Szeptember 16-án délben a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegyéhez tartozó Szentjobbon a község központi parkjában leplezték le és áldották meg Szent László fából faragott szobrát.

A helyi RMDSZ-szervezet és a Pro Szentjobb Alapítvány által szervezett szoboravató előtt az alkotás helyét alakították ki. Vasárnap délelőtt már helyén állt a szobor, még letakarva, hogy aztán déltől, leleplezését követően már fogadja a Berettyócsohaj felől a községbe, a központi park elé érkezőket.

A lovagkirály alakjának egyik kezében alabárd, a másikban pajzs van, ezzel is mintegy kifejezve: vigyázza a települést, mely neki köszönheti mai elnevezését. Az ünnepség a római katolikus templomban kezdődött Veni Sancte szentmisével. A 24. évközi vasárnapon Májernyik Mihály esperes-kanonok, szentjobbi apát szentbeszédében egyebek mellett kifejtette: akkor „válaszolunk” Jézus kérésére helyesen, ha kereszténységünket felebarátunk iránti szeretettel, megbocsátásra való készséggel, a családon és közösségünkön belüli értékek megbecsülésével fejezzük ki. A szónok csodálatos kegyelemnek nevezte, hogy az ember a megbocsátás által „tiszta lappal” újrakezdheti életét, ezáltal lehetősége van jobbá válni. Ahogyan egyházmegyeszerte tették, a szentmise adományait az oktatás céljára ajánlották fel, de a tanítást „saját eszközével” is segítette az egyházközség vezetője: megáldotta azokat a tanszereket, melyeket az oltár elé helyeztek el.

Az ünnepség a közeli parknál folytatódott, ahol a Szent László-szobor várta leleplezését. Zatykó Jácint alpolgármester köszöntötte a megjelenteket, mások mellett Cseke Attila szenátort, Molnár József helyi polgármestert, illetve a díszőrséget álló cserkészeket, a Vitézi Rend tagjait, továbbá a Szent Lázár Történelmi Katonai Ispotályos Rend Magyarországról érkezett képviselőit. Az elöljáró azzal indokolta, hogy Szentjobbon szobrot állítanak Szent Lászlónak, mert neki köszönheti a település a nevét. Minderről részletesebben a Pro Szentjobb Alapítvány elnöke, László Sándor szólt beszédében: „A [Szent Jobb megtalálása után emelt] monostor 1089-ben teljesen készen állott, akkor Szent László újra ellátogatott Berekisre, bevezetve Mercurius apátot és rendtársait oda, a Szent Jobbot pedig a monostor új oltárára helyezte, hogy bárki nyilvánosan tisztelhesse azt.” László Sándor beszéde végén megállapította: „Településünk nagyon jelentős múlttal rendelkezik (…), nekünk, mai szentjobbiaknak kötelességünk ezt a dicső múltat ápolni és olyan fejlesztéseket megvalósítani, amelyek segítenek ebben. Ezt csak akkor tudjuk elérni, ha az egyéni célok elé helyezzük a közös célokat. Erre emlékeztessen a mai napon felállított Szent László-szobor is.” A fentiekre utal a szobor talapzatának felirata is: „Szent László király (1046–1095) / Itt találta meg 1084-ben Szent István jobb kezét / 1089-ben az akkori Berekis falut Szentjobbra keresztelte”.

A szobrot – a szalárdi Sipos Béla, illetve a budapesti Steinbach Sándor alkotását – Zatykó Jácint és Cseke Attila leplezte le, Májernyik Mihály áldotta meg, illetve áldását adta rá Ledánné Joó Katalin helyi református lelkésznő is. „Kárpát-medence-szerte találkozni Szent László tiszteletével, de Biharban két település kifejezetten kötődik hozzá” – kezdte beszédét Cseke Attila szenátor.

Az RMDSZ megyei elnöke a lovagkirály három erényét emelte ki: a nagylelkűséget, az ország gyarapítását és a nemzet egységesítését, majd feltette kérdést: mi képesek vagyunk-e ezeket gyakorolni? Ugyanis véleménye szerint ezek különösen fontosak a megmaradáshoz, különösen a kisebbségben élők számára, ez lehet tehát a több mint 950 éve trónra lépett király mának szóló üzenete.

Ezt követően megkoszorúzták a szobor talapzatát, Zatykó Jácint köszönetet mondott mindenkinek, aki hozzájárult a szoborállításhoz és az avatási ünnepség megtartásához, mely a Himnusz éneklésével ért véget. Tehát mostantól aki Szentjobbon jár, nemcsak Mercurius apát 2006-ban felavatott, a Szent Jobbot tartó szobra előtt hajthat fejet, de az ereklye kultuszát megteremtő és a település nevét megváltoztató Szent László – tőle pár lépésre lévő – szobra előtt is.

Forrás és fotó: Romkat.ro/Bihari Napló

Magyar Kurír

.