Szent Adalbert

püspök, mártír
Születése	c. 956, Libice nad Cidlinou,[megj 1] Csehország
Halála	997, Lengyelország északi része
Ünnepnapja	április 23.
Minek/kiknek a védőszentje?	Csehországnak; Lengyelországnak; Poroszországnak

Szent Adalbert (más néven Prágai Adalbert, csehül: Svatý Vojtěch, lengyelül: Święty Wojciech) (957 körül – Pomeránia, 997. április 23.) Prága püspöke, Magyarország és Poroszország hittérítője, keresztény mártír. 997-ben hittérítő útján halt mártírhalált a mai Lengyelország északi részén.

Vojtěch feltételezhetően Csehország keleti részén született.Féltestvére Gaudentius, Gniezno érseke volt. Nyolc éven át tanult Magdeburgban. Bérmáláskor vette föl az Adalbert nevet pártfogója, a magdeburgi érsek iránti tiszteletből.

Kovács Mihály (1818-1892): Szent Adalbert (1855)

Szent Adalbert és fivére, Gaudentius emlékműve Libicében

Prágai püspöksége

981-ben tért vissza Prágába, ahol eleinte könnyelmű világi életet élt. 983-ban a haldokló Dietmar prágai püspök lelki vívódásai hatására megtért és vezeklésbe kezdett. II. Boleszláv cseh fejedelem őt jelölte Dietmar utódául és Prága püspöke lett.

Hatalmas volt az egyházmegyéje: északon Sziléziáig, Felső-Lausitzig és az Oderáig, keleten Krakkón túl, a Bug folyóig, nyugaton a bajor és cseh erdőkig, míg délen Magyarországig terjedt. Ez a hatalmas, nem teljes egészében keresztény vallású terület akkoriban a cseh Přemysl család uralkodási területének felelt meg, kiegészítve a valamikori morva püspökség területével. A politikai helyzet 989 után megváltozott, amikor a Piast-dinasztia (I. Mieszko és fia, Vitéz Boleszláv) meghódították Sziléziát és Krakkót és birodalmukat az Odera folyóig kiterjesztették.

Római tartózkodása

Világi környezetének a pogányságban való megmaradása, többnejűsége, a főurak hatalmaskodása, a papok engedetlensége miatt 989-ben püspöki székét elhagyva Rómába ment, ahonnan a XV. János pápa engedélyével szentföldi zarándoklatra indult, de a gaetai görög remete, Szent Nílus hatására visszafordult és öt évig, 994-ig az aventinusi Szent Elek és Bonifác apátságban élt bencés és bazilita szerzetesek között.

Második prágai tevékenysége

994-ben II. Boleszláv és Willigis mainzi érsek visszarendelték Rómából Prágába. A fejedelem öccse és a cseh Radla, korábbi magdeburgi tanulótársa személyesen mentek érte Rómába.

Európai utazásai 

Adalbert ismét összekülönbözött a cseh világiakkal pogány életük és a templomi menedékjog véres megsértése miatt. 995-ben Magyarországon és Ravennán keresztül ismét Rómába ment, vissza az aventinusi monostorba, ahol örömmel fogadták. 

Magyarországon Géza fejedelem udvarában.Géza és Adalbert szövetsége mind külpolitikai, mind egyházpolitikai szempontból jelentős volt. Ezt támasztja alá, hogy Szent István nagylegendája István megkeresztelését is Szent Adalbertnek tulajdonítja, ami valószínűleg nem felel meg a valóságnak, de bizonyítja Szent Adalbert magyarországi munkájának egyháztörténeti jelentőségét.

Ravennában többször is éjszakába nyúló beszélgetéseket folytatott a 17 éves III. Ottó német-római császárral, akire nagy hatást tett vallási fellángolásaival. A mainzi érsek közben sürgette Prágába való visszatérését, ő viszont halogatta ezt, ekkor már inkább a vértanúságra vágyott. Előbb Franciaországban látogatott meg szent helyeket, majd Mainzban az érsek és a császár elé járult, innen Szásziországba ment.

A Sziléziáért dúló küzdelemben Adalbert kompromisszumot kötött a Piast dinasztiával. Minthogy mindez a csehek érdekeit sértette, II. Boleszláv cseh fejedelem Adalbert családja ellen fordult és 995-ben megtámadta a püspök székhelyét, Libicét és megölette az ott tartózkodó négy Slavník-fiút családjukkal együtt, kiirtva a püspök egész rokonságát, végleg leszámolva a rivális cseh dinasztiával.

Lengyelországi tevékenysége 

Adalbert ezután nem térhetett vissza Szászországból Prágába, hanem Bátor Boleszló lengyel fejedelem udvarába ment. Meglapította a meseritzi apátságot, amelynek apátjául Anasztáz-Asztrikot, későbbi esztergomi majd kalocsai érseket tette meg. Magyarországra írt Radlának, hogy szökjön meg, Sarolt fejedelemasszonynak pedig, hogy engedje el őt. Radla-Sebestyén azonban inkább a magyar udvarban maradt, ahol szerették őt és később esztergomi érsekké tették.

Halála 

997-ben Boleszló fejedelem Adalbertet és egyetlen életben maradt öccsét, Radim-Gaudentiust a pogány poroszok térítésére küldte, ahol vértanúhalált szenvedtek a Visztula torkolata vidékén. Testét Boleszláv nagy pénzen visszaváltotta, s ezzel elindította Szent Adalbert kultuszát.

Emlékezete

Adalbert célja, hogy egyházat alapítson a frissen megtértek számára, halála után vált valósággá. Ottó német-római császár már 997-ben apátságot alapított Aachenben a vértanú tiszteletére. 1000-ben került sor Gnieznoban érsekség alapítására. A vértanú sírját ekkor III. Ottó német-római császár is meglátogatta és lándzsát adományozott Vitéz Boleszlávnak, aki akkor fejedelem volt. Vitás, vajon ez a hűbéri alárendelést is jelentette-e a lengyel uralkodó irányában. Szent Adalbert tevékenységéhez a későbbiekben számos legenda fűződött. Annyi azonban bizonyos: az ő tevékenységének is köszönhető, hogy az ezredforduló táján létrejött a keresztény Magyarország és Lengyelország, míg a konfliktus vesztesei a csehek lettek.

Ünnepe a katolikus liturgiában április 23.

Az esztergomi főszékesegyház, teljes nevén a Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Prímási Főszékesegyház az ő nevét viseli, illetve a katedrális tövében felépült papnevelde épülete is a Szent Adalbert Központ nevet kapta.

1992 végén a kőbányai Lengyel Templom közössége megalapította a Magyarországi Lengyel Katolikusok Szent Adalbert Egyesülete nevű szervezetet, mely kulturális és karitatív tevékenységet végez.^[12]

2001. december 30-án Paskai László bíboros alapított Szent Adalbert nevét viselő kitüntetést, a Szent Adalbert-díjat.

Rábén (Délvidék) a 2005-ben épült templom Szent Adalbert nevét viseli.

Képgaléria