Zsámbék Római Katolikus Plébániájának lelkipásztori feladatait a Premontrei Rend Gödöllői Perjelsége látja el. Ezért adunk rövid összefoglalást rendalapítónkról, Szent Norbertről és rendjéről.

Norbert 1080 körül született az Észak-német - holland határ közelében Genep várurának fiaként.

Mint fiatalember előkelő származása révén Xanten város társaskáptalanjának tagja lett, ebből szép javadalmat húzott, de kanonoki kötelességét, a kórusima éneklését valószínűleg mással végeztette. Igen tehetséges volt, ezért Henrik császár udvari kancellárként alkalmazta. Életrajzai látványos, pálforduló-szerű megtérésről tudósítanak, mely után felszentelt papként szeretett volna élni xanteni kanonoktársaival, őket azonban nem sikerült visszafordítani az eredeti szigorú kanonoki életformához. Norbert ezért a pappá szentelése előtti napon minden vagyonát szétosztotta, majd a pápa engedélyével mezítlábas, darócruhás vándorprédikátor lett.

Norbert új életének és rendalapításának indítékai a korabeli egyházi helyzetben rejlenek:

1. A szerzetesközösségek a XI. században még zártak voltak, a településektől távol, mint egy kis várban, a monostorban éltek és liturgiájuk, imádságuk, munkájuk gyümölcsei el voltak zárva a hívő tömegektől.

2. A világi papok nem éltek közösségben, eléggé képzetlenek voltak, nem prédikáltak, mert abban a korban ez a püspök egyedüli joga és kötelessége volt.

3. Igaz ugyan, hogy a püspöki székhelyeken is voltak papi közösségek, a káptalanok, ezek tagjai voltak a kanonokok, szabályok szerint élő világi papok. A többszörösen megreformált kanonoki intézmény Norbert idején ismét mélyponton volt: tagjai gazdagon éltek, nem tartották meg a regulát.

Norbert az ősegyház apostolait követte, amikor már a XII. század elején vándorprédikátor lett, és a keresztény tömegek, a befelé fordult monasztikus szerzetesek és a szegény néptől elfordult kanonokok közötti űrt próbálta betölteni. Ebben az életformában követőkre talált, letelepedett az észak-franciaországi Prémontrében és olyan szerzetesrendet alapított, amely a szemlélődő szerzetesi életformát összekötötte az apostoli tevékenységgel.

Norbert monostorait városokba, vagy forgalmas helyek közelébe építette, de életük centruma nem a monostor volt, hanem a "nyitott" templom, az abban végzett ünnepélyes liturgia, melyet nem a szerzetesek rítusa, hanem az ünnepélyesebb székesegyházi, "világi" szokás szerint végeztek. Életükhöz Szent Ágoston reguláját választották szabályul. Ez a püspök körül, közösségben élő világi papok életszabálya, így lettek Norbert és követői maguk is szerzetes kanonokok. Öltözékük is kifejezte irányzatuk kettősségét: a fehér, kártolatlan gyapjú a vezeklő szerzetesek ruhájának anyaga amelyhez kanonoki gallér járul.

Norbert hat év után első követőjére, Hugóra bízta Prémontrét, mert magdeburgi érsekké választották. Itt is halt meg 1134-ben. Itt temették el szerzetestársai a Mária templomban, de földi maradványait XVI. század végi szentté avatása után a prágai Strahov premontrei monostorába vitték és jelenleg is ott találhatók.

Norbert rendje rohamosan elterjedt szerte Európában. Még az ő életében alapították hazánkban az első premontrei monostort, Váradhegyfokon, a mai Nagyváradon. Az Árpád-korban 40 monostorban - köztük Zsámbékon - szolgálták a "fehér barátok" a magyar népet imádságukkal, lelkipásztori és hiteleshelyi (közjegyzői) tevékenységükkel. A török időben vissza a Rend, és a két prépostsághoz csatolták Türje, ill. Lelesz és Nagyvárad prépostságait. A XVIII. században, II. József rendeleteit követoen a magyar premontreiek rendjük fennmaradása érdekében a ciszterekhez és a bencésekhez hasonlóan iskolák fenntartását is vállalták és jelentős pedagógiai tevékenységet folytattak. A férfi ág tagjai Zsámbékon lelkipásztori tevékenységet folytatnak, a gödöllői gimnáziumban pedig oktató-nevelő munkát végeznek.

A premontrei férfi konventek mintájára még Norbert életében női közösségek is alakultak. Hazánkban is több helyen éltek "Boldogasszony leányai", amint a nép a premontrei nővéreket nevezte. Ünnepi liturgia, korán magyarra fordított zsolozsma, szigorú kontemplatív élet és aktív hiteleshelyi tevékenység jellemezte őket a török uralomig, amely ezt is megszüntette. 1927-ben alakult újjá a magyar Premontrei Női Kanonokrend a dunántúli Külsovaton és hamarosan több kisebb házban folytatták elődeik életstílusát. Zsámbékon napközi otthont és szakiskolát tartanak fenn hátrányos helyzetű gyerekek számára.

Célunk az ősi feladat megvalósítása

"Contemplata vivere et aliis tradere!" Vagyis: a liturgikus- és magánimából, a Szentírás olvasásából nyert tapasztalatok szerint szeretnénk élni, és ugyanezen kincsek által szeretnénk éltetni mindazokat, akikkel egy településen élünk.

In English

oldal elejére

E-mail Elérhetőség

• Képgaléria (Photo Gallery)