Mintegy száz szerzetesközösség tagjai hívnak találkozóra Budapesten a Március 15. térre és a Ferenciek terére szeptember 18–19-én. A Szerzetesek tere gazdag programkínálatáról Deák Hedvig domonkos nővért, a Magyarországi Rendfőnöknők Konferenciájának elnökét kérdeztük.

– Milyen rendezvénynek gondolták el a Szerzetesek terét?

– A Kattárs adta az ihletet a konkrét formához. Budapest szívében képzeltük el a rendezvényt, olyan helyre, ahová lehet embereket hívni, lehet találkozni, ahol be tudjuk őket vonni abba, ami a szerzetesek életét és tevékenységét jelenti. A fő helyszíneink a Március 15. tér és a Ferenciek tere, mindkét helyen alkalom nyílik arra, hogy a szerzetesek életét, imádságát, szolgálati területeit, mindazt, ami a szerzetesség, bemutassuk. Azért választottuk ezeket a tereket, mert a szerzetesi jelenlét hagyományosan ott van a városközpontokban.

– Az együttes megjelenés céljából össze kellett fogni a Magyarországon élő százhúsz rendi közösséget. Mi volt a koncepció?

– Két testület, a Magyarországi Rendfőnöknők Konferenciája (MRK) és a Férfi Szerzetes-elöljárók Konferenciája (FSZK) szervezi a rendezvényt. A Szerzetes-elöljárók Irodája Ulrik M. Monika SSND vezetésével koordinálta a munkát. Együtt hoztuk a rendezés mellett a döntést, és a legelső fázisokban a két elnökség együtt tárgyalta meg, mi az, amit szeretnénk. Ezek után a meghívás már könnyű volt, hiszen az elöljárók támogatták a kezdeményezést. A rendek részéről nagyon komoly készség volt arra, hogy időt és energiát áldozzanak a közös megjelenésre. Az volt a koncepciónk, hogy együtt mutassuk meg a szerzetesi élet különböző szerepeit, területeit. Minden olyan szolgálat, amit a szerzetesek vállalnak, így a spirituális, az oktatási-nevelési, a szociális-karitatív és a gazdasági tevékenység megjelenik a rendezvényen, de nem külön-külön, közösségenként, hanem együtt. Nagyon törekedtünk arra, hogy a szerzetesek közötti együttműködést is elősegítse a Szerzetesek tere. Összesen körülbelül négyszáz szerzetes lesz jelen a programokon, és számítunk a rendek mellett álló világiakra, a harmadrendi tagok aktív részvételére is.

– Hogyan jelennek meg ezek a szolgálati területek?

– A szerzetesekről elsőre mindenkinek az imádság és a liturgia jut az eszébe. Két fő helyszínen – a pesti ferenceseknél és a Piarista Gimnázium kápolnájában – vezetnek különféle szerzetesközösségek egész nap liturgikus eseményeket. A rendek meghívnak arra, hogy megmutassák imaéletüket. Hogy néhány példát említsek: zsolozsma a bencésekkel, illetve a domonkos nővérekkel, examen (lelkiismeret-vizsgálat – a szerk.) a jezsuitákkal, Úrangyala a premontrei renddel, szentségimádás Foucauld atya gondolataival, Rózsaeső imaest a Nyolc Boldogság Közösséggel, gregorián énekes mise a szerzetesek közös kórusával, naphimnusz a ferencesekkel, bizánci vecsernye görögkatolikus szerzetesekkel, keresztút a Szűzanya szemszögéből nézve a szervita nővérek vezetésével. Egymást követik az imaórák és zsolozsmák, reggel és este pedig szentmise lesz ismét a szerzetesek kórusával. Iskola a szabadban címmel a tanító rendek nyitott, interaktív tanórákat fognak tartani. Lesz rendhagyó történelemóra, egy középkori „képregény” megfejtése, rögtönzött drámaóra és audiovizuális kommunikációs szakkör is.

– Milyen programokat emelne ki a sokszínű kínálatból?

– Tizenhat témában két helyszínen lesznek kerekasztalok, ahová beszélgetni hívunk. Úgy láttuk például a Kattárs kapcsán, népszerű ez a forma, az emberek igénylik a párbeszédet, az együtt gondolkodást. Szerzetesek, harmadrendiek és civil szakemberek vezetik a beszélgetéseket. A témákat jelentős részben a szerzetesség és a teológia témaköréből választottuk. Szó lesz például a teremtésvédelemről, a fenntarthatóságról, a társadalom peremére szorultak problémáiról, a családi életről, a más vallásúakkal való kapcsolatról, a szerzetesi nevelésről. Kiemelném még a harmadrendiekkel és a világiakkal való kapcsolatokat. Azt is keressük, hogyan vonhatók be ők a szerzetesek életébe, hogyan adható tovább a rendi karizma. Lehetőség nyílik beszélgetni azokkal a szerzetesekkel, akik a „Rendben vagyunk” kampányban benne voltak. A kommunizmus alatti negyven évet szétszóratásban megélt szerzetesek visszatekintésében ismerhetjük meg történelmünk ezen időszakát. 

– A programok azt mutatják, hogy minden korosztályra és érdeklődésre gondoltak a szervezők.

– Minden korosztályt várunk, és az élet minden területét érintik a programok. Egy interaktív informatikai sátor a film és a kép eszközével mutatja be a szerzetesek életét. A gyerekeket játékokkal, sportprogramokkal várjuk. A nagyszínpadon Don Boscóról szóló rockoperát adnak elő a fiataloknak, valamint a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium színjátszóinak előadásában nézhetjük, hallgathatjuk meg a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című Déry-mű musicalváltozatát. Lesz táncház, kézművessarok, élő könyvtár (egyéni beszélgetési lehetőség a szerzetesekkel), csodapatika, ahol a lélek kap megerősítést. Mindenkit várunk látványkonyhánkban is: indiai, Fülöp-szigeteki és más nemzetiségű szerzetesek fognak főzni és kóstoltatni.

– Hogyan kapcsolódnak nemzetközi szinten a megszentelt élet évéhez?

– Van egy meglepetésünk. „Díszvendégünk” lesz a Szentatya. Videoüzenetben köszönti a Szerzetesek terét és a résztvevőket, ami a nuncius úr közvetítésével érkezik hozzánk. Pénteken ezzel kezdődik a rendezvény, melyet Erdő Péter bíboros, Labancz Zsolt piarista tartományfőnök és jómagam nyitunk meg.

– Mit üzennek a szerzetesek a rendezvénnyel?

– Szeretnénk megszólítani ebben a szokatlan formában is az embereket, és felkínálni az üzenetünket: szerzetesnek lenni jó, az Istennek adott élet jó. Ennek átadására teremtünk közeget azzal, hogy találkozóra hívunk a Belvárosban. Szeretnénk közvetíteni az evangélium örömhírét. A másik dimenzió, hogy mindez közösségben történik. A szerzetesi élet közösségi, ahogy a keresztény tapasztalat is az. A rendezvény alkalmat ad, hogy ezt megtapasztaljuk.

Fotó: Lambert Attila

Trauttwein Éva/Magyar Kurír