A Szent László-év negyedik regionális tematikus találkozóját a Bihar megyei Sólyomkőváron tartották június 22-én, az egyházmegye szlovák nemzetiségű híveinek részvételével. Harmadik alkalommal fogadta az egyházmegye egyik plébániája a szent király Nagyváradon őrzött koponyaereklyéjét.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A találkozón a sólyomkővári hívek mellett Magyarpatakról, Nagyváradról, Élesdről, Bodonosról, Baromlakáról, Berettyószéplakról érkező zarándokok is részt vettek. Mivel a helyi plébániatemplom kicsinek bizonyult a több száz zarándok számára, sokan a templom előtti térről kapcsolódtak be a rendezvénybe.

A találkozó fórumbeszélgetéssel kezdődött a szent király életéről és örökségéről. A beszélgetések moderátora Mlinarcsik Jan, a nagyváradi vártemplom plébánosa volt, aki elmondta: a szenteknek nincsen nemzetiségük, hiszen a mennyek országában a szeretet nyelvét, Isten nyelvét beszélik. Nagy kiváltság az a tény – tette hozzá –, hogy a szlovák hívek naponta ott vehetnek részt szentmisén, ahol Szent László élt, és ahova eltemették, a nagyváradi vártemplomban.

Az ezt követő szentmise főcelebránsa Böcskei László megyéspüspök volt, aki ragaszkodott hozzá, hogy szlovák nyelven misézzen. Bevezetőjében a főpásztor elmondta, hogy mit is jelent a jubileumi Szent László-év, a templom építésekor felhasznált kövek példájával: amint ezek a kövek – egyesek kisebbek, mások nagyobbak, egyesek kerekebbek, mások oválisabbak – egyben egy templomépületet alkotnak, úgy kell nekünk is egynek lennünk, Krisztus egyetemes Egyházának köveiként.

Kubalak Peter élesdi plébános, a szentmise szónoka beszédében kiemelte, hogy bár Szent Lászlót sokan szerették, élete nem volt mentes a szenvedéstől, száműzetéstől. Példát jelent mindannyiunk számára, hiszen a nehéz pillanatok közepette sem adta fel hitét, ezzel pedig arra ösztönöz minket is ma, hogy erősödjünk hitünkben, soha ne adjuk azt fel.

A szentmise végén Böcskei László ismételten Szent László hitéről beszélt, amely által megerősödhet a mi hitünk is. Ennek a hitnek élő és erős gyökerei vannak, az ebből ágazó fának a gyümölcseit élvezzük. Ragaszkodnunk kell hitünkhöz, meg kell élni, és tanúságot kell tennünk róla ott, ahol élünk – tette hozzá.

Forrás és fotó: Hírek.Várad.org

Magyar Kurír