Államalapító Szent István király ünnepén – hagyományos módon – az új kenyér megáldásával vette kezdetét az ünnepi szentmise.

A főpásztor homíliájában rámutatott: Szent István király Intelmei kiterjednek az élet legtöbb területeire, ezért augusztus 20-án már évek óta ezekről elmélkedik. Az Intelmek valójában buzdítások, tanácsok, amelyekkel az volt a király célja, hogy fiát, Imre herceget felkészítse az uralkodásra. Egy részük isteni parancs, a többi pedig személyes jó tanács, amelyek nem kényszeríteni, sokkal inkább meggyőzni akarnak.

Az egri érsek ezután az Intelmek imádságról szóló részéről elmélkedett. Kiemelte: az ima segített Szent Istvánnak is abban is, hogy megtalálja helyét a világban, és hogy helyet találjon népének is itt, Európa közepén.

Hányszor és hányszor vihette népe gondjait imádságaiban a mi Urunk Jézus Krisztus elé! Milyen sokszor fordulhatott a Boldogságos Szűz Máriához is, akivel olyan bizalmas anya-gyermek viszonyt ápolt, hogy amikor országa jövőjéről kellett gondoskodnia, azt őrá bízta – fogalmazott Ternyák Csaba.

A mindennapi imádság gyakorlatához szorosan kapcsolódik a vasárnapi templomba járás, az Istennel és a benne hívő emberekkel való találkozás élménye. Aki ezt nem tartja fontosnak, annak életében átveszi valami más a helyét és észrevétlenül belesodródhat abba, hogy egyre ritkábban imádkozik, egyre ritkábban jár templomba és egy idő után teljesen el is hagyja azt – hangsúlyozta a főpásztor. – Ezt végül az Istennel való kapcsolata is megsínyli, elmagányosodik és akár a hite is veszélybe kerülhet. Ha mi nem parancsolunk a vágyainknak, akkor rövidesen a vágyaink parancsolnak nekünk. Amit ugyanis nem gyakorlunk, az nem fontos, az nem szerves része az életünknek. Az imádság és a templomba járás is tudatos választás és döntés következménye, hiszen fegyelmezettséget, olykor áldozatot is követel.

Ternyák Csaba kiemelte, Szent István király olyan hitre vezette el őseinket, amely még életünk legnagyobb kihívásaiban, a szenvedésben és a halálban is erőforrást kínál. Sőt, Isten még a bűnt is képes saját terveibe beilleszteni. Ezért a húsvéti öröménekben „boldog vétek”-ről éneklünk, amely Jézus Krisztusban ilyen nagy Megváltóra lett érdemes.

Sokan egyéni életükben is megtapasztalták, hogy régi botlásaik és bűneik később ugródeszkává váltak a megtérés felé. Jézus Krisztus evangéliuma ma is azt üzeni a világnak: nincs véglegesen elrontott élet, mindig van lehetőség újrakezdésre – mondta az érsek.

A szentmise végén a megáldott kenyeret szétosztották a hívek között. Ezt követően az érseki palota díszudvarán a főpásztor megáldotta Szent István király szobrát. A szobor Kovács Jenő szobrászművész alkotása. Szintén az ő műve a díszudvarban található Szent Erzsébet-szobor is.

Szent Erzsébet az Egri Főegyházmegye területén, Sárospatakon született, Szent István király pedig az egyházmegye alapítója volt.

Forrás és fotó: Egri Főegyházmegye

Magyar Kurír