Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök augusztus 20-án, Szent István király ünnepén a debreceni virágkarnevált megnyitó ökumenikus kenyérmegáldás ünnepélyes pillanatai után a Szent Anna-székesegyházban mutatott be szentmisét.

„Vessétek le a régi embert szokásaival együtt, és öltsétek föl az újat, aki állandóan megújul Teremtőjének képmására a teljes megismerésig” (Kol 3,9–10). Szent Pál üzenetét idézve a főpásztor homíliájában kifejtette: az új ember, aki Istenhez hasonló, az igazsághoz szabja a tetteit, és valóban szent teremtmény. Erre tanít bennünket Szent István. A király abban az időben a környező országokkal – akikkel addig harcban álltunk –, békét teremtett. A szomszédos népek úgy imádkoztak: „A magyarok nyilaitól ments meg, Urunk, minket!” Szent István tudta, hogy a keresztény egyházhoz kell csatlakoznunk, de nem elég nagy léptékben békét kötni. A szív békéjét is meg kell teremteni, amely belül kezdődik, és az embertársainkkal is ki kell békülnünk.

A béke az emberekkel, embertársainkkal, szűkebb körünkkel, családtagjainkkal nagyon sokszor átsegít a nehézségeken. Ha megbékélünk egymással, szeretetben közeledünk egymáshoz, akkor tudunk előrejutni, a problémáinkat megoldani. Szent István erre tanít bennünket, amit ő maga is Krisztustól tanult – tette hozzá Palánki Ferenc.

A teljes tudósítás ITT olvasható.

* * *

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek mutatott be szentmisét augusztus 20-án Budapesten, a Szent István-bazilika előtt, majd vezette a Szent Jobb-körmenetet. A szentmise szónoka idén Stanisław Gądecki poznańi érsek, a lengyel püspöki konferencia elnöke volt.

Szentbeszédében a lengyel főpásztor kiemelte, hogy szent politikusokra van szükségünk, Szent István mércéje szerinti politikusokra. Olyanokra, akik tudják, hogy az Egyház küldetése a hívek lelki igényeinek szolgálata, egy politikai közösségnek pedig mindannak a szolgálatában kell állnia, ami a közjót szolgálja. Olyan politikusokra, akik hűek maradnak a természetes értékekhez, tiszteletben tartva az e világi dolgok jogos autonómiáját. Akik hűek maradnak a természetfeletti értékekhez, feladatukat az evangélium szellemében teljesítik.

A Szent Jobb-körmenetről szóló cikkünk, mely a prédikáció teljes szövegét tartalmazza, ITTtalálható.

* * *

Győri Egyházmegye

Veres András győri megyéspüspök augusztus 20-án, Szent István király és az államalapítás ünnepe alkalmából szentmisét mutatott be a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban.

A főpásztor szentbeszédében kiemelte, hogy István király számára a hit maga az élet volt. Nem világnézet, nem egy ideológia, hanem egy életforma. Ezt várta másoktól is, ezt szándékozta elérni, hogy minden magyar életformaként élje a keresztény hitet.

Az Egyháznak az idők végezetéig feladata a Krisztustól való küldetése: hirdetni az evangéliumot, átitatni a közgondolkodást a keresztény értékrenddel, hisz hívőnek, hitetlennek egyaránt erkölcsi tartást, tisztességet tud adni. A vallásos élet felvirágzása a családi élet, a munka, az erkölcs, a társadalom megerősödését vonná maga után. Ezért kiált fel Csanád Béla, a pap költő is versében: „Támadj fel újra bennünk, Krisztusunk, / kinek országát százszor megtagadták!” (Csanád Béla: Hol vagy, István király?)

Mi, hívő emberek soha nem alkudhatunk meg a gonosszal, minden önmagával meghasonult ország elpusztul. Krisztus szelídségével és határozottságával emeljük fel szavunkat minden olyan dolog ellen, amely a krisztusi értékrenddel ellentétes! Őrizni kell az értéket, különben könnyen lehet, hogy az elkövetkező nemzedék már nem talál kapaszkodót, amikor már minden mindegy lesz, amikor már Krisztust és az ő evangéliumát nem ismerik.

A teljes tudósítás ITT olvasható.

* * *

Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye

A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye védőszentjének ünnepén Bábel Balázs érsek mutatott be szentmisét. A főpásztor homíliájában az okos és a bölcs ember fogalmáról elmélkedett. Az okos és a bölcs ember nagyon hasonlít egymásra, de van köztük különbség. Okos az, aki átlagon felüli értelmi képességekkel rendelkezik. Bölcs az, aki tapasztalt, megfontolt ítéleteiben, előrelátó, és tettei hosszú távúak. Szent István királyra mindkettő igaz volt.

