† 316 halt meg.

Eredetileg orvoslással foglalkozott nevéhez sok csodás beteggyógyítás fűződik.

Szentünk örmény születésű volt, és olyan példamutató keresztény életet élt, hogy Szebaszte hívő népe püspökké választotta. Balázs erre a Szentlélek indítását követve visszavonult egy magányos hegyi barlangba, jóllehet tette nem éppen egyezett a kor püspök-eszményével. Innen vezette imádkozva, tanácsokat osztva és gyógyítva a rábízott közösséget. Vadállatok őrizték, háziállatok módjára engedelmeskedve neki.

Sajnos azonban nemcsak a keresztények ismerték a barlanghoz vezető utat, hanem Agricola helytartó poroszlói is, aki 316 táján még folytatta Szebasztéban azt a keresztényüldözést, amelyet korábban még Licinius császár rendelt el. Az oroszlánokból, tigrisekből, medvékből és farkasokból álló derék testőrség nem tudott segíteni a remete püspökön, mert ő ellenállás nélkül engedte, hogy elfogják és Agricola bírói széke elé hurcolják.

Mivel Balázst nem tudták hittagadásra kényszeríteni, a szokásos megkorbácsolás után siralomházba került. Mint előbb barlangjában, a börtönben is sok segítséget kérő ember kereste föl. Rabságában sok-sok csodát tett, amelyekről a legendája beszél.

A szent csodáiból nem hiányzik annak a magatartásnak a megnyilvánulása sem, amelyet humornak vagy paraszti huncutságnak lehetne nevezni. A helytartó először vízbefojtás általi halálra ítélte, de ezt túlélte.
A bölcs csodatévő akkor a következőt tette: a partra érve rövid áldást adott a számára halált jelentő tóra, aztán a vízen járva a tó közepéig sétált. Ott megfordult, és barátságosan fölszólította bíráit, hogy saját isteneikbe vetett hitük bizonyságául kövessék őt a vízen járva. Hatvanöt férfi elfogadta a kihívást, és mind a vízbe fulladt. Végül Balázs püspököt lefejezték.

Elterjedt ereklyéinek kultusza. Így hamarosan föltűnnek Szent Balázs maradványai Tarantóban, St. Blasienben, Mainzban, Trierben, Lübeckben, Párizsban és Raguzában, ahol a város védőszentjévé is lett.
Számos templomot szenteltek neki Konstantinápolyban és Rómában egyaránt.

A tizennégy segítőszent közé sorolták. A Balázs-legenda első, a 9. századból származó képi ábrázolása a római Szent Kelemen bazilika altemplomában található. Egyes jeleneteket ábrázol a Paderbornban lévő abdinghfi hordozható oltár az 1100 körüli időkből.

Szent Balázs püspök legendái:

Egy napon rémült anya sietett hozzá, mert fia egy torkán akadt halszálkától fuldokolt. A szent megáldotta a fiút (egy másik változat szerint eltávolította a szálkát) és így megmentette a haláltól.
Egy másik alkalommal, amikor a bíró elől visszakísérték cellájába, úgy segített egy asszonyon, hogy visszaadta sertését, amelyet farkas rabolt el. Az asszony hálából ajándékot hozott neki, húst, kenyeret és gyertyát. Balázs nem maradt adós: a gyertya-fölajánlás évenkénti megismétlését különleges áldásával kötötte össze.

Régi Hagyomány: Balázs napján 10-12 éves gyermekek fehérbe öltöztek, fejükön koronaszerű papírcsákót viseltek, a Balázs püspököt megszemélyesítő gyermeknek püspöksüvege volt. A játékban tízen szerepeltek: az elöljáró, a püspök, a generális, a kapitány, az orvos, a zászlótartó, a kiskatona, az őrmester, a káplár és a paraszt. A játék Szent Balázs dicséretével és az ajándék megköszönésével fejeződött be.

SZENTBALÁZS

 

 

Szentbalázs Kaposvártól (14 km) délkeletre fekszik Somogy megyében, a Zselicben. Megközelíthető a 66-os főúton.

Először 1332-ben említi oklevél, Sanctus Blasius néven, mai névalakjában a XIV. századtól szerepel a község az okiratokban. Később a Szerdahelyi, a Derssfy ill. az Eszterházy család földesurainak birtoka volt. A XVII. század elején a falu jelenlegi helyétől 1 km-re terült el, s csupán 14 család lakott itt.

 

1770 környékén indult meg a nagyobb mértékű betelepítés, ugyanekkor épült fel a római katolikus templom is. A XX. század elején Szentbalázsnak 421 lakosa és 70 lakóháza volt. A település évente két országos vásárnak adott színhelyet, létrejött a hitelszövetkezete.

 

Az 1930-as években felépült az orvoslakás és a kultúrház, valamint új iskolával bővült a község.

 

1940-ben saját fúvószenekara volt a településnek. A második világháború után 187 holdnyi földet osztottak szét a lakosok között, 1946-ban kiépült az eletromos hálózat.

 

1947-ben földműves szövetkezet alakult, 1952-ben létrejött a termelőszövetkezet is.

 

A lakosság összefogásának köszönhetően az 1960-as években kiépítették a járdát, s új egyemeletes, öt tantermes általános iskola került átadásra, melyhez egy pedagóguslakást is felhúztak. Ez kiegészült egy 40 személyes kollégiummal, amely a környező településekről ideérkező gyermekeket szállásolta el hétköznapokon.

 

 

Fontos szerepe volt a helyi gazdasági életben a Surján Völgye Termelőszövetkezetnek, melyből részvénytársaság lett a rendszerváltáskor, később pedig kft-ként működött tovább. Az ő munkájuknak köszönhetően épület fel a Makovecz Imre által tervezett magyar pavilon az 1992-es sevillai világkiállításra.

 

Szentbalázson körjegyzőség működik, iskoláját hét falu tartja fenn. 1994-ben sportcsarnok épült, mely a kikapcsolódást és sportolást szolgálja.

 

Nevezetességei:

- 1770-ben épült római katolikus templom.

- Erdélyből származó lélekharang

 

- Hét ágú tölgyfa

- Több műemlék épület

 

Testvértelepülések:

- Románia Kisjenő, Erdély, Románia

- Románia Nagyernye, Erdély, Románia