Szűz Mária nevenapja

Mária nevének tiszteletétől annak külön ünneppé válásáig nagyon hosszú vezetett az egyháztörténelemben.

Az első hely, akinél megtaláljuk Szűz Mária nevének tiszteletét, Canterburyi Szent Anzelm (+1109), akit nagyhatású teológusként, filozófusként, a szellemtörténet, a „skolasztika atyjaként” is tisztelünk.
Sok Mária-imádsága közül kiemelkedik az, amelyben kifejezetten Mária nevéhez imádkozik:

„Én, méltatlan, azt az egyet kérem, azért az egyért könyörgök a Te szeretett Fiadnak nevében: add meg nekem, nyomorultnak édességes neved folytonos és örök emlékezetét! Legyen nekem édes ételem, lelkemnek mézes eledele! Legyen velem a veszedelmek közepette, legyen velem a szorongásokban, legyen velem, ha szívem kedvre derül!”

Az ünnepet Boldog XI. Ince pápa (+1689), Buda felszabadítója rendelte el az egész egyházban annak emlékére, hogy 1683. szeptember 12-én a törököknek nem sikerült Bécs városát bevenni.

Mária neve napja öröm az egyházban, ünnep a csíksomlyói kegyhelyen, a kegyhely Asszonyának, a székely nép jó Máriájának ezrek ajkán szól az ének és az ima:

Mária drága neve, iránytűnk, vezércsillagunk, bátorítónk, tikkasztó fáradságunkban üdítő forrásunk, csüggedésünkben biztatónk, bátorítónk! Székely népünk Mária-élményének legalapvetőbb jegye a bizalmasság és a közvetlenség. Ezért nem csak a külsőségekben és a régi szép szokásokban megmaradó Mária az, aki a mi őseinket felemelte, lelkesítette, akiért nem sajnálták a hosszú utat, gyaloglást, virrasztást, kemény fekhelyet. Számunkra ma is a tiszta, a jóságos, a csodálatos, az anyai, az eleven, az élő Mária ő.

Egy 17. századi gyergyói kéziratos imakönyv Szűz Mária alakját elragadó jelzőkkel illeti. Ezek a jelzők ma is érvényesek:

„...rosa színű szép gyenge Szűz

mennyei Szép Rosa
Idvez légy szép Rosa
Szép Szűz Maia
Szép virág szál
szép szüzességed
szép gyümölcse virággal jő
szép Szűz Christus Annya
szép illatú piros rosa
dicsőült szép kincs
szép liliomszál
szép tiszta mellyed
nevele szép virágot
szép hajnal-csillag
szentségedet, szépségedet
szépség tárháza
égnek szép háza”.

fr. Urbán Erik templomigazgató

Mária nevenapjára

A "Szűz neve Mária volt" - jegyzi meg röviden Szent Lukács Boldogasszonyunk nevéről evangéliuma elején. De mit is jelent ez a csodálatos név valójában? Vegyük az eredeti héber Mirjam nevet, illetve nézzük meg annak hármas jelentését az egyházatyák értelmezése alapján!

Először is, Mirjam fényességet, megvilágosítást jelent. Szent Jeromos a "tenger csillagá"- nak fordítja, különös szeretettel szólítva meg a Szűzanyát: "Ave Maris Stella". Máriára nagyon illik ez a név, Ő valóban csillaghoz hasonlít. Csillag, mely világít, vezet a sötét éjszakában. Csillag, mely fényes sugarakat bocsát ki magából, s elhozza a lelki világ hajnalfényét, az emberiség megváltásának hajnalhasadását. Mária az a nagyszerű és kiváló csillag, amely oly magasra emelkedett életünk nagy és hatalmas tengere fölött, hogy ott ragyogjon erényeivel, és világoskodjék jó példájával.

Másodszor, a Mirjam név a rabbik magyarázata szerint a "marar" tőből származik, jelentése pedig keserűség. Igen, pár nappal Mária nevenapja után ott a Fájdalmas Anya emléknapja. Illett reá ez a név is: "Mária, tenger keserűsége, mirhája". Keserűségének, hétfájdalmának gondolatánál megszállja a mi lelkünket is a részvét s a fájdalom. Tudnunk kell megköszönni a Szűzanyának, hogy oly sokat szenvedett, oly sokat tűrt értünk, s ezzel a mi édesanyánkká lett. Bár neve szerint Ő a tenger mirhája, keserűsége, ez a név mégis oly édes nekünk. Ha bármikor keserűvé, nehézzé és fájdalmaktól gyötörtté válik is életünk, akkor mindig csak a Szent Szűz nevére kell gondolnunk, Máriát kell hívnunk. Ahogy Szent Bernát buzdít: "Mária neve ne távozzék soha ajkadról, ne távozzék szívedből, mert Ő mindig bátorít, bíztat és erőt ad". Hogy közbenjáró imáját is elnyerhessük, soha ne szűnjünk meg példáját követni.

Végül Mária - vagy ahogy Jézus idejében nevezték, Marjam - az arám "mara" (Úr) szóból eredeztetve Úrnőt, uralkodónőt is jelent. Amikor a választott nép átkelt a Vörös-tengeren és az egyiptomiak a hullámokba vesztek, Mirjam, Mózes nővére énekelte el a győzelmi éneket s utána vonultak az asszonyok mind dobokkal, éneket és himnuszt zengve. Ez a Mária már előképe a Boldogságos Szűz Máriának, aki ugyancsak tud győzni és himnuszt énekelni: "Magasztalja az én lelkem az Urat"!

Ő valóban győzött a világon, győzött a bűnön, mely Őt soha meg nem zavarta. Úrnője Ő ezért minden nemzedékeknek, melyek neki hódolnak és Őt boldognak hívják. Hozzá futnak minden bánatukkal és nála megnyugodnak. Aki Őt követi, nem fog többé eltévedni. Aki Őt kéri, nem fog kétségbeesni. Aki az Ő kezét fogja, nem fog elbukni. Akit Ő vezet, annak nincs mitől félni: Vele bizton célba ér.

Mária nevenapján mi is hasonló bizalommal eltelve szólítsuk a Boldogságos Szűzanyát, és kérjük éltünkre szerető édesanyai oltalmát és hathatós közbenjárását.

Bognár István
spirituális