Halmos Ábel OSB, a Szent Mauríciusz-monostor perjele kérésére Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök Szent Gellért Székesfehérváron őrzött ereklyéjéből leválasztott partikulát ajándékoz a bakonybéli bencés közösségnek. Az ereklyét március 24-én helyezik el a bakonybéli templom új oltárában.

1015. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján Székesfehérváron találkozott előszőr István király és a Velencéből érkezett szerzetes, Gellért. A Napba öltözött Asszonyról tartott ünnepi szentbeszéd oly nagy hatást gyakorolt az uralkodóra, hogy felkérte a szerzetest, legyen fia, Imre hercegnevelője. Gellért hét éven keresztül tanította Imrét, majd Bakonybélben élt remeteként. Ajtony legyőzése után Szent István rábízta a csanádi egyházmegye megszervezését. A király halálát követő trónviszályok idején bátran kiállt az igazságtalanságok ellen. 1046. szeptember 24-én a mai Székesfehérvári Egyházmegye területén, a diósdi Szent Szabina-templomban mutatta be utolsó szentmiséjét, melynek során látomás jövendölte meg számára közeli vértanúságát. A pesti révhez közeledve Vata pogány lázadói lelökték a Kelenhegy szikláiról.

Szent Gellért halála után holttestét ideiglenesen vértanúsága helyéhez közel temették el, majd a csanádi Boldogasszony bencés apátságban helyezték végső nyugalomra. Az ereklyék jelentős részét Nagy Lajos király Velencének ajándékozta. A csanádi templomban maradt ereklyék a Dózsa György-féle lázadás idején, 1514-ben szétszóródtak.

A 19. század közepén magyar egyházi vezetők a szent ereklyéinek visszakerülését szorgalmazták Velencéből. Giuseppe Luigi Trevisanato bíboros, velencei pátriárka 1865. július 19-én adományozta Szent Gellért ereklyéit Scitovszky János prímásnak és Simor János győri püspöknek. Öt évvel később, 1870. augusztus 6-án Simor János – már mint bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek – keresztelési helyszínének, a székesfehérvári székesegyháznak adományozta Gellért jobb sípcsontjának felső darabját.

Shvoy Lajos megyéspüspök az 1938-ban nyílt Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeumban bemutatta az ereklyét. A II. világháború idején biztonsági okokból az ereklyét és tartóját elfalazták.

Az ereklyetartót Spányi Antal megyéspüspök 2014-ben restauráltatta és újra bemutatta az egyházmegyei múzeum kiállításán. A megyéspüspök 2017. szeptember 24-én az ereklye jelenlétében celebrálta az egyházmegye pedagógusai számára a Szent Gellért-napi ünnepi szentmisét.

Idén januárban kezdődött a Szent Mauríciusz-monostor felújítása és turisztikai fejlesztése. Ennek keretében a bakonybéli monostorhoz tartozó épületek – a monostor épületének kivételével – megújulnak, illetve bővülnek a vallási és turisztikai szolgáltatások hatékonyabb ellátása és üzemeltetése céljából. A projekt első üteme keretében megújul a Szent Mauríciusz és vértanútársai templom belső tere; a barokk berendezést restaurálják, zöldenergiás padlófűtést és új padozatot kap, valamint energiatakarékos világítási rendszert alakítanak ki.

Szent Gellért ereklyéjét ünnepélyes keretek között helyezik majd el a templom új oltárában.

Forrás: Székesfehérvári Egyházmegye; Szent Mauríciusz-monostor

Fotó: Székesfehérvári Egyházmegye; Szent Mauríciusz-monostor Facebook-oldala

Magyar Kurír