Az 1482 és 1485 között készült alkotásra véletlenül talált rá egy francia orvos. A 15 millió eurót érő képet maga Leonardo is számba veszi a rajzait és mérnöki jegyzeteit tartalmazó Atlanti Kódexben: az abban szereplő nyolc Szent Sebestyén-ábrázolás közül a harmadik kerülhetett elő.

A szinte hitetlenkedő művészeti szakértők szerint ritka felfedezésről van szó. Párizsban mutatták be először a nagyközönségnek Leonardo da Vinci kisméretű tintarajzát, amely Szent Sebestyén mártírhalálát ábrázolja. A korai alkotást, amely valószínűleg 1482 és 1485 között készült, véletlenül találta meg egy francia orvos, aki nem akarja felfedni a kilétét. A férfi a rajzot édesapja papírjai között találta meg, aki egy könyvkereskedőnél vette a rajzokat.  A felfedezés még tavaly októberben történt.

A 15 millió eurónyi értékűnek becsült rajz kis híján egy aukciósházhoz került, de a francia állam élt elővételi jogával, és a rajzot nemzeti kincsnek nyilvánította. Az államnak harminc hónap áll rendelkezésére, hogy a milliós ellentételezést kifizesse az eredeti tulajdonosnak. A rajz csaknem biztosan Leonardo egyik jegyzetfüzetéből származik, erre utalnak kicsiny méretei is: 19,3 cm magas és 13 cm széles. A művet a Tajan aukciósházban mutatták be, amely a leonardói életmű számos szakértőjétől kért szakvéleményt, kiemelten is Carmen Bambachtól, a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeum művészettörténészétől. Amellett, hogy a stílus egy balkezes művészt feltételez, az azonosítást az tette lehetővé, hogy a rajz hátoldalán található két bejegyzés, amelyek tükörírás jellegűek, vagyis tükör segítségével lehetőket elolvasni – ezt pedig gyakran alkalmazta az itáliai géniusz.

A Leonardo által szerkesztett Atlanti Kódexben említett nyolc Szent Sebestyén-ábrázolás közül tehát a harmadikról van szó. A francia kulturális minisztérium szerint a rajz – a hátoldalán lévő, két sietősen készített skicc okán is – segít annak megismerésében, miként fejlődött a kompozíció Leonardo Szent Sebestyén-sorozatának újabb részeinél és miként mélyültek a művész tudományos ismeretei. A mű, állítják a különböző szakértők, új információkat nyújt a téma leonardói reflexiójáról, egy olyan kép révén, amiről semmit nem lehet tudni, azt sem, hogy valaha is elkészült-e.

Forrás és fotó: Avvenire.it

Magyar Kurír
(asz)