A siklósi várban az 1950–60-as évek műemléki kutatási és helyreállítási munkáinak folytatásaként 2004-ben indult újabb restaurátori, régészeti és művészettörténeti kutatások már eddig is számos fontos részlettel gazdagították a vár építéstörténetéről való tudásunkat. Ezekre alapozva 2011-re befejeződött a déli és a keleti szárnyban a múzeum rekonstrukciója, valamint megújult a késő gótikus várkápolna is, melyet Horler Miklós építész, műemlékvédelmi szakember „a magyar középkor alkonyának megrázó hattyúdala”-ként méltatott.

2013–14-ben a kutatás, majd a – most befejeződő – kivitelezési munka az északi és a nyugati szárny homlokzatain folytatódott. A homlokzati vakolatok leverése közben a falkutatói megfigyelést Bartos György művészettörténész, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központ Műemléki Kutatási Osztályának főmuzeológus kutatója végezte. Ennek során számos – a török kori és barokk falakba másodlagosan, falazókőként beépített – gótikus és reneszánsz kőfaragványt azonosított, dokumentált, illetve néhány különösen érdekes darabot ki is bontott a falakból. Közülük a legjelentősebbek az 1971-ben Szakál Ernő szobrász, restaurátor által töredékeiből rekonstruált, gótikus zárterkély újabb faragványai és egy oroszláncímeres töredék.

A kutatás legvégén, utolsó darabként szenzációs lelet került elő: egy igen finoman megmunkált kőhasáb az alaposabb vizsgálat, majd a kibontás során igazi műalkotásnak bizonyult. A kiváló szobrászmunkával készült relief a Fájdalmas Krisztust (latinul: Vir dolorum) ábrázolja a sebeivel. A képeken a kibontás különböző fázisai láthatók.

A kutató valószínűnek tartja, hogy a szobor a Garai-kori (még az 1507–15 között felépített szentély nélkül működő) várkápolnához tartozott, talán egy szentségtartó, vagy inkább egy oltár felső elemeként, amely a vár és a kápolna Garai Jób-féle átalakításakor készülhetett. A nyugati homlokzati falba feltehetően 1543-ban, Siklós törökök általi elfoglalásakor építhették be, amikor a várkápolnát – berendezését eltávolítva – dzsámivá alakították át. Az ostrom során szétlőtt nyugati szárny helyére azonnal falat építettek, s ennek építői (bizonyára keresztények) olyan kegyelettel és gondossággal építették be a Krisztus-reliefet, hogy az szinte teljes épségben került elő.

Fotó: Múlt-kor.hu

Magyar Kurír