ZARÁNDOKLAT - Élő egyház

ZARÁNDOKLAT - Élő egyház hírei

Szent László-emlékkiállítás nyílt a veszprémi Szent Imre piarista és helyőrségi templomban

„Idvezlégy, kegyelmes Szent László király!” címmel nyílt időszaki kiállítás Veszprémben a Szent László-emlékévhez és a Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozathoz kapcsolódóan június 24-én a Szent Imre-templomban.

network.hu

A Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény reprezentatív tárlatának hangulati bevezetésként a címadó, 1500 körül íródott Szent László-éneket, a magyar szentek tiszteletének első magyar nyelvű emlékét, valamint népszerű, a lovagkirály alakját idéző középkori népénekeket szólaltattak meg a Padányi Biró Márton Római Katolikus Gimnázium, Szakgimnázium és Általános Iskola alsó tagozatos növendékei, Szűcs Emese, Gábor Emese és Szűcs Gergely, Zsilinszky Cecília énekművész-tanár-karnagy vezetésével.

A Nemzetpolitikai Államtitkárság azzal a céllal indította el a Szent László-emlékévet a lovagkirály trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából, hogy felhívja a figyelmet: Szent László az első olyan Árpád-házi uralkodó, aki összekapcsolta a közép-európai népeket – ismertette Udvarhelyi Erzsébet, a gyűjtemény igazgatója. László király ugyanis Lengyelországban született, I. Béla király és Richeza lengyel hercegnő gyermekeként. Hazája védelmében lengyel katonai segítséggel harcolt több alkalommal is. Erdély védőszentjeként tiszteli. A nagyváradi székesegyház helyén állott, általa alapított templomban temették el. Ő a zágrábi püspökség alapítója is. Felvidéken, Nyitrán halt meg. Nemzetmegtartó és nemzeterősítő uralkodása révén méltán lett a közép-európai nemzetek összetartásának és együttműködésének szimbóluma, nemzeti történelmünk kiemelkedő királya és az egyik legnépszerűbb magyar szent. A kiállítás az állam- és törvényalkotó, az egyházszervező és a szentéletű uralkodót állítja előtérbe a Veszprémi Főegyházmegye, az ország és a Kárpát-medence Szent László-emlékeinek, történeti írásos dokumentumok nemesmásolatainak, illetve Mudrák Attila, Kövesdi Róka Lajos és Gyarmati László művészettörténeti alkotásokról készült fényképfelvételeinek bemutatásával.

A kiállítás a Szent László-év kiemelt egyházmegyei rendezvénye. Márfi Gyula érsek a megnyitó alkalmával méltatta a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény munkatársai által létrehozott értékes, igényesen felépített kiállítást, amely egyszerre nyújt intellektuális és esztétikai élményt a látogatóknak. A főpásztor Szent Lászlóról szólva kiemelte: a király sokak által összeegyeztethetetlennek tartott erények birtokában volt. Megvolt benne a hősies bátorság, ugyanakkor az alázat. Minden csatáját megnyerte, amire méltán büszke lehetett volna, de ő minden győzelmét szentéletű férfiak, többek között Szent István király és Szent Imre herceg közbenjárásának tekintette. Uralkodását (1077–1095) a szigorú igazságosság és a keresztény irgalmasság jellemezte. Szigorú törvényeket hozott, mert szükséges volt, hogy a rendet helyreállítsa az országban, de irgalmas is volt, hiszen a kunok és a besenyők elleni győzelmes harcai után több ezer foglyot megtéríttetett és letelepíttetett magyar földön. Egyesítette magában az európaiságot és a magyarságot. Bizonyította, hogy a hazaszeretet és az Európa-szeretet összeegyeztethető, hogy sajátos magyar értékeink megőrzése mellett, önfeladás nélkül is lehet európaiként élni. Példája követendő lehet ma is. László bizonyította, hogy lehet jó magyarnak és egyúttal jó kereszténynek lenni, szemben azokkal, akik azt mondják: vagy magyarok vagyunk, vagy keresztények.

A kiállítást Medgyesy S. Norbert történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának egyetemi docense, a Szent László Társulat társelnöke nyitotta meg. A Veszprémi Főegyházmegye Szent László-titulusú templomaira, Szent László-ábrázolásaira utalva emlékeztetett Padányi Biró Márton veszprémi püspök 1733-as beszédére, amit a búcsúszentlászlói zarándokhelyen mondott: „A mi László királyunknak emlékezete… halhatatlan. Ő küldetett Istentől a mi magyar nemzetünknek oltalmazására és penitenciájára…, ő igazgatta az Úristenhez és a Megváltó Jézus Krisztushoz a mi szíveinket és a bűnösök napjaiban ő erősítette meg az isteni tiszteletet.” (Búcsúszentlászlóról a legenda azt tartja, hogy maga Szent László rendelte el ősi kegykápolnájának felépítését.)

