Placid atya kérésére december 18-án hálaadó szentmisét mutattak be élete száz éve kegyelmeiért a Szent Imre-templomban. A közösség a 100. születésnapjához közeledő papja számára a legnagyobb összefogással szervezte meg az ünneplést. Sok százan vettek részt a kora reggel bemutatott liturgián.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A budai ciszterci Szent Imre-plébánia, ahol a hetvenes évek elejétől volt 35 éven át kisegítő lelkész Placid atya, szentmisével ünnepelte szeretett papját. A főcelebráns Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát mellett számos pap- és szerzetestestvér koncelebrált, köztük Dékány Sixtus, a Ciszterci Rend Zirci Kongregációjának apátja, Kállay Emil SP, aki a hetvenes-nyolcvanas években lelkésztársa volt az ünnepeltnek, valamint Szederkényi Károly esperes.

Zsúfolásig megtelt templom fogadta a testi egészségében megrendült, de lélekben most is erőt és bátorítást sugárzó Olofsson Placid bencés szerzetest. A Szent Imre-templom közössége Placid atya minden születésnapi szentmiséjén nagy szeretettel veszi körbe papját. A december 23-án 100. életévét betöltő szerzetest jöttek köszönteni, „aki egy életen át szolgált bennünket, és most egy szobában, korlátai fogságában él” – írják a szentmisére szóló meghívóban. Abban a tudatban gyűltek össze sok százan a templomban, hogy ez a hálaadó szentmise talán a búcsúzás, elköszönés alkalma.

Placid atya homíliája a búcsúzó üzenete volt. „Tavaly nem mertem ígérni, hogy találkozunk még” – kezdte beszédét egy őt egészségében megpróbáló nehéz évet követően. „Most nem győzök hálát adni a Jóistennek, hogy megajándékoz mindennap egy fél óra olyan csodálatos idővel, amikor nem tudom, itt vagyok-e egyáltalán. Megélhetem az utolsó vacsora megjelenésének csodáját, amikor a szobámban az íróasztalomnál misézhetek.” Placid atya három „csodáról” beszélt, amit a szentmise – melyben benne foglaltatik Krisztus keresztáldozata, a mi „legnagyobb kincsünk” – jelent. Megünnepelhetjük az utolsó vacsora megjelenését, tudhatjuk, hogy a kenyér színe alatt szentségi valóságában jelen van a megváltó Krisztus, és mi mindannyian a legbensőségesebben érintkezhetünk vele. „Ez a három csoda valósul meg mindennap a szentmisében, és ez a csoda messze felülmúlja a beteggyógyításokat, a halottfeltámasztásokat, a kenyérszaporításokat. Itt maga a megváltó Jézus érintkezik a legközvetlenebbül velem.” Ez ad erőt számára az egész naphoz 100 esztendősen, olyan élet után, mint ami az osztályrésze volt. „Isten olyan csodálatosan szeret, hogy mindennap a szívembe jön a szentmisén a szentáldozásban.”

Placid atya arra kérte az egybegyűlteket, vegyenek részt ők is azzal a tudattal a szentmisén, hogy ott „megvalósul a megváltó Jézus három legistenibb csodája”, amiből mi is részesedhetünk. Ez tesz minket boldoggá még akkor is, ha körülöttünk zűrzavaros a világ, hiszen itt, ebben a világban élünk, erre az életre erősít meg mindannyiunkat a szentmise csodája – fogalmazott.  

„Testvéreim, ez az utolsó kérésem talán: Éljétek meg a szentmise csodáját! Sziklaszilárd hittel garantálom, ha ti így vesztek részt a szentmisén, erőt merítve a következő hétre, akkor találkozunk az örökkévalóságban. Viszontlátásra otthon” – búcsúzott.

A szentmise végén Hoffmann Tamás, Újbuda polgármestere az ünnepelt számára kedves Szent Imre-templomot ábrázoló festményt nyújtott át ajándékul a közösség és a kerület nevében. „Placid atyának az a hivatása, hogy erőt adjon. Ez árad szét ma is Újbudán” – mondott köszönetet a városatya.

Virághalmy Judit, a Szent Imre-templom közösségének tagja, Placid atya „lelki gyermeke” és idős napjaiban is rendszeres látogatója, kérdésünkre néhány emlékét osztotta meg: Szabó Géza atya „csinálják, de én nem tudok róla” felhatalmazással adott zöld utat a Szent Imrében Placid atyának, aki a hetvenes évek végétől kezdve rendszeresen a szombat esti miséket mutatta be. „13 évesen hallottam őt először. Olyan megrendítő ereje volt a szavainak, hogy odaszegeződve álltam végig a szentmisét. Zengett belőle a Lélek. Ma, 100 évesen, gyakorlatilag csak a bőre tartja össze, de a Szentlélek akadálytalanul áramlik át rajta. Azt kell megtanulnunk tőle, ha nem állunk ellen, a Szentlélek képes rajtunk is átsuhanni és szétáradni mások gazdagítására.”

A Gulág Emlékbizottság szervezésében Olofsson Placid bencés szerzetes előtt ünnepségsorozattal tisztelegtek. Olofsson Placid 100 címmel adta közre az Éghajlat Kiadó azt a kötetet, amelyet Placid atyának az Új Kalász folyóiratban megjelent írásaiból válogatott össze Csányi Tamás karnagy. Emellett újra kiadják a platinamisére készült, Isten kegyelméből című képeskönyvet is. A Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziumban többek között képregénykiállítás nyílt Rabtársak a Gulagon címmel, és rendhagyó történelemórákat is tartottak. Levetítették Téglásy Ferenc A nép ellensége című dokumentumfilmjét. Az ünnepségsorozatba bekapcsolódó Szent Margit Gimnáziumban Pál Feri atya vezetett pódiumbeszélgetést Placid atya túlélési alapszabályairól – 21. századi szemmel.

Fotó: Lambert Attila

Trauttwein Éva/Magyar Kurír