Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Április 26-án, vasárnap a lengyelországi érseki székhelyen, Gnieznóban Erdő Péter bíboros volt a Szent Adalbert emlékére tartott ünnepi szentmise főcelebránsa és szónoka – tájékoztat a Gnieznói Főegyházmegye honlapja.
Az érseki székhelyen tartott ünnepi szentmise homíliájában a bíboros
emlékeztetett, napjainkban szép számmal élnek olyanok, akik azt várják,
hogy valamennyi vallás hívei tökéletes harmóniában, bármiféle különbség
nélkül hirdessék ugyanazt a meggyőződést, amelyet a közvélemény teljes
mértékben elfogad. Ha ez bekövetkezne, az egyes közösségek minden nemes
törekvésük dacára elveszítenék önazonosságukat. A keresztények sohasem
feledkezhetnek meg arról, hogy bár ebben a világban élnek, ám nem ehhez a
világhoz tartoznak, és az ő valódi mércéjük Jézus Krisztus személye.
„Az
egyháznak kötelessége egyértelműen felmutatni a Krisztustól kapott
örökséget, és ez a mai bonyolult világunkban is érvényes” – hangsúlyozta
Erdő Péter.
„Körülöttünk új jelenségek hódítanak: például a
házasság és a család intézményébe vetett bizalom egyre általánosabb
hiánya, vagy például a kilátástalan szomorúságba vezető individualizmus,
melyet oly nyíltan kritizált Ferenc pápa az Európa Tanácsnál tett
látogatásakor mondott beszédében. Ám nekünk eme új jelenségekkel szemben
is félelem nélkül kell hirdetnünk Krisztus Örömhírét, s kiváltképpen az
Ő komoly erőfeszítést igénylő, ám magával ragadó tanítását a
házasságról. Éppen úgy, ahogy azt a maga karizmatikus módján Szent II.
János Pál pápa is tette, éppen ezért jogosan nevezték őt »a családok
pápájának«” – fejtette ki a bíboros, emlékeztetve, hogy a
vallásszabadságról szóló tanításában már a II. vatikáni zsinat is
kinyilvánította, hogy a világi hatalom nem kényszerítheti polgárait
bármely tételes vallás elfogadására. Nem azért, mintha a hit kérdésében
nem létezne objektív igazság, éppen ellenkezőleg.
„Ez
az igazság létezik, bár az Úristen akarata az, hogy minden ember képes
legyen szabadon megtalálni és elfogadni ezt az igazságot, emberi
méltóságának megfelelően. A hívő emberek magatartásának a tolerancián,
az együttműködésen és az igazságba vetett őszinte meggyőződésen kell
alapulnia” – hangsúlyozta Erdő Péter. Hangot adott őszinte örömének is,
hogy jelen lehet Gnieznóban. Úgy fogalmazott: az egymással szomszédos
országok püspökeinek találkozója a hitbéli szolidaritás különlegesen
beszédes megnyilvánulása.
A
Szent Adalbert ereklyéit kísérő körmenetet, amely Gniezno történelmi
városmagjában haladt, Erdő Péter bíboros vezette. A menet érintette a
város ama pontjait, amelyek történelmi összefüggésben állnak I. (Bátor)
Boleszláv lengyel király 990 évvel ezelőtti megkoronázásával.
Az
ünnepség alkalmából több mint negyven lengyel és külföldi egyházi
vezető érkezett Gnieznóba. Erdő Péter mellett jelen volt többek között
Dominik Duka cseh prímás; Sigitas Tamkevičius litván érsek; Mieczysław
Mokrzycki lvivi (lembergi) érsek; a gnieznói érsekség területéről
származó Tomasz Peta asztanai (Kazahsztán) érsek; Gerhard Feige
magdeburgi püspök; a wrocławi egyházmegye nyugalmazott érseke, Henryk
Gulbinowicz bíboros; Kazimierz Nycz varsói bíboros; a Lengyel Püspöki
Konferencia elnöke, Stanisław Gądecki érsek és Lengyelország apostoli
nunciusa, Celestino Migliore. Az ünnepségen szintén részt vettek a
különböző szerzetesrendek legfőbb elöljárói és tartományfőnökei, számos
szerzetes, az ifjúsági szervezetek képviselői, állami és önkormányzati
tisztségviselők, egyetemisták és főiskolások, a fegyveres testületek
tagjai, a megszentelt élet különböző formáit választott világiak és
jelentős számú zarándok.
Gniezno
a lengyel egyház és államiság bölcsője, Közép-Európa apostola és
védőszentje, Szent Adalbert szellemi örökségének őrzője. Adalbert teste
997 áprilisában – a pogány poroszoktól elszenvedett vértanúságot
követően – ebben a városban talált végső nyughelyet.
A szent sírhelye fölött 1000-ben megrendezett találkozó nyomán,
melynek fő résztvevői III. Ottó német-római császár és Vitéz Boleszláv
lengyel fejedelem voltak, megalakult az első lengyel egyházmegye (a
gnieznói érsekség ordináriusa mind a mai napig a lengyel egyház
prímása), majd a fejedelem helyszínen történt megkoronázását (1025)
követően Gniezno központtal létrejött a független Lengyelország.
Szent Adalbert az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye védőszentje.
A Budapesttől északra mintegy kilencszáz kilométerre fekvő város – amolyan „lengyel Esztergom” – szívében álló székesegyház baldachinos főoltárára emelve tisztelik Szent Adalbert földi maradványait.
A helyszín nekünk, magyaroknak nemcsak a nagy szent kapcsán értékes: az egykori klarissza templomban és kolostorban (ma ferences templom) őrzik az alapító, Árpád-házi Boldog Jolán (†1298) földi maradványait, aki IV. Béla magyar király lánya, így Szent Kinga és Szent Margit testvére volt (1256-ban a kaliszi és gnieznói herceg felesége lett, majd annak halála után Szent Kingához társulva, minden vagyonát szétosztva, tizenkét évig klarissza apáca volt).
Fordította: Zsille Gábor
Fotó: Gnieznói Főegyházmegye
Magyar Kurír
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!