Spányi Antal megyéspüspök január 30-án a bodajki Segítő Szűz Mária kegytemplomában megnyitotta a Székesfehérvári Egyházmegye második szent kapuját. Az ünnepi szentmise után bemutatták az „Egyházunknak anyja” című könyvet.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Kedves hagyomány Bodajkon, hogy a templomba érkező zarándokok közös oltárkerülést végeznek azzal a szándékkal, hogy imádságban vegyék körül a Segítő Szűz Mária kegyképet. Az egyházmegye papságával koncelebrált ünnepi szentmisében, Spányi Antal püspök az oltárkerülést szolgáló ajtót tárta ki, hogy az irgalmasság szentévének újabb szent kapuja legyen az egyházmegyében.

A szentmisében a megyéspüspök a kegyhely jelentőségét méltatva elmondta: Bodajkot a hagyomány szerint már Szent István és fia, Imre is többször meglátogatták és a mai templom csaknem 300 éve rendkívüli szerepet tölt be a magyar kegyhelyek között. A főpásztor hangsúlyozta, hogy a királyi család nyomdokain sokan jártak ide a megpróbáltatások idején, többek között Prohászka Ottokár püspök vagy Mindszenty József hercegprímás is.

Láthatjuk, hogy Szentatyánk, Ferenc pápa is, hordozva a világ terheit, gondját, a nagy döntések előtt Mária segítségét kéri, Őrá bízza szolgálatát, és fogalmaz meg hálaimát Egyházunk Anyjának közbenjárásáért. Nem véletlen, hogy Mária ünnepén hirdette meg és nyitotta meg az irgalmasság szentévét – emelte ki Mária szerepét az irgalmasság évében a székesfehérvári főpásztor.

A Szentatya azt kérte püspökeitől, hogy mindenfelé a világban nyissanak szent kapukat, hogy az örömtelen, sodródó emberiség újra megtalálja az irgalmas Istent, a szerető Atyát. Így nyílt meg az első szent kapu Szent Imre szülőhelyén, Székesfehérváron, és jutottunk el most Bodajkra – mondta Spányi Antal, majd arról beszélt, hogy a kegyhelyre érkező zarándokok mély lelki élményeket, különleges kegyelmeket átélve tesznek tanúságot ma is az imameghallgatásokról.

A zarándokok magukkal hozzák saját élettörténeteiket, hitüket, örömeiket és nehézségeiket – hangsúlyozta a püspök. – Sokan érkeznek ide istenkereső szívvel, majd hazatérve szívesen emlékeznek az itt töltött időre, és visszavágynak a kegyhelyre.

Mária az a kapu, aki befogadta az Isten Igéjét, és ennek nyomán új élet támadt benne. Ezért kérjük Őt, segítsen bennünket, hogy az irgalmasság testi és lelki cselekedeteit gyakorolva Krisztussal járjuk életünk útját – buzdított szentbeszéde végén a főpásztor.

***

A szentmise után mutatták be a Székesfehérvári Egyházmegye Szűz Mária tiszteletéről szóló, Egyházunknak anyja című kötetet, amelyet Smohay András művészettörténész, az Egyházmegyei Múzeum igazgatója és Szilárdfy Zoltán művészettörténész, paptanár szerkesztettek. A könyv tervezője Fákó Árpád grafikus művész volt.

A meghívott vendégeket, köztük az egyházmegye kegyhelyeinek plébánosait, Bodajk polgármesterét és az egykori egyházmegyés zarándokhely képviselőjét, Esterházy László kanonok, máriaremetei plébánost Spányi Antal püspök köszöntötte a könyvbemutató elején.

Sokan beszélnek ma arról, hogy a zarándokutak reneszánszukat élik. Egyházmegyénkben több olyan különösen is tisztelt kegyhely van, amelyet fontosnak éreztünk újra és újra a hívek figyelmébe ajánlani. Azt gondoltuk, hogy sajátos vonást kell találnunk ezeknek a zarándokhelyeknek, és bár mindenkit hívunk – akár azokat, akik az élet terheit hordozzák, vagy akik a hálaadás lelkületében kelnek útra –, mégis külön áldásban részesítjük Alsószentivánon az időseket, Bodajkon az elsőáldozókat, Ercsiben a jegyeseket, Makkosmárián a szenvedélyek rabságából szabadulókat, Vértessomlón pedig a gyermekeket várókat és hordozókat. Remélem, hogy az Egyházunk anyja című könyvben sokan rátalálnak saját zarándokútjukra, megtalálják ezeknek a kegyhelyeknek az üzenetét – fogalmazott köszöntőjében a püspök.

Az egykori és mai zarándokhelyek élő hagyományait bemutató kötetet Lukács László néprajzkutató méltatta. Rámutatott, hogy a kiadvány kiváló összefoglaló arról, hogy az egyházmegye ősi kegyhelyeit az utóbbi években – korunk kihívásaira válaszolva – új lelkipásztori programmal gazdagította a főpásztor. Ezzel célja a különböző életkorú és társadalmi helyzetű hívek lelki megerősítése, különös tekintettel a napjainkban sok kihívás elé állított családokra.

A bodajki kegyhely kiemelt szerepét hangsúlyozva Lukács László emlékeztetett, hogy Fejér megyében a népszerű bodajki búcsújáróhely kialakulását István király és Imre herceg nevéhez, itteni buzgólkodásához kapcsolják. Székesfehérvár-Felsővárosban ma is emlegetik, hogy István király Fehérvárról tutajjal ment Bodajkra, mert az ő idejében Fehérvár és Bodajk között még mindent mocsár meg víz borított. Bodajkon így mesélte el a mondát az 1931-ben született Takács Mária.

A könyvbemutató külön érdekessége volt, hogy az említett idézet adatközlője jelent volt az eseményen.

Az ünnepi alkalomra meghívott, a bemutatott könyvben is szereplő, Szűz Mária tiszteletére épült templomok és kápolnák plébániai közösségeinek tagjai zsúfolásig megtöltötték a kegytemplomot. A könyvbemutató után a zarándokok átlépték az irgalmasság szent kapuját, hogy kérjék az Úr befogadását, megértését és támogatásra találjanak minden ügyükben a bodajki Segítő Szűzanyánál.

Ez a hely, ahol Mária oltalmát kérik a zarándokok, mostantól Isten megbocsátásának közvetítője is – köszönt el a hívektől Mórocz Tamás bodajki plébános.

Forrás és fotó: Székesfehérvári Egyházmegye

Magyar Kurír