„Szavakban leírhatatlan” – Magyarország élő bizánci művészetéből nyílt kiállítás a Párbeszéd Házában Február 11-én megnyílt a „Szavakban leírhatatlan – Válogatás Magyarország élő bizánci művészetéből” című kiállítás a budapesti Párbeszéd Házában. A kiállítást Terdik Szilveszter művészettörténész nyitotta meg; köszöntőbeszédet mondott Sajgó Szabolcs SJ, a Párbeszéd Háza igazgatója.

KÉPGALÉRIA – klikk  a képre!

A kiállításmegnyitó kezdetén az ELTE Szent Demeter Kamarakórusa adott elő ortodox egyházzenei műveket, majd Sajgó Szabolcs SJ, a Párbeszéd Háza igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket. Felidézte az intézmény tízéves történetét; a tíz évvel ezelőtti töprengést, mi legyen a sorsa a szomorú állapotban lévő épületnek, a meggyalázott templomnak. Most viszont ha szétnézünk, azt látjuk: az Istennel összekötött ember élete mindig meglepetésekkel szolgál – fogalmazott Sajgó Szabolcs.

Tavaly merült föl, hogy bemutassák a Párbeszéd Házában a magyarországi élő bizánci művészetet, a görögkatolikus hagyományt. Sajgó Szabolcs megköszönte Terdik Szilveszternek a kiállítás megrendezését, Seres Tamás kurátornak, a Hajdúdorogi Főegyházmegye gyűjteménye munkatársának az anyag összeválogatását, rendezését, Kocsis Fülöp metropolitának és Orosz Atanáz püspöknek – akik előadást tartanak a kapcsolódó rendezvényeken –, hogy rögtön az ügy mellé álltak.

Terdik Szilveszter művészettörténész, az Iparművészeti Múzeum munkatársa megnyitóbeszédét „a fő- és alcím boncolgatásával” kezdte. Utalt olyan alapvető kérdésekre, mint hogy ha valami szavakban leírhatatlan, attól még képekben lehet-e ábrázolható. Van olyan, ami abban sem – idézte a művészettörténész többek között Aranyszájú Szent János anaforáját: „Te vagy a kifejezhetetlen, kifürkészhetetlen, láthatatlan, felfoghatatlan, örökkévaló és változhatatlan Isten…”

A második parancs tiltja Isten ábrázolását – mégis az Újszövetségben, az Újszövetség hatására Isten láthatóvá, tehát ábrázolhatóvá vált („A Te jóságodnak képe” – mondja Szent Bazil). Jézus Krisztus az igét beöltöztette a testbe, ezáltal a megszentelés lehetőségét az anyagra is kiterjesztette – fogalmazott Terdik Szilveszter –, így a kultuszban is helyet biztosított a képeknek.

A kiállítás alcíme: „Élő bizánci művészet”. A művészek között több keresztény felekezet képviselteti magát; a kiállított tárgyak is változatos műfajúak: láthatunk fatáblákat, freskómásolatokat, textilképeket, bronzikonokat, terrakottaszobrokat. Az alkotók közt vannak hivatásos művészek (festők, szobrászok, grafikusok, restaurátorok, iparművészek) és tehetséges autodidakták.

A képeknek – csakúgy, mint a szövegeknek – sugalmazottaknak kell lenniük, esztétikai szempontok azonban nem szerepelnek az előírásokban. A nyugati kultúrkörben a reneszánszban előtérbe került az alkotó személye, az egyéni invenció, az alkotói szabadság – ebből következően az esztéták az itt látható művekkel nem tudnának mit kezdeni. Az ikonok kultusztárgyak, melyek itt kiállítva voltaképpen ki vannak szakítva valódi környezetükből, valódi kontextusukból – így viszont a templomba nem járók is esélyt kapnak a velük való találkozásra.

Terdik Szilveszter felhívta a figyelmet egy másik kiállításra, amely nem olyan régen nyílt meg a Ludwig Múzeumban: Érmezei Zoltán konceptuális művész életmű-kiállítására. Érmezei „az ige, a szó keresése során valósította meg korpuszszobrait, amelyek az ikontól radikálisan eltérő formáknak tűnnek, mégis nagyon mély hittapasztalatról tanúskodnak” – fogalmazott a művészettörténész –, a kiállító alkotók között is van olyan, akit Érmezei Zoltán művészete indított el az ikonfestés felé.

Végezetül Terdik Szilveszter megköszönte a műtárgyakat kölcsönadóknak, köztük a Hajdúdorogi Főegyházmegye, a Miskolci és a Nyíregyházi Egyházmegye intézményeinek és főpásztorainak, illetve a tihanyi és bakonybéli bencéseknek, magánszemélyeknek és alkotóknak a közreműködést, támogatást. Nacsinák Gergely nyomán úgy fogalmazott: „a szem böjtjét” gyakorolják most a kölcsönadók, akik a kiállítás idejére nélkülözni kénytelenek ikonjaikat.

Végül Sajgó Szabolcs felhívta a figyelmet, hogy előestéjén vagyunk egy ezer éve várt alkalomnak: a katolikus és az ortodox egyházfő találkozójának, hiszen Ferenc pápa február 12-én találkozik Kubában Kirill pátriárkával. Kifejezte örömét, hogy a Párbeszéd Háza ezzel a kiállítással és a kapcsolódó rendezvényekkel hozzájárul Kelet és Nyugat párbeszédéhez.

Fotó: Thaler Tamás

Verestói Nárcisz/Magyar Kurír