Fiatalok szakértőinek hívnak minket. Nem tudom, hogy szakemberek vagyunk-e, de egy biztos: nekünk, szaléziaknak a DNS-ünkben vannak a fiatalok, attól a pillanattól kezdve, hogy Don Bosco megálmodott minket, egyáltalán gondolt ránk. Az identitásunk annyira kötődik hozzájuk, hogy el sem lehet képzelni egy szalézit fiatalok nélkül.

Már a kezdet kezdete, Don Bosco első „fiai” óta együtt járunk a világ minden tájáról érkező fiatalokkal. Jelenleg 132 országban vagyunk jelen, és mindennap több millió fiatal osztja meg örömeit és reményeit szaléziak ezreivel.

Mivel jelen vagyunk az egész világon, egyre jobban tudatában vagyunk annak, hogy mennyire különösen összetett időszakban élnek a mai fiatalok: egyre nehezebben találják meg helyüket a társadalomban, identitáskrízist élnek át, fenyegetve érzik magukat, magányosak, úgy érzik, becsapták őket a jövőjük iránti várakozásaikban.

A bizonytalanság és a válság kihívások és kérdések elé állítanak bennünket, mert a létezésünk úgy kapcsolódik az övékhez, mint az apáé a gyermekeiéhez; nem lehetünk közömbösek aziránt, ami velük történik. Ahogy Don Bosco olyan jól megfogalmazta: „Értetek tanulok, értetek dolgozom, értetek hajlandó vagyok az életemet adni.”

Úgy érezzük, az igényeik kihívást jelentenek számunkra, és azon tanakodunk, hogyan lehetne jobban szolgálni a fiatalokat, hogyan kísérjük el őket anélkül, hogy hátráltatnánk őket, anélkül, hogy lemaradnánk a fiatalos tempójuk mellett. Éppen ezért teljesen egyetértünk azzal, amit Ferenc pápa megfogalmazott az Egyház számára az ifjúság valóságának kezelésével kapcsolatban, így mi is mindig hiszünk benne, hogy a fiatalok az „új tápláló nedv”, és hogy az ő álmaik a történelem motorjai.

Nevelőkként és lelkipásztorokként számunkra a fiatalok meghallgatása nagyon fontos, és egyedi vonásokkal rendelkezik. A szalézi meghallgatás alapja és kiindulópontja a szeretet („amorevolezza” – szeretetreméltóság), az a szeretet, amely „előítéletek és megalkuvás nélkül hallgat meg, és helyet ad a spontán párbeszédnek”, szívtől szívig.

A meghallgatásnak tehát ebben a szalézi értelmezésben van egy második aspektusa is, amely lényegében kapcsolódik az elsőhöz, és tükröződik minden egyes szalézi belső életében: ez pedig az Isten jelenlétén való elmélkedésnek szentelt idő, amely fiataljaink vágyaiból, elvárásaiból és bizonytalanságaiból indul ki, kérdéseket tesz fel nekünk, és megszólít minket. A fiatalokban mi az isteni szikrát látjuk. „A fiatalok a mi égő csipkebokrunk.” Isten rajtuk keresztül szól hozzánk.

Humberto Maturana filozófus szerint „A szeretet az, ami nevel, a feltétlen szeretet, amely azt érezteti veled: egyedülálló vagy, élettel teli vagy. Az a szeretet, amelyik tudja, hogyan lépjen egy lépést hátra, hogy átadja a helyet a másiknak, hogy ő legyen a főszereplő”.

Mindig olyanok akarunk lenni, mint ahogy Szent Pál írta: „örömötökben szeretnénk közreműködni” (2Kor 1,24).

Forrás és fotó: Szaléziak.hu; Infoans.org

Magyar Kurír