Szent István király továbbá jól tudta, hogy a politika nem tiszta mesterség. Azt is tudta, hogy a keresztény szellemnek kell bearanyoznia a politikát, és nem fordítva, hogy a kereszténységet mérgezze meg a politika. Annak idején a kiegyezéskor Deák Ferencet a haza bölcsének nevezték, aki látta, hogy az akkori helyzet abban a formában tovább nem fenntartható. Megtörtént a kiegyezés, mely csodálatos eredményeket hozott, de mindössze ötven évre. Szent István műve ezer éve fennáll, hiszen benne élt a felülről jövő bölcsesség is. Az igazi bölcsesség a dolgok legmagasabb szempontból való megítélése. A legmagasabb szempont az Istené. Ha nincs üdvösség és örök élet, akkor minden földi tettünk kudarcot vallott. Szent István úgy élte meg a napjait, mintha Isten ítélőszéke előtt állna. Így vált igaz emberré számunkra egyénileg, családjában és államában. Műve kiállta az idők viharait.

* * *

Kaposvári Egyházmegye

Augusztus 20-án délelőtt megemlékeztek az államalapító uralkodóról a kaposvári Kossuth téren is. Az ünnepségen Varga László megyéspüspök szentelte meg az új kenyeret, hálát adva az emberek munkájáért és a mindennapi betevőért. A katonai tiszteletadással és zászlófelvonással kezdődő ünnepséget szentmise zárta, melyet a főpásztor a kaposváriakért ajánlott fel.

„Rendkívül fontos közösségeket építenünk – fogalmazott a főpásztor. – A közösségépítésnek két fontos alapja van: az egyik a hit, a másik a szeretet. Hit nélkül, bizalom nélkül nem lehet közösséget építeni. Ha nem bízunk egymásban, ha nem hiszünk önmagunkban és a másikban, nem lesznek közösségeink. A közösség az, ahol kibontakozhat az egyén, megerősödhet a személy méltósága, tisztelete, s a közösség az, amely értékeket és értékrendet tud képviselni és továbbadni.

A közösségek építése megerősít mindent. Nemcsak az Egyházat, hanem a társadalmat is. Ehhez azonban ki kell lépnünk az individualista, énközpontú gondolkodásból. Fel kell fedezni, hogy mily fontos a másik, s építeni kell a bizalom hídjait, a kapcsolatokat, meg kell nyitni a szívünket, az ajtónkat mások előtt, s a kizárás helyett be kell fogadnunk egymást s mást.”

A teljes tudósítás ITT olvasható.

A teljes szentbeszéd meghallgatható ITT.

* * *

Székesfehérvári Egyházmegye

Szent István király ünnepén a város papságával együtt celebrált szentmisét a Szent Korona hiteles másolatának és első uralkodónk fejereklyéjének jelenlétében Spányi Antal megyéspüspök a székesfehérvári Szent Imre-templomban. A szentmise után a főpásztor megáldotta az új kenyeret mint a családi jólét és a jövő jelképét, majd Isten áldását kérte valamennyi magyar család kenyerére és életére.

Spányi Antal püspök szentbeszédében kiemelte: „Az ünnep nem emlékezés, hanem tanulás. Az ünnep nem visszagondolás, hanem követés. Adja az Úr, hogy ezt mélyen megértve, méltó módon tudjuk ünnepelni első szent királyunkat.” Hozzátette: „Szent István ünnepén a sziklára épített ház evangéliumi képét állítja elénk az Egyház, mert minden bizonnyal Szent István király szeme előtt is ez lebegett, amikor megalapította azt a keresztény magyar államot, amely annyi veszélynek volt kitéve, annyi szörnyűséget átvészelt, amely mindezzel dacolva megmaradt, megőrizte igazságát.”

Szent István minderről élete példájával és családja életének példája által is tanúságot tett. Van mit tanulnunk tőle – mutatott rá Spányi Antal. A megyéspüspök szerint a meggyőződésünket nem hallgathatjuk el. „Legalább próbáljuk meg az igazságot megmutatni. Fontos, hogy példát mutassunk, hogy kiálljunk.”

A teljes tudósítás ITT olvasható.

* * *

Szombathelyi Egyházmegye

Székely János megyéspüspök mutatott be szentmisét augusztus 20-án, Szent István király ünnepén Szombathelyen.

Szentbeszédében a főpásztor kitért rá: hazánknak ma is szüksége lenne olyan emberekre, mint István király, akik felelősségtudatból, nagylelkűségből cselekednek az országért, és így mindannyiunkért. István király elvezette Krisztus népét és ő maga is példamutató keresztény életet élt: mindennap szentmisén vett részt, támogatta a rászorulókat. A megyéspüspök kiemelte: fontos lenne összefogni és együtt cselekedni a hazáért, tenni felemelkedéséért. Ez a mai nemzedék feladata, hangsúlyozta Székely János.

Székely János szentbeszédét meghallgathatják ITT.

A szertartás végén Székely János megáldotta az új kenyeret, hálát mondva Istennek a termésért, a mindennapi kenyérért.

Forrás: Szabó Dávid/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye; Esztergom-Budapesti Főegyházmegye; Győri Egyházmegye Sajtóirodája; Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye; Kaposvári Egyházmegye; Székesfehérvár.hu/Székesfehérvári Egyházmegye; Szombathelyi Egyházmegye

Fotó: Koszticsák Szilárd; Szabó Dávid; Ács Tamás; Koprivanacz Kristóf; Kling Márk; Berta Gábor; Szombathelyi Egyházmegye

Magyar Kurír