ZARÁNDOKLAT - Élő egyház

ZARÁNDOKLAT - Élő egyház hírei

SZENT JULIANNA - Aki szívén viselte az Eucharisztiát

Egy nevezetes eucharisztikus csoda, a ma ünnepelt Falconieri Szent Juliannával éppen ezen a napon történt 1341-ben.

network.hu

Firenzében született előkelő családban. Apja fiatalabb éveiben könnyelmű életet folytatott. Az öregkor küszöbén azonban magábaszállt. Testvérének, boldog Falconieri Eleknek, a szervita rend egyik alapítójának figyelmezetetései is segítették a megtérésben.

Rómába ment, meggyónt IV. Orbán pápának. Megtérését komolyan vette és Firenzében hatalmas templomot építtetett a Boldogságos Szűz tiszteletére. Házassága eddig gyermektelen volt, most öregkorára megszületett leánya, Julianna. Nagybátyja Falconieri Elek azt mondta róla, hogy édesanyja nem is leányt, hanem angyalt hozott a világra.

Tizenöt éves korában lemondott örökségéről és Benizzi Szent Fülöp kezéből elsőnek vette fel a "köpenyesek" (mantelláták), a szerviták harmadrendjének ruháját. Haláláig szüleinek házában élt állandó böjtben és szigorú önmegtagadásban. Emiatt súlyos gyomorbajban szenvedett és halála közeledtével az Oltáriszentséget sem tudta magához venni. Kérte tehát lelkiatyját, hogy hozza be a szobájába. Ha már nem tudja magához venni, kérte terítsenek a keblére egy korporálét s tegyék oda a szentostyát. Ezt is megtették. Ekkor történt az ostya-csoda, amelyet az Egyház imádsága és a breviárium említenek: a szentostya eltűnt, ő pedig mosolygó arccal elszenderült. Holttestén, szíve fölött bevésődve ott látták a szentostya lenyomatát, rajta a kereszttel.

Pier Leone Ghezzi: Szent Julianna megkapja a harmadrend szabályzatát, 1725 körül (Róma, S. Marcello al Corso)

Benizzi Szent Fülöpnek Falconieri Szent Juliannának adott tanácsai:

A harmadrendiek tartsák folyton szem előtt, hogy az ő hivatásuk e világon a küzdés és az ő saját rossz hajlamaik legyőzése.
Hogy magukat a fájdalmas Anyához hasonlóvá tegyék, becsüljék a fájdalmat többre az örömnél, a világi szórakozások Isten szolgálatával nem egyeztethetők össze.
Családjuk körében szeretettel működjenek és a gyakran zavart okozó fölösleges aggodalmaktól tartózkodjanak.
Ájtatosságaik végzését hozzák összhangba a család békéjével, mert Istennek szolgálata - a bűnt kivéve - mindennel összeegyeztethető, a rendes kötelességek teljesítését pedig sohasem akadályozza.
A világ gyakran gúnyolja az ájtatos, visszavonult lelkeket: de ők ne törődjenek azzal és jusson eszükbe mindig az Apostol szava:
"Ha én az embereknek óhajtanék tetszeni, nem lennék Krisztus szolgája."
Iparkodjanak mindig hasznosan foglalkozni, mert a tétlenségből sok rossz fakad s az üres szív gyakran világi hiúságokkal telik meg.
Szomorúságaikban forduljanak Istenhez s a szomorúak vigasztalójához, a fájdalmas Szűzanyához, nem pedig a gyarló teremtményekhez.
Kerüljék a világ nagyrabecsülését, de az ájtatosság örve alatt sohasem vessék meg embertársaikat.
(forrás: A szerviták világi harmadrendjének kézikönyve, Budapest 1943.)

Ó Isten dicső szent szüze, Szent Julianna, ki mennyei Jegyesed szerelmétől lángolva a földi vágyaknak erős lélekkel ellenálltál, nyerd meg nekünk isteni Jegyesedtől azt a kegyelmet, hogy végső halálküzdelmünkben hatalmas Urunkat, Jézus Krisztust az Oltáriszentségben magunkhoz vehessük és Őt a mennyei hazában örökkétartó örömök közt szemlélhessük. Ámen.

Bejegyezte: Romualda dátum: 15:50

Címkék: szentek élete

Egy nevezetes eucharisztikus csoda, a ma ünnepelt Falconieri Szent Juliannával éppen ezen a napon történt 1341-ben.

