Vajon honnan fakadt ez a bátor kiállásuk, hősies magatartásuk, amelyet kétezer év távlatából is ünneplünk a mai napon? A ma felolvasott szentírási részek megfelelő választ adnak erre a kérdésre.

            Az evangéliumban egy nagyon lényeges kérdés hangzik el: „Kinek tartják az emberek az emberfiát” Ártatlannak látszó kérdés. Mások véleményét kell elmondani, ha valaki figyelmesen járt kelt az emberek között, akkor könnyen megfelelhetett. Érkeztek is különféle válaszok: Van, aki Keresztelő Jánosnak, van, aki Illésnek, vagy valamelyik prófétának tartotta Jézust. Viszont ennek a kérdésnek volt egy nagyon személyes vonatkozása is, amire válaszolni kellett: „Ti kinek tartotok engem? ” Szent Péter válasza olyan volt, amellyel kivívta az Úr Jézus dicséretét: te vagy Krisztus az élő Isten fia. Olyan válasz, amely meghatározta egész életét, tetteit, irányultságát.

Szent Pál szavai, amelyet a szentleckében megvilágítják, hogy számára Krisztus az, akiért a jó harcot megharcolta, a pályát végigfutotta, a hitet megtartotta.”

Ez a hozzáállás, törekvés érlelte be azt a hozzáállást, amely a vértanúság pálmáját szerezte meg mindkét apostol számára.

A szent Pál bazilika főpapja egy interjúban amit vatikáni rádió készített így nyilatkozott:  "ami Szent Pál alakját illeti leginkább hitének mélysége, bizonyossága van hatással az emberekre."

            Ennek az apostoli megbízatásnak és lelkületnek kiváló őrzője a szentatya, a római pápa. Az apostoli buzgóság, a Krisztus iránti szeretet ösztönzi mindabban, amit tesz: a különféle országokban tett látogatásai, beszédei, megnyilatkozásai, pápai enciklikái, mind - mind hitvallás élete Krisztus központúságáról.

            Az ünnepi evangélium kapcsán Jézus nekünk is felteszi a kérdést: „Ti kinek tartotok engem”

Azt nem elég elmondanunk, hogy szent Péter, szent Pál, a szentek, vagy a pápa kinek tartja Krisztust. Szűkség van mindannyiunk személyes válaszára, amelyet csak mi magunk adhatunk meg.