korábbi igazgatója.

Ez a pápai elismerés nemcsak a kegyszobornak szól, hanem minden zarándoknak, aki eljön Csíksomlyóra, és az itt élőknek is. Ugyanakkor tiszteletet és hálát jelent azok számára is, akik a kommunizmus idején nem engedték, hogy a zarándokutakat „ellepje a gyom, hanem újra és újra kitaposták”, 

annak ellenére, hogy tiltott volt a búcsújárás, és akik megőrizték hitüket annak dacára is, hogy megaláztatásban volt részük – tette hozzá a tartományfőnök.

„Csíksomlyó üzenete az, hogy tarts ki hitedben. Ez volt a mondanivalója a pápalátogatásnak, és ezt a gondolatot vésték föl a Salvator-kápolna előtti keresztre is a pünkösdi búcsú emlékére: »Tarts meg minket őseink szent hitében és erényeiben«” – fogalmazott a ferences szerzetes. Hozzáfűzte, a pápai ajándék, az aranyrózsa – amely a Kárpát-medencében egyedi – szintén egy örök emlék és egyben fogadalmi tárgy, amely hitünk megerősítője.

„Bár kegyhelyünk nem tartozik a legnagyobbak közé, mégis Kelet-Közép-Európában egyedinek számít, hogy egy nap ekkora zarándoksereg összegyűl a nyeregben néhány órára, és ahogyan szépen összegyűlt, olyan szépen el is oszlik. A pápalátogatás alkalmából a hírekben megemlítették Csíksomlyót is, így olyan emberek is tudomást szereztek a Mária-kegyhelyről, akik még nem hallottak róla, akár országon belül, akár a nagyvilágban. Éppen ezért Ferenc pápa erdélyi útját megelőzően és utána is megnőtt a Csíksomlyóra zarándoklók száma” – mondta Urbán Erik.

Többen kíváncsiak a pápai szentmise helyszínére, ezért megnézik a Hármashalom-oltárt is, ahol a Szentatya homíliát mondott. Az ország különböző részeiről és külföldről is sokan érkeznek Csíksomlyóra. Ugyanis a magyar és román nyelvű tájékoztató füzetek mellett számos angol és német nyelvű ismertető is fogy, ebből is következtethetnek arra, mennyien jöhetnek külföldről a Mária-szoborhoz. A pápalátogatás egyik gyümölcse, hogy Csíksomlyó még inkább bekerült a zarándokutak vérkeringésébe – fogalmazott a rendtartomány főnöke.

A pápalátogatáson kívül szintén sok zarándokot vonz Csíksomlyóra az, hogy a kegyhely tagja az Európai Máriás Hálónak, amelyhez húsz ország huszonegy kegyhellyel csatlakozott, Romániát pedig Csíksomlyó képviseli. Ennek a hálózatnak is köszönhető, hogy sok külföldi zarándok jön a Szűzanyához. Így nemcsak magyar, hanem más nemzetiségű, például lengyel zarándokok is érkeznek szép számmal. Sok lengyel zarándokcsoport a częstochowai Fekete Madonna-kegyhellyel való jó kapcsolat révén jut el Csíksomlyóra. Emellett francia, angol és olasz zarándokok is megfordulnak itt.

A csíksomlyói kegytemplom napközben 6 és 20–20.30 óra között van nyitva, alkalmanként éjszaka is, amikor virrasztás zajlik.

A szervezett zarándokcsoportoknak, melyek lelkipásztorral érkeznek és szentmisét szeretnének bemutatni a kegytemplomban, fontos tudniuk, hogy előre be kell jelentkezniük, akár telefonon, akár e-mailen. A ferencesek vissza tudnak jelezni, hogy szabad-e az adott időpont a templomban a misézésre.

„Ezt az utóbbi öt évben vezettük be, mert most már szinte mindennap több olyan zarándokcsoport érkezik, amely saját szentmisén szeretne részt venni” – mondta Urbán Erik. Hozzátette: jó, ha a csoportok előre jelzik, hogy idegenvezetőre is szükségük van. Ezt a feladatot többnyire helyi szerzetesek vállalják, bemutatják a templom történetét, a ferencesek életformáját, lelkiségét, azonban van szerződésük hivatásos idegenvezetővel is.

Annak ellenére, hogy voltak hangok, amelyek a kegyhelyek kiüresedését jelezték előre, éppen az ellenkezője történt: nagyon fellendült a zarándokhelyek lelkiélete. „Az Egyház odafigyel erre, Ferenc pápa is szorgalmazza, hogy a kegyhelyek töltsék be azt a szerepüket, amelyet VI. Pál pápa úgy fogalmazott meg, hogy a kegyhelyek az Egyházban igazából lelki klinikák” – magyarázta Urbán Erik. Ennek pedig egyebek mellett úgy tudnak megfelelni, ha olyan lelki programokat szerveznek, amelyek válaszolnak az újabb kihívásokra, ugyanakkor helyet adnak a népi vallásosságnak is. „Az emberek erőt merítenek a kegyhelyből. Azt nem tudjuk lemérni, hogy a lelkekben milyen csodák mennek végbe, azonban a hívők kegyhely iránti töretlen bizalmát és hitét jelzik a kézzelfogható hálatáblák” – fogalmazott a tartományfőnök.

Forrás: Barabás Hajnal/Székelyhon.ro

Fotó: Pinti Attila/Székelyhon.ro

Magyar Kurír