Szent László biztos, hogy járt Veszprém területén, mondta a történész, hiszen a püspökség Szent István király által alapíttatott. A kiállítási anyagból kiemelte azon települések emlékeit, melyekhez valamely legenda fűződik. Elsőként a régi egyházmegyéhez tartozó Somogyvárt említette, ahol – bár a legújabb történeti kutatások cáfolják – a legenda szerint először temették el a lovagkirályt, s csak később vitték Nagyváradra és helyezték örök nyugalomra végakarata szerint. A berhidai templomban megörökítették azt a csodás jelenetet, amikor a besenyőkkel vívott harcok során László serege egy pusztaságba tévedt, ahol éhínség tizedelte a sereget, s ekkor a király imádságára egész szarvas- és bivalycsorda jelent meg a puszta közepén, így mentve meg az éhhaláltól a katonákat. Ugyanitt látható a király által kilőtt nyíl története, amely földbe fúródva megjelölte azt a gyógyfüvet, amellyel megállíthatták a pestis terjedését. Magyarpolányban is több helyen megtalálható „Szent László pénze”, ami egy földtörténeti képződmény, de népünk úgy tartja, hogy ezek a kunok pénzérméi, amelyekkel el akarták csalni a csatamezőről László katonáit; ám az érmék mind kővé váltak a király imádságos könyörgésére. Bakonyszentlászlón a vízfakasztás csodás legendája maradt fenn, mely szerint László lovának patkója nyomán forrás fakadt.

A megnyitó a kiállítás kurátorának, H. Kolba Judit régész-muzeológusnak, a Magyar Nemzeti Múzeum nyugalmazott főosztályvezetőjének részletes tárlatvezetésével zárult. A kiállított emlékanyag méltóképpen megmutatja, hogy Szent László alakja mind a templomainkban, mind az ünnepeinken élő valóság ma is – állapította meg a kurátor. Szigorú törvényei mellett a templomok építtetését is szívén viselte, rendelkezett a templomok körüli temetkezésről is, s huszonöt ünnepet rendelt el (köztük Nagyboldogasszony ünnepét), amelyeket mind a mai napig az ő datálása szerint tartunk meg. Ő emeltette a szentek sorába István királyt, Imre herceget, Gellért püspököt, Zoerárd-András és Benedek remetéket. H. Kolba Judit megjegyezte: a király István személyében tulajdonképpen azt emelte oltárra, aki nagyapját, Vazult megvakíttatta. De László nagyságát és kereszténységét világítja meg az, hogy túl tudott ezen lépni, s Istvánban felismerte országa és a magyar egyház megszervezőjét.

A kiállítás különböző kiadványok, templomi oltárképek, falfreskó-ciklusok és a történeti hagyomány alapján mutatja be Szent László életének legfontosabb eseményeit. A kurátor a tárlat tablóin a király korabeli és máig jellemző hagyományos ábrázolásait is ismertette a különböző művészeti ágakban. A lovagkirályt szinte mindig páncélban ábrázolták, kezében karddal, bárddal és pajzzsal. Európa-szerte láthatók szobrai, s általában Szent István mellett jelenik meg a templomokban, egyházi épületekben és nyilvános tereken is. A festményeken többnyire Szent Istvánnal és Szent Imrével együtt ábrázolták.

A megnyitón közreműködött Hajtó Aurél előadóművész, aki Arany János Szent Lászlót megidéző versét adta elő, valamint Szent László-népénekekkel és históriás énekkel Zsilinszky Cecília énekművész és Szűcs Boglárka, a Padányi Katolikus Iskola növendéke.

A tárlat október 31-ig tekinthető meg, hétfő kivételével naponta 10 és 17 óra között.

Forrás: Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény; Toldi Éva

Fotó: Toldi Éva

Magyar Kurír

Címkék:

Kommentáld!

Hozzászólások

Új bejegyzés

Blog szerkesztése

Közösségben Mindenben

Ez történt a közösségben:

Friss események »

Szólj hozzá te is!

Impresszum

Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu

Impresszum Felhasználási feltételek Adatvédelem Médiaajánlat FAQ

Felhasználónév:
Jelszó:

Felhasználónév:
Jelszó:

Felhasználónév:
Jelszó:

Felhasználónév:
Jelszó: