Csíksomlyó

Csíksomlyó

Csíksomlyó (románul Șumuleu Ciuc, németül Schomlenberg vagy Somlyoer-Berg^[1]) 1959 óta Csíkszereda településrésze Romániában, Hargita megyében. A katolikus vallású székelyek híres Mária-kegyhelye, búcsújáróhelye és szellemi életének több évszázados központja. Minden pünkösdkor itt zajlik a híres csíksomlyói búcsú.

A falu Csíkszereda központjától 3 km-re északkeletre, a Somlyó-patak völgyében települt.

A települést 1335-ben Sumlov néven említik először. 1352-ben már biztosan volt temploma. Az egykori Csíksomlyói gótikus templomot 1442 és 1448 között ferencesek építették a korábbi templom helyén Hunyadi János marosszentimrei győzelmének emlékére, a Sarlós Boldogasszony tiszteletére.

1530-ban és 1649-ben kápolnát építenek hozzá. 1553-ban, 1601-ben, 1661-ben, 1694-ben és 1705-ben ellenséges hadak dúlták fel. A súlyosan megrongált templomot 1802-ben le kellett bontani.

A mai kegytemplomot 1802 és 1824 között építették barokk stílusban, belső berendezésének kialakítása 72 évig tartott. Madonna-szobra a 16. századi fafaragóművészet remeke, 1515 és 1520 között készülhetett, a korabeli Madonna-szobrok közül ez a legnagyobb.

A templom melletti kolostorban 1630-ban már volt középfokú oktatás. A mai kolostorépület 1773 és 1779 között épült, könyvtára számos ősnyomtatványt őriz. 1876-ig Csík-, Gyergyó- és Kászonszék közigazgatási székhelye volt. Csíksomlyóhoz 1850-ben Várdotfalvát, 1941-ben Csobotfalvát csatolták. 1959 óta Csíkszereda északkeleti külvárosa.

LÁTNIVALÓK

A csíksomlyói kegytemplom és rendház

• Csíksomlyói Kegytemplom
• Ferences kolostor
• Nepomuki Szent János-kápolna
• Kájoni János szobor
• Domokos Pál Péter szobor
• Csíkszék egykori székháza
• KALOT-ház
• Jakab Antal Tanulmányi Ház
• Az egykori Római Katolikus Gimnázium 1727-ben épült, a mára fennmaradt emeletes épület 1780-1782 között épült, az iskola falai közt sok híresség tanult 1911-ig, később gyermekotthon működött az épületben.
• Szent Péter és Pál-plébániatemplom

Egyéb látnivalók 

Csíksomlyó kezdetét jelző harangláb

• Csíksomlyói borvízforrás
• Csíksomlyói Barátok fürdője
• Kissomlyó-hegy
  • Jézus-hágója
  • Salvator-kápolna
  • Szenvedő Jézus-kápolna
  • Szent Antal-kápolna^[2]
• Nagysomlyó-hegy

• A Csíksomlyó kezdetét jelző harangláb.

A Kis-Somlyó és a Nagy-Somlyó közötti nyereg, a búcsú helyszíne

Zarándokok tömege a pünkösdi Csíksomlyói búcsún

A magyar szabadságharc idején, 1849-ben, itt nyomtatták a Hadi Lapot és itt készült több forradalmi kiáltvány.

A 17-18. században a nyomda mellett könyvkötő műhely is működött. Itt kötötték be a nyomda termékeit és újították fel a könyvtár egyes köteteit, ugyanakkor külső megrendelésre is dolgoztak. A bőrkötéseket általában vaknyomásos technikával díszítették, de aranyozást is alkalmaztak.

A letűnt századok alatt nagy gonddal, sok fáradsággal a ferences barátok Csíksomlyón több ezer kötetes könyvtárat hoztak létre. A 15. században létesült könyvtár Erdély egyik legértékesebb és leggazdagabb egyházi gyűjteménye volt. A fennmaradt csaknem 120 ősnyomtatvány, a festett pergamenkódexek, a 16-17. századi könyvritkaságok, a számos nagy értékű régi magyar nyomtatvány és a kéziratos kötetek jelentik a gyűjtemény értékét.

Az egykori csíksomlyói ferences könyvtár állományához tartozott a Kájoni Kódex kéziratos gyűjtemény, amely a 17. századi erdélyi zenetörténet fontos forrása.

Az erdélyi középkori katolikus egyházi könyvtárak közül egyedül a csíksomlyói könyvesház élte túl a reformációt. A csíksomlyói ferences könyvtár az 1635-ben létesített mikházi gyűjteménnyel együtt a protestáns fejedelemség idején menedékhelye volt az erdélyi katolikusok és a moldvai csángók könyvörökségének. A székelyföldi könyvkultúránknak ez a ma legrégibb és legjellegzetesebb könyvtári műemléke a Csíki Székely Múzeumban található.

A 16-17. században a kolostor mellett képíró műhely is működött.

A ferences szerzetesek őrködtek a vallás, a hit felett, vigyázták a kereszténységet és a magyarságot, hiszen évszázadokon keresztül ez a két fogalom egyet jelentett

A rendkívülien értékes könyvtár, a könyvnyomtatás, a könyvkötő- és képíró műhely, a Római Katolikus Gimnázium a ferencrendiek kolostorát, Csíksomlyót híres keresztény művelődési központtá tette.