Firenzében született előkelő családban. Apja fiatalabb éveiben könnyelmű életet folytatott. Az öregkor küszöbén azonban magábaszállt. Testvérének, boldog Falconieri Eleknek, a szervita rend egyik alapítójának figyelmezetetései is segítették a megtérésben. Rómába ment, meggyónt IV. Orbán pápának. Megtérését komolyan vette és Firenzében hatalmas templomot építtetett a Boldogságos Szűz tiszteletére. Házassága eddig gyermektelen volt, most öregkorára megszületett leánya, Julianna. Nagybátyja Falconieri Elek azt mondta róla, hogy édesanyja nem is leányt, hanem angyalt hozott a világra.

Tizenöt éves korában lemondott örökségéről és Benizzi Szent Fülöp kezéből elsőnek vette fel a "köpenyesek" (mantelláták), a szerviták harmadrendjének ruháját. Haláláig szüleinek házában élt állandó böjtben és szigorú önmegtagadásban. Emiatt súlyos gyomorbajban szenvedett és halála közeledtével az Oltáriszentséget sem tudta magához venni. Kérte tehát lelkiatyját, hogy hozza be a szobájába. Ha már nem tudja magához venni, kérte terítsenek a keblére egy korporálét s tegyék oda a szentostyát. Ezt is megtették. Ekkor történt az ostya-csoda, amelyet az Egyház imádsága és a breviárium említenek: a szentostya eltűnt, ő pedig mosolygó arccal elszenderült. Holttestén, szíve fölött bevésődve ott látták a szentostya lenyomatát, rajta a kereszttel.

Pier Leone Ghezzi: Szent Julianna megkapja a harmadrend szabályzatát, 1725 körül (Róma, S. Marcello al Corso)

Benizzi Szent Fülöpnek Falconieri Szent Juliannának adott tanácsai:

A harmadrendiek tartsák folyton szem előtt, hogy az ő hivatásuk e világon a küzdés és az ő saját rossz hajlamaik legyőzése.
Hogy magukat a fájdalmas Anyához hasonlóvá tegyék, becsüljék a fájdalmat többre az örömnél, a világi szórakozások Isten szolgálatával nem egyeztethetők össze.
Családjuk körében szeretettel működjenek és a gyakran zavart okozó fölösleges aggodalmaktól tartózkodjanak.
Ájtatosságaik végzését hozzák összhangba a család békéjével, mert Istennek szolgálata - a bűnt kivéve - mindennel összeegyeztethető, a rendes kötelességek teljesítését pedig sohasem akadályozza.
A világ gyakran gúnyolja az ájtatos, visszavonult lelkeket: de ők ne törődjenek azzal és jusson eszükbe mindig az Apostol szava: "Ha én az embereknek óhajtanék tetszeni, nem lennék Krisztus szolgája."
Iparkodjanak mindig hasznosan foglalkozni, mert a tétlenségből sok rossz fakad s az üres szív gyakran világi hiúságokkal telik meg.
Szomorúságaikban forduljanak Istenhez s a szomorúak vigasztalójához, a fájdalmas Szűzanyához, nem pedig a gyarló teremtményekhez.
Kerüljék a világ nagyrabecsülését, de az ájtatosság örve alatt sohasem vessék meg embertársaikat.
(forrás: A szerviták világi harmadrendjének kézikönyve, Budapest 1943.)

Ó Isten dicső szent szüze, Szent Julianna, ki mennyei Jegyesed szerelmétől lángolva a földi vágyaknak erős lélekkel ellenálltál, nyerd meg nekünk isteni Jegyesedtől azt a kegyelmet, hogy végső halálküzdelmünkben hatalmas Urunkat, Jézus Krisztust az Oltáriszentségben magunkhoz vehessük és Őt a mennyei hazában örökkétartó örömök közt szemlélhessük. Ámen.

Bejegyezte: Romualda dátum: 15:50

Címkék: szentek élete

Címkék:

Kommentáld!

Hozzászólások

Új bejegyzés

Blog szerkesztése

Közösségben Mindenben

Ez történt a közösségben:

Friss események »

Szólj hozzá te is!

Impresszum

Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu

Impresszum Felhasználási feltételek Adatvédelem Médiaajánlat FAQ

Felhasználónév:
Jelszó:

Felhasználónév:
Jelszó:

Felhasználónév:
Jelszó:

Felhasználónév:
Jelszó: