A Szegénygondozás régen és ma címmel meghirdetett találkozón a magyar egyházmegyék mellett a Felvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből és Délvidékről érkeztek karitászigazgatók.

A segítő munka és a szeretet nem ismer határokat. Az elmúlt években számos alkalommal szorultunk egymás segítségére – árvizek, természeti katasztrófák idején. Fontos, hogy megerősítsük azokat a szálakat, amelyek a határokon átívelve összekötnek minket, hogy továbbra is segítőkezet, reményt és bátorítást adhassunk a szegénységben, kiáltástalan helyzetben élőknek – hangsúlyozta Écsy Gábor, a Katolikus Karitász országos igazgatója.

A találkozón tizenhat magyarországi egyházmegye karitászvezetői és hat határon túli igazgató vett részt a munkácsi, a nagyváradi, a szatmárnémeti, a gyulafehérvári, a szabadkai és a nagyszombati egyházmegyéből.

A programnak hármas célja volt: együtt ünnepelni a kettős jubileumot a határon túli társszervezetekkel, szakmai konferencia keretében áttekinteni a legfontosabb tevékenységi területeket, valamint elmélyíteni a további együttműködési lehetőségeket.

Szeptember 19-én Jelenits István piarista szerzetes A kereszténység szerepvállalása a szegények szolgálatában címmel tartott előadást. Gondolatait Ámosz próféta könyvéből kiindulva fogalmazta meg – idézte a prófétát, aki a szegényekkel szemben elkövetett szívtelenségről ír.

A szegénységnek méltósága van, amit meg kell becsülni, nem szabad elveszíteni. Úgy kellene gazdagodni, hogy ne veszítsük el a szegénység értékeit – fogalmazott Jelenits atya, majd Kalazanci Szent József példáját említette, aki összegyűjtötte a városi szegény gyerekeket, és tanította őket, hogy a tudásukból éljenek majd meg. A piarista szerzetes hangsúlyozta, a szegénységnek egyéni arca van, és fontos, hogy segítségnyújtásunkkal ne megszégyenítsük a bajba jutottakat, hanem melléjük álljunk.

Ahány szegényen segítünk, annyi élethez jutunk el – hangsúlyozta Jelenits István.

Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár a Katolikus Karitász mai magyar társadalomban betöltött szerepéről és határokon átívelő felelősségéről beszélt. Előadásában kifejtette, a külhoni magyarság megmaradásának elsődleges kérdése, hogy megmarad-e a hit, ezért is fontos és nemzetmentő, hogy a segélyszervezet más Kárpát-medencei országokban is jelen van.

Az államtitkár kitért arra is, hogy a hat szervezetet tömörítő Karitatív Tanács fő feladata ma már a katasztrófahelyzetekre, a koordinálásra való felkészülés, majd méltatta a Karitász árvizeknél, valamint a vörösiszap-katasztrófa során vállalt tevékenysége mellett a migránsválság kezelésében végzett munkáját is.

Ujházy Lóránd atya, a Karitász nemzetközi tanácsadója a bevándorlással kapcsolatos vallási jellegű biztonsági kérdésekről tartott előadásában áttekintette az egyház és a társadalom elvándorláshoz való hozzáállásának elmúlt évszázadokbeli változását.

A Karitász-tanácsadó hangsúlyozta, hogy nem lehet globálisan vizsgálni a kérdést, hiszen az egyes helyi egyházak – részegyházak, nemzeti egyházak – különféle módon tudnak reagálni a változásokra. Magyarország kapcsán kiemelte, hogy tranzitország vagyunk, így más feladatokra kell készülnünk, mint a célországoknak. Ujházy Lóránd szerint a katolikus egyház számára a pasztoráció, a lelkipásztori gondoskodás és a humanitárius segítségnyújtás a legfőbb feladatok.

A találkozón a határon túli szervezetek is ismertették sokrétű tevékenységüket.

A zárónapon Écsy Gábor igazgató bemutatta a Karitász 85 évének történetét, a kezdetektől egészen napjainkig, és kitért a Karitász által ellátott feladatokra is.

Ezután Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök, a Karitász püspök elnöke a szeretetszolgálat alapjairól elmélkedett Karitász a Bibliábancímmel.

Krisztust kell adnunk, Krisztust kell látnunk mindenkiben! – hangsúlyozta a főpásztor. – Sokszor fárasztó, áldozatos munka a szeretetszolgálat, ami érzelmileg is megterhelő. A szegénységet látni megviseli az embert. Mégis örömmel, a Lélek örömével kell végezni a munkát, tudva azt, hogy a felszárított könnyek, a megértő meghallgatás, a készséges szolgálat mind égi kinccsé válnak.

A krisztusi terv azt jelenti, hogy nemcsak megajándékozzuk a másikat, hanem nekünk kell ajándékká válnunk. Építsük Isten országát, a béke és szeretet országát! – zárta beszédét Spányi Antal.

Forrás és fotó: Katolikus Karitász

Magyar Kurír